2025. április 10., csütörtök

Nem számít...🌹

,,💞Jöjjetek, szálljunk most perbe egymással! – mondja az Úr. – Ha vétkeitek skarlátpirosak is, hófehérekké válhattok, ha vörösek is, mint a bíbor, fehérekké lehettek, mint a gyapjú,,,
Ézsaiás 1.fejezet 18.vers

Lassan közeledik az év azon időszaka, amikor a keresztény világ megemlékezik Jézus Krisztus golgotai kereszthaláláról. A kereszt tette lehetővé azt a csodát, amit örök életnek hívunk, amit bűnbocsánatnak és kegyelemnek nevezünk. A kereszt maga az ajándék és mi időnként félre értelmezzük.
A kereszt nem csak két darab fa, amelyek megtartották Krisztus testét.
A kereszt engedi a hibát, engedi a megbocsátást és engedi az újrakezdést.
A kereszt adja a nyugalmat és veszi le az élet terheit.

Az ókori Izrael még nem ismerte ezt a keresztet és ennek az lett az eredménye, hogy több, 
mint furcsán gondolkodtak Istenről, aki ezt szóvá is tette (Ézs.1.fej.).
Ez a szóvá tétel nem csak feddés, hanem tanítás is volt egyben.
Megbotránkoztató kijelentéseket olvashatunk, amelytől felszökhet a szemöldökünk.
Úgy tudom ezt elképzelni, mint amikor az, akit szeretünk értetlenkedik vagy újból és újból ugyanabba a hibába esik és kicsit nyersebben, talán hevesebben adjuk a tudtára aggodalmunkat, félelmünket.
Isten ebben a részben nagyon emberien viselkedik, talán nem véletlenül.
Kicsit hevesebben, talán nyersebben fejezi ki magát.
Kijelenti, hogy neki nem kell az állatáldozat, nem kell a véres áldozat, nem számít az, 
hogy a nép elment a templomba, sőt az sem, hogy imádkozott. Érdekes, nem?
Azt gondolnánk, hogy Isten ezekre vágyik, ezek jelzik számára, hogy komolyan vesszük Őt.

Ezek a szavak nem csak akkor voltak érvényben. Az Úr a minden napi életünk tisztaságára vágyik,
hogy azok az alapelvek érvényesüljenek, amelyeket Ő állított fel.
Ma, a 21.században nem attól válok jó kereszténnyé, hogy elmegyek a templomba/gyülekezetbe, imádkozok, aztán haza megyek.
A valódi megújulás nem a külsőségekben rejlik, hanem a szív zugaiban.
Az Úr nem azért volt kemény Izrael népéhez, mert nem szerette őket, éppen ellenkezőleg.
A feddés egy olyan helyzetet teremtett, amikor a népnek döntenie kellett Isten, az őszinteség és a képmutatás között. Néha bele kerülünk keményebb helyzetekbe és azt gondolhatjuk, 
hogy Isten büntet…, de valójában minden tett, minden helyzet olyan, akár egy kohó. Tisztít.
A kemény helyzetek nem átkok vagy büntetések, hanem lehetőségek, hogy másképp gondolkodjunk, másképp cselekedjünk. Lehetőségek, hogy visszataláljunk Istenhez.

Áldott napot!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése