Az Úr keze velük volt, úgyhogy nagy sokaság tért meg az Úrhoz, és lett hívővé. (Csel 11,21:)
Figyeljünk most az antiókhiai menekültek igehirdetésére! Mi volt a prédikációjuk tartalma? Az Úr Jézusról szóló evangéliumot prédikálták (20. v.). Ebben a kifejezésben össze van foglalva minden, amit hirdettek.
Egy újság egykor a hamburgi Oertzen báró egyesületének evangélizátorait kigúnyolta. Többek között ezeket írta róluk: "Egész tanításuk ebből az egy mondatból áll: Jöjj Jézushoz, és boldog leszel".
Oertzen örömmel egyetértett ezzel a mondattal, és azt mondta, hogy ő maga sem tudta volna jobban egyesületének egész tanítását így összefoglalni.
Ezzel azt akarta kifejezni, hogy igehirdetésüknek az Úr Jézus személye a magva, s annak is kell maradnia.
Az evangéliumot prédikálták: az örömteli, boldogító, üdvözítő hírt az Úr Jézusról. A keresztyénségen kívül minden vallás az ostorhoz hasonlít, amellyel embereket hajtanak: "Ezt tedd! Azt tedd! Adj! Áldozz!" - A Jézusról szóló evangélium ezzel szemben azt mondja: "íme, Istennek ama Báránya!" "íme, mindent újjá teszek!" "Isten kegyelmi ajándéka örök élet a Krisztus Jézusban."
S miben volt prédikálásuk ereje? Nem szónoki tehetségben.
Egyszerű tanulatlan emberek voltak. Nem szóltak ékesen, igehirdetésükben mégis csodálatos erő volt. A 21. vers ezt mondja: "Az Úr keze volt velük", annak az Úrnak a keze, a kinek adatott minden hatalom mennyen és földön. Annak a keze, Akinek Isten hatalmat adott minden testen (Jn 17,2). Nem volt szükségük mesterfogásokra. Maga a Szentlélek ébresztette fel az emberek sokaságát a bűn álmából, és vezette őket élő hitre.
Ó, bárcsak Isten ma is venne ilyen eszközöket a kezébe, akiknek a szolgálata által a Jézus Krisztusban való hitre jutnak el emberek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése