Volt nekem egy álmom nem is olyan régen Krisztusomat láttam oda fenn az égen! Fénylett a szép arca, vállaira omolt hullámos hosszú haja! Kezében a kereszt, mosolyogva nézett, elmémben a gondolat felébredt, , én leányom jöttem üdvözölni téged! Fényes csillogó csillagoktól ragyogott az égbolt lelki szemeimnek nagyon csodálatos volt! Hófehér ruhában felhőkön lépdelt, elhívó tekintete a szívemhez érvelt. Biztosan elváltozott orcám, szívemből kérdeztem, Édes Uram miért jöttél el hozzám? A fejemben az járt, talán én lettem az elveszett bárány? Gyönyörű Királyom, én felém mosolyogva nézett, belém nyilallt az Isteni hatalmas Szeretet! Bűneimet azóta is bánom, visszatértem hozzád Édes Nagy Királyom, azóta, Uramat Istenemet szívemből Imádom! Édes Uram én hiszem és tudom hogy létezel, Isteni lényeddel voltál hozzám oly közel, lelki szemem oly gyönyörűt látott elhoztad az égi mennyországot lelkem már egy sugárzó fényözön, Jézusomnak tiszta szívemből köszönöm!
Ámen! Minden Dicsőség Istené!
Erzsébet Jagadics -E-J.- 2017.-09.-16.-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése