Mindnyájan átéltünk már olyan perceket, amikor gyönyörködtünk valamiben, valakiben.
Érezhettük, hogy valami csodás erő járja át szívünk. Ráébredhettünk arra, hogy milyen nagy odaadással van megalkotva a természet; milyen pompás színeket használt az Alkotó; milyen figyelemmel, gondoskodással van megteremtve maga az ember.Amikor pedig megállunk egy percre, akkor gyönyörködhetünk abban a valakiben, mégpedig Istenben, mert az Ő alkotásai vagyunk.
Pusztulás helyett csodás kegyelem várt Isten népére Ézsaiás szerint. A mindent elsöprő harag helyett, amelyet a nép szerzett önmaga számára, mert elfordult Istentől, a mindenséget betöltő, megbocsátó szeretet várta a föld lakosait.
Lehet látni, hogy ha az Úr elfordítja arcát népéről, akkor csak a pusztulás fog bekövetkezni.
Pusztulás helyett csodás kegyelem várt Isten népére Ézsaiás szerint. A mindent elsöprő harag helyett, amelyet a nép szerzett önmaga számára, mert elfordult Istentől, a mindenséget betöltő, megbocsátó szeretet várta a föld lakosait.
Lehet látni, hogy ha az Úr elfordítja arcát népéről, akkor csak a pusztulás fog bekövetkezni.
De, ennek az ellenkezőjét látjuk. Bár, a próféta az egész nép elé tárja az általuk elszenvedett csapások forrásait, mégis arról tesz igehirdetésében bizonyságot, hogy ha Isten velük lesz újra, akkor lesznek igazán boldogok.
Tapasztaltad-e? Miután mindenkitől segítséget kértél, miután mindent megtettél, mégis teljesen egyedül maradtál az örömödben vagy bánatodban.
Olyan csodás megtapasztalni azt, hogy nem így van.
Isten gyönyörködik benned. Ha olykor elesel, megbotlasz, van egy kéz, amely mindig ott van az életedben, hogy felsegítsen. A munkálkodó Isten szerető két keze ez.
Talán nem is lehetne szebb egy szívvel mondani a zsoltárossal a következő sorokat:
Tapasztaltad-e? Miután mindenkitől segítséget kértél, miután mindent megtettél, mégis teljesen egyedül maradtál az örömödben vagy bánatodban.
Olyan csodás megtapasztalni azt, hogy nem így van.
Isten gyönyörködik benned. Ha olykor elesel, megbotlasz, van egy kéz, amely mindig ott van az életedben, hogy felsegítsen. A munkálkodó Isten szerető két keze ez.
Talán nem is lehetne szebb egy szívvel mondani a zsoltárossal a következő sorokat:
„Lelkünk az Urat várja, ő a mi segítségünk és pajzsunk. Benne van szívünk öröme, mert szent nevében bízunk. Maradjon velünk, Uram, szereteted, mert mi is benned reménykedünk!”
(Zsoltárok 33:20-22)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése