Maranatha: JÖN A KIRÁLY! : Az egyház nem bukik el

„De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.” (Mát 16,18) 

„Akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét, azok majd megtapasztalják a sárkány és seregeinek haragját. Sátán alattvalói közé számlálja a világot, és uralomra tett szert a hitehagyó egyházak felett is, de egy kis csapat ellenáll a hatalmának. Ha eltörölhetné őket a Földről, diadala teljes lenne. Ahogy a pogány népeket befolyásolta, hogy pusztítsák el Izráelt, úgy szítja fel a közeljövőben is a földi hatalmakat, hogy pusztítsák el Isten népét… Egyetlen reménységük Isten irgalmában van, egyetlen védelmük az imádság.

A megpróbáló tapasztalatok, amelyek Isten népét Eszter idejében érték, nem csak arra a korra voltak jellemzők. A Jelenések könyve írója, amint végigtekintett az egymást követő korszakokon az idők végéig, kijelentette: »Megharagudott a sárkány az asszonyra, és elment, hogy hadakozzék egyebekkel az ő magvából valókkal, az Isten parancsolatainak megőrzőivel, és akiknél volt a Jézus Krisztus bizonyságtétele.« (Jel 12,17)

Sátán haragja úgy nő, ahogy az idő fogy, és csaló, pusztító munkája eléri tetőpontját a nyomorúság idején.

Sátán csodákat tesz, hogy megtévesszen. Talán úgy tűnik, hogy az egyház elbukik – de nem esik el. Megmarad, miközben a bűnösök Sionban kirostáltatnak – a polyva elkülöníttetik az értékes gabonától. Ez rettenetes próba, de meg kell történnie. Azok, akik győztek a Bárány vére és bizonyságtételük szava által, hűségesnek és igaznak találtatnak. Ők folt nélküliek, a bűn szennye nélkül valók, olyanok, akiknek szájában nincs álnokság.

Isten kijelenti, hogy még az anya is elfeledkezhet gyermekéről, de Ő rólunk el nem feledkezik. Isten a leggyengédebb, féltő szeretettel gondol gyermekeire, és sohasem felejt el gondoskodni róluk.