2016. november 29., kedd

Joyce Meyer:HÁLAADÁS, ÉS DICSÉRET

… énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úrnak,és adjatok hálát az Istennek, az Atyának mindenkor mindenért, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében. (Ef 5-19-20)


A dicséret azt jelenti, hogy jó dolgokat mondunk valakivel, jelen esetben Istennel kapcsolatban. Szüntelen dicsérettel tartozunk az Úrnak.

A „szüntelen” alatt azt értem, hogy egész nap. Dicsérjük Őt amiért mindent csodálatosan megalkotott, és mindazon dolgokért, amiket az életünkben tett, és még ezután fog tenni.

Hálával tartozunk Neki mindenkor. Adjunk hálát, amikor jól mennek a dolgok és akkor is, amikor nehézségekkel küzdünk. Amikor az imánk csak állandó kérésből áll, és hiányzik belő-le a hálaadás és dicséret, akkor az elárul valamit a jellemünkről.

A telhetetlen emberek csak kérnek, kérnek és kérnek, és soha nem értékelik azt, amit már megkaptak. Nem hiszem, hogy Isten ránk árasztaná mindannak a teljességét, amit eredetileg nekünk szánt, amíg nem tudunk hálásak lenni mindazért, amit már nekünk adott.

Az erőteljes élet kulcsa a hálaadásban rejlik. Az egyik módja annak, hogy „szüntelenül imádkozzunk” az, hogy egész nap hálásak vagyunk, dicsérjük Istent jóságáért, irgalmáért, szerető kedvességéért, kegyelméért, hosszútűréséért és türelméért.

Uram, egyedül Te vagy méltó a dicséretemre és a hálámra, ezért dicsőítlek és hálát adok Neked. Taníts engem, még inkább meg akarlak ismerni Téged, hogy még inkább dicsőíthesselek a nap folyamán. Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése