2016. október 1., szombat

Mindennap az Ige fényében-A KERESZTYÉN EMBER IMÁJA

A mai napon olvasandó igeszakasz: Mt 6,5-15




5 "Amikor imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek a zsinagógákban és az utcasarkokon megállva imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony, mondom néktek: megkapták jutalmukat. 6 Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked." 7 "Amikor pedig imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok, akik azt gondolják, hogy bőbeszédűségükért hallgattatnak meg.
8 Ne legyetek tehát hozzájuk hasonlók, mert tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek tőle." 9 "Ti tehát így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, 10 jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; 11 mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma,
12 és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; 13 és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen." 14 "Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. 15 Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket."




"Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is."
(Mt 6,9-10)


Csak a keresztyének tudják imádkozni az Úr imádságát. A többiek elmondhatják vagy elszavalhatják azt, de el nem tudják imádkozni.
Imádságaink vágyainkból táplálkoznak és ezért kérünk. Munkálkodunk is azért, amit kérünk. Munkálkodásunk tanúsítja imáink őszinte voltát.
Csak a keresztyének vágyakoznak arra, hogy az Atya akarata meglegyen. És munkálkodásuk tanúsítja, hogy komolyan gondolják amit mondanak.
Az Úr imádságának az első három sora lényegében véve egyetlen kérésből áll. A mennyei Atyát kérjük benne arra, hogy megváltó munkáját fejezze be. Három hasonló kéréssel kérjük őt arra, hogy ezt megtegye: "szenteltessék meg a te neved", majd "jöjjön el a te országod", és "legyen meg a te akaratod". Az imádság második sora magyarázza az elsőt: Isten nevének bizonyára az ad tiszteletet, ha eljön az ő országa. És ha azt kérdezed, hogy "Mit kell értenünk az ő országának eljövetelén?" - akkor ez a válasz: hogy Isten akarata legyen meg a földön, ahogy az megvalósul a mennyben.
Istent akkor fogják majd tisztelni teljesen, amikor "az ország" eljön. És az ő országa csak akkor épül majd ki teljes mértékben, amikor minden ami él enged akaratának.
Tragikus és istenkáromló jelenség, hogy ezt az imádságot széles körben kegyes előadásként és szertartási töltelékként alkalmazzák. Amikor az Úr ezt az imádságot tanította, az volt az elsődleges szándéka, hogy "ne szaporítsuk a szót, mint a pogányok..." Mégis, az az imádság, melyet ő "az üres ismételgetések" ellenszereként tanított nekünk, évszázadok óta egyhangú ismételgetések tárgya lett, mintha valamennyi varázsige közül ez lenne a legjobb.
Istent azonban nem kell varázsigékkel megnyernünk magunknak. És Krisztusnak soha sem állt szándékában az, hogy örökösen az ő tényleges szavait ismételgessük. Azt akarja, hogy egész imaéletünk modelljeként használjuk ezt az imát. Azt akarja, hogy annyira szeressük Atyánkat és olyan erősen kívánjuk az ő királyságát, hogy ezek a vágyak uralják minden kérésünket. Azt akarja, hogy ezért imádkozzunk: legyen meg Atyánk akarata otthonainkban, városainkban és egyházainkban, ahogy az a mennyben van. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése