Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-KRISZTUS KICSINYEI

A mai napon olvasandó igeszakasz: Ézs 42,1-4

1 Ez az én szolgám, akit támogatok, az én választottam, akiben gyönyörködöm. Lelkemmel ajándékoztam meg, törvényt hirdet a népeknek. 2 Nem kiált, nem lármáz, és nem hallatja szavát az utcán. 3 A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja el, igazán hirdeti a törvényt. 4 Nem alszik ki, és nem törik össze, míg a törvénynek érvényt nem szerez a földön; tanítására várnak a szigetek.

"Hogy beteljesedjék, amit Ézsaiás prófétált: ... Megrepedt nádszálat nem tör el, és füstölgő mécsest nem olt ki."

(Mt 12,17,20)

Az Ószövetség úgy ábrázolja a Messiást, mint aki diadalmas hódítóként jön el, de mint aki szelíd pásztor és együtt érző barát is. "Karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket, az anyajuhokat szelíden terelgeti." (Ézs 40,11). Népét erős karral váltja meg, de a gyengét nem veti meg: "Megrepedt nádszálat nem tör el, és füstölgő mécsest nem olt ki." A nádszál bizonyára nem az erő jelképe. A megrepedt nádszál a teljes erőtlenség jele. A mécses lángját egy szélroham el tudja oltani. A pislogó mécsest pedig még egy fuvallat is kioltja. A próféciának ezek a képei olyan emberekre utalnak, akiknek kevés az erejük. Az igei mondanivaló az, hogy amikor a Messiás dicsőségesen eljön, gondja lesz ezekre az erőtelenekre. Megkegyelmez nekik. Megváltja a remegő szívűeket. Az Újszövetség magyarázata szerint ez a prófécia Jézusnak abban a csendes szolgálatában teljesedett be, amellyel ő a szegényeknek és a betegeknek szolgált. Azokhoz fordult oda, akik számára nekünk nincs időnk. Nagy figyelmet szentelt a betegekre, a kicsikre, a gyengékre, a jelentéktelenekre. Micsoda meglepetés és milyen jó hír ez a legtöbbünknek! Nekünk, akikre oly nagy hatással van az erő, meg kell tudnunk, hogy Jézus odafordult a gyámoltalanokhoz. Nekünk, akik hajlandók vagyunk imádkozni azért, hogy gyermekeinknek magas legyen az I.Q. eredményük (intelligencia hányados, a ford. megj.), nem szabad elfelejtenünk, hogy Jézus gyengéd irgalma kiáradt a fogyatékosokra. Az egyháznak nagyon óvatosnak kell lennie abban a kérdésben, hogy hogyan bánik a gyengékkel. Ha azt kell érezniük, hogy ők nem számítanak, mert nem lehetnek hithősök és Lélektől duzzadó emberek, akkor igazságtalanságot cselekszünk. A "félresikerült" és a csődöt mondott embereket szeretettel kell fogadnunk az egyházban, és lehetséges, hogy sok időnket veszik igénybe. Emlékezz arra, hogy Krisztus türelmes hozzájuk: Nem töri el a megrepedt nádszálat, és a füstölgő mécsest nem oltja ki.