2017. november 13., hétfő

Az első szereteted szép napjai

„…a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától…” - (János 15,4)


Milyen módon kezdted a gyümölcstermést?
Az Úr Jézushoz jöttél, az Ő nagy kiengesztelésébe kapaszkodtál, és tökéletes igazságába vetetted bizalmadat. Ó milyen magasztos gyümölcsöket hoztál? 
Emlékszel-e még első szereteted szép napjaira? Szőlőtőkéd akkor valóban virágzott, előtűntek az ifjú szőlőfürtök, kifakadtak a gránátalmafák és a fűszerek kertje kellemes illatát árasztotta. Azóta meglankadt buzgóságod? Ó, ha úgy volna, kényszerítlek téged, emlékezz meg az első szeretet idejéről és az előbbi cselekedeteidet cselekedd. Ragaszkodj mindenek fölött ahhoz, amiről tapasztalatból tudod, hogy az téged Krisztushoz vonz, mivel Tőle származnak gyümölcseid. 

Az istentisztelet valamennyi gyakorlása, melyek téged Jézushoz vezetnek, hozzájárul ahhoz, hogy gyümölcsözzél. A nap kétség nélkül a gyümölcsöskert fái termékenységének a legfőbb oka; s az Úr Jézus még sokkal nagyobb mértékben az, az Ő kegyelme kertjében lévő fák részére. 
Mikor voltál a legterméketlenebb? Nem akkor, mikor a te Urad és megváltó Jézus Krisztusodtól távol éltél, mikor az imában hanyag voltál, mikor a te megváltód vérében való egyszerű hittel eltávoztál, mikor erényeid felfuvalkodottá tettek, ahelyett, hogy az Úrnak adtak volna azért dicsőséget, mikor azt mondtad: „Az én hegyem szilárdan áll és soha meg nem mozdítom;” s elfelejtetted miben van a te erőd – akkor megszűntél gyümölcsözni, nemde? 

Sokan közülünk lelkünk megrendítő megaláztatása által tapasztaltuk és tanultuk meg az Úrtól, hogy semmink sincs, amit nem Krisztustól vettünk volna, semmink, ha magát Krisztust nem bírjuk mindenek előtt, és amikor láttuk, hogy milyen rendkívül puszta és halott a teremtmény minden ereje azt kiáltottuk gyötrődésünkben: „Tenálad vannak az én gyümölcseim egyedül, mert én sohasem tudtam volna jó gyümölcsöt teremni!” 
Az elmúlt napok tapasztalatai megtanítottak minket arra, hogy minél együgyűbben bízunk Istennek a Krisztusban nyilvánított kegyelmében, minden dologban és várunk a Szentlélekre, annál több gyümölcsöt fogunk hozni Istenünknek. 

Ó, várjátok gyümölcsötöket, mint életeteket a Megváltótól és bízzatok egészen és egyedül Őbenne!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése