2017. augusztus 19., szombat

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„És megáll, és legeltet az Úrnak erejével.” -(Mikeás 5,4)


Krisztus uralkodása az Ő gyülekezetében azonos egy pásztor-királyéval. Erővel és hatalommal bír, de ez egy bölcs és szeretetteljes pásztornak hatalma az ő segélyére szorult szerető nyája felett. Ő parancsol és engedelmességre talál, de ez a jól gondozott és szeretettel ápolt bárányok készséges engedelmessége, kik vidáman simulnak szeretett pásztorukhoz, kinek hangját ők jól ismerik. Ő a szeretet ereje és a jóság hatalma által uralkodik.
Az Ú uralma jótékony hatású. Az van mondva: „Ő pedig fel fog lépni és legeltetni”. Ő, a gyülekezet egyedüli feje, gondoskodik és ténykedik övéi jólétéért. Nem ül le trónjára büszke nyugalommal, kormányzásában nem hagyja használat nélkül a kezében tartott pálcát. Nem, Ő előjön és legeltet. Ez a kifejezés „legeltetni” úgy az eredeti szövegben, mint a görög nyelvben mindazt jelzi, amit egy pásztor hűsége képes megtenni: vezetni, őrködni, őrizni, gyógyítani, szeretni éppen úgy, mint legeltetni.
Az Ő uralkodása maradandó. Az van mondva: „Ő pedig fel fog lépni és legeltetni”, nem az: „Ő majd ekkor vagy akkor fog legeltetni és végre felhagy a hivatásával”; vagy: „Egyszer ébredést fog előidézni s azután magára hagyja gyülekezetét, mígnem az eleped a szárazság miatt”. Az Ő szemei nem szunnyadnak és kezei nem nyugodnak soha. Szíve nem szűnik meg szeretettel dobogni és vállai nem fáradnak meg gyermekeinek terhét hordozni.
Az Ő uralmának tevékenysége erős és hatalmas. „És legelteti az Ő népét az Úrnak erejével”. Ahol a Krisztus, ott van az Isten, és mindaz, amit Krisztus tesz, az a Magasságosnak cselekedete. Óh, ez egy drága igazság, ha megszívleljük, hogy Ő, ki ebben az órában népe jólétéért közbe lép, az igaz Istenből való Isten, kinek minden térd meghajol mennyen és földön. Óh, boldogok vagyunk, hogy olyan pásztorhoz tartozunk, ki emberré léte által testvéreivé tesz, és akinek Istensége minket védelmez és oltalmaz. „Jöjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr előtt, a mi alkotónk előtt! Mert ő a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népei és az ő kezének juhai vagyunk.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése