Amikor azt mondják: Békesség és biztonság, akkor tör rájuk hirtelen a végső romlás, mint a fájdalom a várandós asszonyra, és nem fognak megmenekülni.
Ti azonban, testvéreim, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvajként lephetne meg titeket. Hiszen valamennyien a világosság és a nappal fiai vagytok, nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé. Akkor ne is aludjunk, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok!
Mert akik alszanak, éjjel alszanak, és akik megrészegednek, éjjel részegednek meg.”
Thesszalonikai első levél 5.fejezet 1-7.vers
A várakozás életünk egyik fő alkotóeleme. Várjuk, hogy reggel legyen, várjuk a munkaidő végét, várjuk az ebédet, várjuk, hogy megjöjjön a fizetés, várjuk a nyaralást, várjuk a gyerekeket, majd az unokákat, várjuk, hogy elköltözzünk, várjuk a ház felújítást, várjuk, hogy elkészüljön a süti, várunk és várunk és mindig várunk valamire… Van, akit a várakozás nagyon inspirál és szereti aktívan tölteni az időt, míg mások frusztrálttá válnak és annyira belefeledkeznek a várakozásba, hogy megszűnik körülöttük a világ.
Thesszalónika lakói is vártak. Várakozásuk egy bizonyos meggyőződésen alapult, mégpedig azon, hogy az az Úr Jézus, aki felment a Mennybe, vissza is fog jönni. Várakozásuk és az azzal kapcsolatos kérdések nem a bizonytalanságukat volt hivatott alátámasztani, épp ellenkezőleg: teljes bizonyossággal vártak és megvoltak győződve, hogy várakozásuk tárgya megérkezik.
Nem véletlen, hogy élt szívükben a várakozás. Az Apostolok Cselekedeteiben azt olvassuk:
Thesszalonikai első levél 5.fejezet 1-7.vers
A várakozás életünk egyik fő alkotóeleme. Várjuk, hogy reggel legyen, várjuk a munkaidő végét, várjuk az ebédet, várjuk, hogy megjöjjön a fizetés, várjuk a nyaralást, várjuk a gyerekeket, majd az unokákat, várjuk, hogy elköltözzünk, várjuk a ház felújítást, várjuk, hogy elkészüljön a süti, várunk és várunk és mindig várunk valamire… Van, akit a várakozás nagyon inspirál és szereti aktívan tölteni az időt, míg mások frusztrálttá válnak és annyira belefeledkeznek a várakozásba, hogy megszűnik körülöttük a világ.
Thesszalónika lakói is vártak. Várakozásuk egy bizonyos meggyőződésen alapult, mégpedig azon, hogy az az Úr Jézus, aki felment a Mennybe, vissza is fog jönni. Várakozásuk és az azzal kapcsolatos kérdések nem a bizonytalanságukat volt hivatott alátámasztani, épp ellenkezőleg: teljes bizonyossággal vártak és megvoltak győződve, hogy várakozásuk tárgya megérkezik.
Nem véletlen, hogy élt szívükben a várakozás. Az Apostolok Cselekedeteiben azt olvassuk:
”Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe.” (ApCsel 1,11) Hitük és várakozásuk azon alapult, hogy biztosítéknak megkapták a fenti mondatot, méghozzá egy angyaltól. A cél megvolt, az iránymutatás is megvolt, Pál pedig csak egy apró tanáccsal látja el a thesszalonikaiakat és egyben minket is, akik várjuk az Úr Jézust és vágyunk a találkozásra: legyünk éberek!
Pál tudta, hogy a hétköznapi életben rengeteg minden elterelheti a várakozók figyelmét. Az apostol arra buzdít, hogy legyünk éberek, józanok, figyeljünk arra, hogy mi zajlik a világban körülöttünk és legyen bizonyos a szívünkben az, hogy a világ Teremtője vissza fog jönni. Nem tudjuk, hogy mikor vagy mennyit kell még várnunk. Egyet tudunk, hogy vissza fog jönni és ez a reménység adjon erőt ahhoz, hogy éberek és józanok tudjunk lenni!
Áldott napot!
(Pörneki-Csomó Hajnalka)
Pál tudta, hogy a hétköznapi életben rengeteg minden elterelheti a várakozók figyelmét. Az apostol arra buzdít, hogy legyünk éberek, józanok, figyeljünk arra, hogy mi zajlik a világban körülöttünk és legyen bizonyos a szívünkben az, hogy a világ Teremtője vissza fog jönni. Nem tudjuk, hogy mikor vagy mennyit kell még várnunk. Egyet tudunk, hogy vissza fog jönni és ez a reménység adjon erőt ahhoz, hogy éberek és józanok tudjunk lenni!
Áldott napot!
(Pörneki-Csomó Hajnalka)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése