💥Van Erőm💥

A legtöbb esetben csodás elképzelésünk van a jövőnk felől, nem is beszélve a terveinkről, amiket igazán határozottan szeretnénk megvalósítani. A gond ott kezdődik, ha nem épp úgy alakulnak a dolgaink, terveink, ahogyan azt elképzeltünk.Mi az első reakciónk az ilyen esetekben? Hát sok minden lehet, netán harag, idegesség, csüggedés, vagy csak feladnánk az egészet. Fájó szívvel beletörődünk, hogy úgysem fog megváltozni az a személy; úgysem fognak másképp megoldódni a terveink; sőt, olykor dühösen tesszük fel Istennek a kérdést, azt a bizonyos miértet.
Összegezve a fent leírtakat, arra a következtetésre juthatunk, hogy ha valami nem sikerül, akkor sok minden kavarog a fejünkben, de az alázat nem épp a legelső helyeken szerepel.
Ebben a fejezetben egy különleges eseménynek vagyunk tanúi. A többi királyoktól eltérően Dávid királyban sok volt az alázat. Mindig emlékezett arra, hogy honnan emelte fel Isten őt, és azokat a hatalmas sikereket, amiket elért, nem magának, hanem Isten kegyelmének és szeretetének tulajdonította. Elhatározta, hogy hajlékot készíttet Isten számára. Azonban Istennek más volt a terve. 

Nátán prófétától megüzente a királynak, hogy nem építhet házat, csak majd az utódja. 

Isten pedig gazdagon megfogja áldani az utódait mindörökre.
Dávid király, a hatalmas uralkodó alázattal és hálával vette tudomásul Isten akaratát.
Talán olykor mi is ezt kell tennünk. Elfogadni Isten akaratát, hisz neki áldásos tervei vannak ránk nézve is.