ÁHÍTAT-MORZSÁK: AKI HISZ ÉS MEGKERESZTELKEDIK, ÜDVÖZÜL, AKI PEDIG NEM HISZ, ELKÁRHOZIK

Márk evangéliumának legvégén olvashatjuk e fenti mondatot, amikor az Úr Jézus elküldi tanítványait szerte e világra, hogy hirdessék az evangéliumot minden teremtménynek:    
                                                   

  Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik. 
Ez hitünk summája, ez az Úrtól jövő parancs számunkra. Két dologra kell sarkalljon bennünket a fenti küldetés:                    

Először is, hívőkként mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ha egyszer az életben már hitre jutottunk Isten kegyelméből, akkor e hitünkben megmaradjunk, mindvégig kitartsunk. Sohasem volt könnyű e kihívás, napjainkban pedig, a gonoszság és a démoni sötétség megsokasodásával, a megtévesztő szellemek eluralkodásával, egyre nehezebb és nehezebb. Betámadások érnek bennünket mindenfelől, de talán nem is gondolnánk, hogy a legveszélyesebb támadások nem a nyilvánvaló nehézségek, gonoszságok. Az észrevehetetlen, alattomos támadásoktól kell leginkább tartanunk. Mire gondolok? Arra a szellemi valóságra, ami ma már sokakba beleivódott, az anyatejjel szívták magukba, ami azt sugallja, hogy e fizikai, materiális világ a teljesség, ennél nincs több, nincs jobb, ezen túl nincs más, ezért érdemes élni, az emberi élet pusztán csak ennyi. A bevásárlóközpontok árukínálata, a televízió csatornáinak programválasztéka, az internet korlátlan lehetőségeinek élvezete mind-mind azt sugallják, hogy foglald le magad ebben a világban, érezd olyan jól magad, amennyire csak lehet, ne is foglalkozz mással, mert nincs más, erről szól az élet. Ha egy hívőbe e gondolkodás eléggé beveszi magát, a hite meggyengülhet, mert szemét levette az örökkévaló igazságokról, értékekről,  örökségünkről, amit Krisztus szerzett meg nekünk a keresztfán, és e világ rendjébe süpped bele.
Hozzon tehát bármit is a holnap, ne feledjük, hogy hová, merre nézünk, mire összpontosítunk!
Hitünk megtartása legfontosabb küldetésünk kell legyen, mert aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik.

Másodszor pedig, Jézus parancsa arra kell sarkalljon bennünket, hogy imádkozzunk azokért, akik még nem hisznek, és hirdessük nekik az evangéliumot. Sokszor eszembe jut Júdás példája. Jézus kimondhatatlanul bánkódott miatta. Jézus, Isten Fiaként tisztában volt azzal az örök gyötrelemmel, ami erre az emberre várt a pokol lángjaiban, az örökkévaló tűzben. Jézus nem csak Júdás iránt, hanem minden egyes teremtménye iránt így érez, aki nem őt, hanem az Isten nélküli, bűnös életet választja. El sem tudjuk képzelni a szenvedés mértékét, ami a pokolban vár mindazokra, akik az Urat elutasítják. Jézus szereti az embereket, ezért mutatta meg nekünk az üdvösség útját. Azt a parancsot kaptuk tőle, hogy mi is mutassuk meg az üdvösség kereszten megszerzett útját minden teremtménynek, mégpedig ugyanazzal az elveszettek iránt égő, bánkódó szívvel, mint Jézus tette.

Földi létünk a mi nagy esélyünk örökkévaló életünk színterének megválasztásához. Az ördög mindent elkövet, hogy megakadályozza, hogy hitre jussunk, pályánkat megfussuk, s végül a mennybe kerüljünk. Szemünket igyekszik levenni az örökkévaló dolgokról, s e földi létre, szükségekre, boldogságra irányítja tekintetünket, hogy  üdvösség hiányában a pokolba kerüljünk, ahol démonok gyötrik az elveszett lelkeket. Mennyit változott a világ! Évszázadokkal ezelőtt az istenfélelemnek, és a pokol lángjaitól, a gyötrelemtől való rettegésnek még volt visszatartó ereje, s az embereket megtérésre és Istennek engedelmeskedő életre ösztönözte. Mai, ‘felvilágosult’, azaz démoni seregek felhője által besötétített és megtévesztett világunkban már alig-alig találkozunk a hittel és istenfélelemmel. Sokak számára nevetségessé vált a menny és a pokol fogalma. Azt hiszik, nincs semmi ez élet után. Óriási tévedésben vannak, csak sajnos, amikor szemükről a lepel lehullik, már túl késő lesz, visszaút nem lesz!

Legyünk hát okosak! Tartsunk ki hitben! Ne engedjünk a gonosz mesterkedéseinek!
Könyörögjünk mások megtéréséért is, és ne feledjük, hogy az evangélium hirdetésére hívattunk el, mert hitünk summája ez:

AKI HISZ ÉS MEGKERESZTELKEDIK, ÜDVÖZÜL, AKI PEDIG NEM HISZ, ELKÁRHOZIK. (Márk 16:16)

BARTHA BORBÁLA Magyarországon élő, keresztény író és szolgálattevő, az Istennel való mély, bensőséges kapcsolatról és annak gyakorlati megvalósításáról jelentek meg művei („A kimondhatatlan ajándék”; „Meghitt kapcsolatban az Atyával János evangéliuma alapján”). 
A könyveivel kapcsolatos további információk a http://bbartha.extra.hu/ honlapcímen találhatóak.