2016. november 28., hétfő

Napi áhítat-Ingyenes életvíz

Hét témája: Minden ingyen! 

Olvasmány: Jel 22,16–21                

Várod-e már?
Várod-e még?
Várod-e most?

„Én, Jézus, küldtem el angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen nektek a gyülekezetek előtt. Én vagyok Dávid gyökere és új hajtása, a fényes hajnalcsillag”. A Lélek és a menyasszony így szól: „Jöjj!” Aki csak hallja, az is mondja: „Jöjj!” Aki szomjazik, jöjjön! Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen! Én bizonyságot teszek mindenkinek, aki a prófécia eme könyvének beszédeit hallja: Ha valaki hozzátesz ezekhez, arra az Isten azokat a csapásokat bocsátja, amelyek meg vannak írva ebben a könyvben; ha pedig valaki elvesz e prófétai könyv igéiből, attól az Isten elveszi osztályrészét az élet fájából, a szent városból és mindabból, ami meg van írva ebben a könyvben. Így szól az, aki ezekről bizonyságot tesz: „Bizony, hamar eljövök”. Ámen. Jöjj, Uram Jézus! Az Úr Jézus kegyelme legyen mindnyájatokkal! Ámen.”
Magyarázat

Milyen könnyen csóváljuk majd a fejünket néhány hét múlva: „Ej, ezek a zsidók, hogy várták a Messiást, ha föl se ismerték, amikor megszületett? Bezzeg mi rögtön ráismertünk!” Ha valamiféle időtükörben ők láthatnának minket ma, hasonló rosszallással mondhatnák: „Ej, ezek a keresztények, még kétezer év se telt el azóta, hogy Jézus megígérte, visszajön értük, és már beleuntak a várakozásba. Bezzeg mi hány ezer évig vártuk első eljövetelét!” Most is biztos van mire várakozni. Van, aki a karácsonyt várja, vagy hogy megélje 2017-et, netán az unokája menyegzőjét. Hol van ebben a sorban a „fényes hajnalcsillag” várása? Mert azért ott van, ugye? Tudom-e azt mondani, hogy „Jöjj!”, készen vagyok, nincs más, ami fontosabb? Ha a napokban fölfedeznék az „életvizet”, ami meghosszabbítja földi éveinket, áldoznál-e rá, hogy a tiéd lehessen? Sok ilyen-olyan „életvíz” van forgalomban, étrend-kiegészítő, csodaszer stb. Áldozunk a valódi életvízre annyit, mint a földi életünket hosszabbító ígéretekre? Ugyan nincs olyan kincsünk, ami ellenértéke lehetne. De csak akkor értjük igazi értékét, ha örömmel engednénk kihullani mindent a kezünkből érte. Mint a menyasszony, amint Vőlegénye hívja.
(Szommer Hajnalka)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése