Az ember lelkénél sose becsüld többre a formákat, a hagyományokat!
„Köré gyűltek a farizeusok és néhányan az írástudók közül, akik Jeruzsálemből jöttek, mert észrevették, hogy némelyik tanítványa tisztátalan, vagyis mosatlan kézzel eszik. A farizeusok és általában a zsidók ugyanis addig nem esznek, míg meg nem mosták a kezüket egy maréknyi vízzel, mert ragaszkodnak a vének hagyományához, és amikor hazamennek a piacról, addig nem esznek, míg meg nem mosakodtak. Sok egyéb más is van, amit hagyományként átvettek és őriznek, amilyen például a poharak, korsók, rézedények és fekhelyek megmosása. Megkérdezték tehát tőle a farizeusok és az írástudók: Miért nem élnek a te tanítványaid a vének hagyománya szerint, és miért esznek tisztátalan kézzel? Ő pedig ezt válaszolta nekik: Ti képmutatók, igazán illik rátok Ézsaiás próféta szava, amint meg van írva: „Ez a nép csak ajkával tisztel engem, de szíve távol van tőlem. Pedig hiába tisztelnek engem, ha emberi tanításokat és parancsolatokat tanítanak.” Az Isten parancsolatát elhagyva az emberek hagyományához ragaszkodtok. Ezt is mondta nekik: Szépen félreteszitek az Isten parancsolatát, hogy helyébe állíthassátok a magatok hagyományát. Mert Mózes ezt mondta: „Tiszteld apádat és anyádat”, és ezt: „Aki gyalázza apját vagy anyját, halállal bűnhődjék.” Ti pedig így beszéltek: Ha ezt mondja valaki apjának vagy anyjának: korbán, vagyis áldozati ajándék az, amivel kötelességem volna téged megsegíteni, akkor már nem engeditek, hogy bármit is tegyen apjáért vagy anyjáért; és így érvénytelenné teszitek az Isten igéjét a ti továbbadott hagyományotokkal. De sok más ehhez hasonlót is tesztek.
Ismét odahívta a sokaságot, és így szólt hozzájuk: Hallgassatok rám mindnyájan, és értsétek meg! Nincs semmi, ami kívülről az emberbe jutva tisztátalanná tehetné őt; hanem ami kijön az emberből, az teszi tisztátalanná. Ha valakinek van füle a hallásra, hallja!
Amikor azután a sokaságot elhagyva bement a házba, megkérdezték tanítványai a példázatról. Ő pedig ezt mondta nekik: Ti is ennyire értetlenek vagytok? Nem értitek, hogy ami kívülről megy be az emberbe, az nem teheti tisztátalanná, mert nem a szívébe megy, hanem a gyomrába, és az árnyékszékbe kerül? Jézus ezzel tisztának nyilvánított minden ételt, és hozzátette: Ami az emberből kijön, az teszi őt tisztátalanná. Mert belülről, az ember szívéből jönnek elő a gonosz gondolatok, paráznaság, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, gonoszság, csalás, kicsapongás, irigység, rágalmazás, gőg, esztelenség. Ezek a gonoszságok mind belülről jönnek, és teszik tisztátalanná az embert.”
Magyarázat
Mennyire meg volt sértődve magyar nemzetünk, amikor 45-ben az összes népi és vallási hagyományunkat leminősítve, földre vetve és sárba tiporva láttuk magunk körül! – Úgy találjuk, hogy napjainkban viszont – világi vonalon – sokan vállalkoznak rá, hogy „reanimálják”, újraélesszék a régi, hagyományos szokásokat.
Az ősi hagyomány egyoldalú tiszteletét ítéli meg Jézus az akkori vallási vezetők életgyakorlatában. Mert – lám! – a tiszta és szent élet keskeny útja nem a mosdótálon és kéztörlő kendőn keresztül vezet a biblikus istentisztelet megszentelt aktusához!
Ézsaiás próféta felszólít minket is: elsősorban a szívünk legyen közel Istenhez, hogy ő is saját népének vallhasson bennünket (Ézs 29,13).
Hitvallásunknak igen fontos tétele az úgynevezett „első parancsolat”, mely szerint „a Szentírás… a legtökéletesebb próbakő, amellyel minden emberi hagyományt, tanítást és gyakorlatot megvizsgálhatunk”. – Természetesen „a Szentlélek világosságában értelmezve” a fölvetődő problémákat.
Isten kinyilatkoztatása egyértelműen a „törvény”. A mi gyarló értelmezésünk gyakran csak szimpla „törvényeskedés”. Ez utóbbiért nem érdemes feláldozni lelki békénket.
Van miért bűnbánatot tartanunk ma reggel!
(Gerzsenyi Sándor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése