Utasítsd el a felhígított evangéliumot!!!
Amerika mai gyülekezeteinek egyik legnagyobb hibája, hogy megpróbáljuk
Jézus Örömhírének üzenetét súlytalanná tenni az elveszett bűnösök számára – igyekszünk kivenni azt, ami megütközést kelt, eltávolítani belőle a feddést, felhígítani a mondanivalóját, kimagyarázni erkölcsi tanításait.
Miközben ezt tesszük, meggyalázzuk az Urat és magunk is a kárhozatba segítjük a bűnösöket.
Ideje felébrednünk, és megtérni ebből a hitetlen, világi felfogásból!
Megosztok egy általam sokszor elmondott történetet, amely jól bemutatja a felhígított evangélium prédikálását célzó őrült kísérletet.
Egy orvos, talán minden idők legcsodálatosabb tudományos felfedezésére jutott. Megtalálta a rák tökéletesen sikeres gyógymódját, amely a betegség összes formáját, és valamennyi stádiumát teljesen meggyógyítja. Minden dolog közül talán az volt a leghihetetlenebb, hogy mindössze egy adag gyógyszer kellett a rákból való teljes felépüléshez.
Az egyetlen gond csak az volt, hogy a gyógyszert tabletta formában kellett bevenni; minden egyes tabletta egy millió dollárba került, hatalmas mérete miatt nagyon nehéz volt lenyelni, továbbá hét napig tartó keserű szájízt hagyott maga után.
Természetesen, a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó csapat igen felfokozott lelkiállapotba került a felfedezés hallatán, és találkozván az orvossal azt mondták neki, hogy a felfedezésének sikere érdekében végezzen el három egyszerű változtatást: dolgozza ki azt a módszert, amelynek köszönhetően tízezer dollárra mérsékelhető a gyógyszer tablettánkénti ára; csökkentse a tabletták méretét, az emberek fuldoklását elkerülendő, és a keserű ízt pedig távolítsa el.
Az orvos, kétévi kemény munka után visszahívta a csapatot, és bejelentette, hogy minden területen sikerült végrehajtania a kért változtatásokat. Az általa kidolgozott új változat esetén minden tabletta éppen tízezer dollárba kerülne, kis zselékapszulaként lehetne megvásárolni, és végül pedig, egy nagyon kellemes utóíze lenne.
Mindössze egyetlen probléma maradt. A tabletta nem gyógyította már a rákot!
És mi pontosan ugyanezt tettük az Evangéliummal! Megpróbáltuk megszélesíteni a keskeny kaput, és népszerűvé tenni a Krisztus keresztjét azt gondolván, hogy valamiképpen több ember „üdvözül” majd általunk.
De az üzenetünk nem üdvözít többé!
Megpróbáltuk Jézust elfogadhatóvá tenni a bűnösöknek ahelyett, hogy bűnösöket tettük volna elfogadhatóvá Jézus számára, kihagyva az uralmának való alárendeltség és a Benne elnyerhető új élet fontosságának kihangsúlyozását. És újraértelmeztük a megtérés fogalmát, egyszerű intellektuális változásként kezelve ahelyett, hogy irányváltásként tekintenénk rá – gondolok itt kifejezetten a bűntől az Úrhoz való fordulásra, egy – Isten kegyelme és a Szent Szellem ereje általi – teljes fordulatra.
Azt mondjuk ma az embereknek, hogy „gondolkozz másként Jézusról!” – de ez csak töredéke az Evangélium üzenetének.
A Jézusba vetett hitet ma, egy jó üzleti ajánlatba csomagolt biztosításként mutatják be: „Add csak át a bűneidet és a depressziódat, és kapsz cserébe sikert, anyagi növekedést és örök életet.”
Megkérhetlek, hogy mutass bárhol a Cselekedetek könyvében csak egyetlen olyan példát, aki ezt az üzenetet prédikálta az elveszetteknek? Avagy úgy gondoljuk, hogy jobbak vagyunk az apostoloknál?
Volt arra valamilyen oka Pálnak, hogy amikor egy elveszett bűnösnek a „Krisztusban Jézusban való hit”-ről prédikált, akkor beszéljen neki az „igazság(osság)ról, önuralomról, és az eljövendő ítéletről” (Csel. 24:24-25)? Ez is része a mi evangéliumi üzenetünknek?
Természetesen, együtt érző embereknek kell lennünk, és legyen tele a szívünk igazi túláradó szeretettel és gondoskodással az elveszettek felé! És természetesen legyünk bölcsek és kulturálisan érzékenyek, de ne a velük való azonosulással nyerjük meg őket, hanem, hogy Jézusra hasonlítunk.
És azzal, hozzuk be őket Isten Királyságába, hogy a bibliai Jézust és az Írások által bemutatott Evangéliumot tárjuk eléjük, vállalva a botrányt, elutasítást és a gúnyt is.
Ezt írta Pál Jézus visszatéréséről, „Megbünteti azokat, akik nem ismerik Istent és nem engedelmeskednek a mi Urunk, Jézus Evangéliumának” (2 Thess. 1:8). Milyen gyakran gondolunk úgy az Evangéliumra, mint aminek „engedelmeskednünk” kell?
Forrasok: http://www.zsidok-keresztenyek.eu/mihaszna_pasztorok/pdf/az_evangelium_felhigitasanak_hatalmas_bune.pdf
http://www.charismanews.com/opinion/39844-the-great-sin-of-trying-to-make-the-gospel-palatable
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése