2017. július 27., csütörtök

Napi áhítat: Ábrahám Sodomáért könyörög

Hét témája: Bibliai imádságok

1Móz 18,22–33

Az egyetlen, etikailag nem aggályos protekcióforma az imádság. Élj vele!
22„Amikor a férfiak megfordultak, és elindultak Sodoma felé, Ábrahám még ott állt az ÚR előtt. 23Hozzálépett Ábrahám, és ezt kérdezte: Vajon elpusztítod-e az igazat is a bűnössel együtt? 24Hátha van ötven igaz ember abban a városban? Akkor is elpusztítod, és nem bocsátasz meg annak a helynek azért az ötven igazért, akik ott laknak? 25Távol legyen tőled, hogy ilyet tégy, hogy megöld az igazat a bűnössel együtt, és úgy járjon az igaz is, mint a bűnös. Távol legyen tőled! Vajon az egész föld bírája nem tenne-e igaz ítéletet? 26Az ÚR így felelt: Ha találok Sodoma városában ötven igazat, megkegyelmezek értük az egész helynek. 27Ábrahám újból megszólalt: Tudom, merész dolog, hogy szólok az én Uramnak, bár én csak por és hamu vagyok. 28De ha az ötven igaznak öt híja lesz, elpusztítod-e az öt miatt az egész várost? Ő ezt felelte: Nem pusztítom el, ha találok ott negyvenötöt. 29Ismét szólt hozzá, és ezt kérdezte: Hátha negyven található ott? Az ÚR így felelt: Nem teszem meg a negyvenért. 30Ne induljon föl az én Uram, hogy beszélek – szólt Ábrahám -, de hátha csak harminc található ott? Ő így felelt: Nem teszem meg, ha találok ott harmincat. 31Ábrahám ezt mondta: Tudom, merész dolog, hogy szólok az én Uramnak: hátha húsz található ott? Ő így felelt: Nem pusztítom el a húszért. 32Ábrahám ezt mondta: Ne induljon föl az én Uram, hogy még egyszer szólok: de hátha csak tíz található ott? Ő így felelt: Nem pusztítom el a tízért. 33Amint az ÚR bevégezte beszélgetését Ábrahámmal, eltávozott, Ábrahám pedig visszatért lakóhelyére.”

Protekció. Mindenki elítéli – amíg nem neki van rá szüksége… Leginkább persze irigységből, hiszen az esetek többségében egy-egy állás­interjúnál vagy egészségügyi várólistahelynél azonos feltételek mellett csaknem törvényszerű, hogy az összeköttetések döntik el az eredményt. Dühítő, de így működik a világ. A szó eredeti értelme (lat.) azonban nem terhelt negatív felhangokkal. Pajzsként való védelmezést jelent ugyanis. Akár áldozattal is járó, segítő közbenjárást. Bármily furcsának hat, de az imádság is efféle. E mai történetünk jól példázza a közbenjáró imádság természetét. Két, azonos érdekkörben álló fél kell hozzá. Egyaránt kitartóan következeteseknek kell lenniük: a közbenjáró a segítség „kicsikarásában”, a segítő pedig a hajlandóságban. Érzékletesen jelennek meg ezek az elemek Ábrahám és Isten párbeszédében. Isten a végsőkig türelmes, mert nem akarja az emberek vesztét. Ábrahám rámenőssége pedig már-már a tiszteletlenség határait súrolja. (Ezt ő maga is érzi. Lásd 31–32. v.) Az ügy sikere, a város megmenekülése egyiken sem múlott. Mindketten a végsőkig elmentek. Az imádság nem helyettesíti a cselekvést – itt: a megtérést. A protekció csak akkor működik, ha van legalább minimális fedezet mögötte.

(Várady Endre)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése