Izráelita férfiak, halljátok meg e beszédeket: A názáreti Jézus(...), ki Istennek elvégezett tanácsából és rendeléséből adatott halálra, (...) megölétek:
Kit az Isten feltámasztott, a halál fájdalmait megoldván; mivelhogy lehetetlen volt néki attól fogvatartatnia. Mert Dávid ezt mondja ő róla: Magam előtt láttam az Urat mindenkor, mert ő nékem jobb kezem felől van, hogy meg ne tántorodjam. Annak okáért örvendezett az én szívem, és vígadott az én nyelvem; annak felette az én testem is reménységben nyugszik. Mert nem hagyod az én lelkemet a sírban, és nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson. Megjelentetted nékem az életnek útait; betöltesz engem örömmel a te orczád előtt.
(Apostolok cselekedetei 2, 22-28)
Pünkösd is az evangéliumról, az örömhírről szól. Hiszen elküldte az Atya előbb a fiút, majd amikor Jézus elvégezte küldetését, eljött az Úr Szentlelke, a bátorító, a biztató Lélek.
Dávid imádsága gyönyörűen önti szavakba a hívő ember reménységét: az Úr nem hagyja el övéit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése