Carl Eichhorn-Isten műhelyében-Határozott keresztyén

"Mert nem félénkség lelkét adta nekünk az Isten, hanem erőnek, szeretetnek és józanságnak lelkét. " (2 Tim 1, 7)   

Természetünk szerint mindnyájunkban van emberfélelem. Bátorság kell ahhoz, hogy a kicsiny és megvetett nyájhoz tartozónak valljuk magunkat.
Péter Jézus szenvedése előtti estén bátornak érezte magát, de amikor vallást kellett volna tegyen Megváltójáról, elvesztette bátorságát és - megtagadta Őt. Valóban erő kell ahhoz, hogy az ár ellen ússzunk.
Ezért adja Isten nekünk az erőnek a Lelkét.

Jézus Lelke által belsőleg megerősödünk a világiakkal szemben, régi barátainkkal szemben, akik szeretnének visszacsalogatni korábbi, nem tiszta életünkbe, ellentétben minden veszéllyel és szenvedéssel, amelyek Jézus követéséből adódnak.
Mint ahogyan van félelemnek lelke, miáltal az emberfélelem és a szenvedéstől való félelem úrrá lehet rajtunk, úgy van az erőnek is Lelke. Ez nagy bátorságot, erőt önt belénk, és véghez tudjuk vinni azt is, amire soha nem lettünk volna képesek.

De az Úr a szeretet Lelkét is adja az övéinek. Szeretet nélküli erő, melegség nélküli határozottság van a világban is. Minden korban voltak hősök,akiket megcsodáltak. A hívőket azonban elárasztja a szeretet, ezért van bennük valami szeretetre méltó. Az ő erejük nem válik keménységgé. A gyengébbeket szeretettel emelik fel magukhoz. Nemcsak az igazság tőre, hanem a vigasztalás balzsama is náluk van.

A szeretet Lelkéhez csatlakozik a fegyelem Lelke is; a kettő együtt szent szeretet. A szeretet fegyelem nélkül csak jóságos gyengeség, ami többet ront, mint használ: 
Fegyelem ott van, ahol az ember először Isten parancsát keresi és az Ő akaratának a korlátai között mozog. 
Természetünk szerint fegyelmezetlen teremtések vagyunk. Mindenki csak azt szeretné tenni, amihez hajlama van. Ma borzalmas fegyelmezetlenség tárul szemünk elé. Minden korlátot lerontanak, a tekintélyt kigúnyolják, sárba tapossák az isteni parancsolatokat. Ez az Antikrisztus lelke.

Jézus Lelke a fegyelem Lelke. Bár az ember bizonyos mértékig tudja magát fegyelmezni és uralkodhat magán, a fegyelem Lelke mégis egészen más.
Ezt a Lelket akkor nyerjük el, ha önfejűségünket, könnyelműségünket, féktelenségünket és ellenkezésünket fájónak találjuk és magunkra vesszük Jézus igáját.
Az erő, a szeretet és a fegyelem teszi az embert igazán keresztyénné.