Mindennap az Ige fényében-AZ ENGEDELMESSÉG ÁRA

A mai napon olvasandó igeszakasz: 1Móz 39,1-10

1 Amikor Józsefet Egyiptomba vitték, megvásárolta őt az izmáeliektől, akik odavitték, egy egyiptomi ember: Potifár, a fáraó főembere, a testőrök parancsnoka. 2 De az ÚR Józseffel volt, ezért szerencsés ember lett, és egyiptomi urának a házában élt. 3 Látta az ura, hogy vele van az ÚR, és mindazt eredményessé teszi az ÚR, amihez hozzáfog. 4 Megnyerte József a jóindulatát, és a háziszolgája lett. Azután háza felügyelőjévé tette, és rábízta egész vagyonát. 5 Attól fogva, hogy házának és egész vagyonának a felügyelőjévé tette, megáldotta az ÚR az egyiptomi ember házát Józsefért, és az ÚR áldása volt egész vagyonán, ami a házban és a mezőn volt. 6 Ezért Józsefre bízta egész vagyonát, és semmire sem volt gondja mellette, legfeljebb csak arra, hogy megegye az ételt. - Józsefnek szép termete és szép arca volt. 7 Ezek után az történt, hogy Józsefre szemet vetett urának a felesége, és ezt mondta: Hálj velem! 8 Ő azonban vonakodott, és azt felelte ura feleségének: Nézd, az én uramnak semmi gondja sincs mellettem háza dolgaira, és rám bízta egész vagyonát. 9 Senki sem nagyobb nálam ebben a házban. Semmit sem tiltott el tőlem, csak téged, mivel te a felesége vagy. Hogyan követhetném el ezt a nagy gonoszságot, vétkezve az Isten ellen?! 10 Bár az asszony nap mint nap ezt mondogatta Józsefnek, ő mégsem hallgatott rá, hogy mellé feküdjék, és vele legyen.

"Hogyan követhetném el ezt a nagy gonoszságot, vétkezve az Isten ellen?!"

(1Móz 39,9)

Gyakran rámutatnak arra, hogy bizonyos párhuzam van József és Jézus életpályája között. Mindketten elhagyták az atyai házat, mindketten engedelmességben élték át a megalázottság állapotát, mindketten trónra kerültek miután véget ért engedelmesen elhordozott szenvedésük időszaka, és mindketten megmentői lettek népük életének. A párhuzam túlságosan is szembeszökő azok számára, akik hiszik, hogy az Ószövetség megjövendöli azt, amit az Újszövetség hirdet. Mivel azonban az Újszövetség még csak nem is említi Józsefnek, Jákób tizenegyedik fiának a nevét, legyünk óvatosak következtetéseinket illetően. József nem volt hajlandó vétkezni Potifár feleségével. A mi korunkban, amikor a házasságtörés szórakozásnak számít, a nemi vágyat pedig reklámozzák, Józsefet nem csupán régimódi embernek tekintik, hanem abnormálisnak is. Legalábbis egy pszichológus azt állítja, hogy ő "megállapította": József szexuális értelemben abnormális volt, s ez az apja iránti bensőséges szeretetnek tulajdonítható. Nem várhatjuk el a világ embereitől, hogy megértsék Józsefet. József így szólt "Hogyan követhetném el ezt a nagy gonoszságot, vétkezve az Isten ellen?" E világ gyermekei nem képesek megérteni Józsefet, mert nem ismerik József Istenét. " Hogyan követhetném el ... Isten ellen!" Vajon hányan követnénk el bűnt, ha egészen biztosak lehetnénk abban, hogy az emberek nem tudják meg? És hány bűntől tartózkodtunk már csak azért, mivel nem volt alkalmunk az elkövetésére, vagy, hogy egy jobb keresztyén kifejezéssel éljünk, megkíméltettünk a kísértéstől? E tény miatt egyszer s mindenkorra óvakodnunk kell attól, hogy elítéljünk bárkit, aki bűnbe esik. Eközben pedig a világ fiának van egy másik oka is a nevetésre: József engedelmessége csak kezdete bajainak. Legalább két évi börtönbüntetést kap. Ez azonban nem téveszti meg a keresztyén embert. Az engedelmeseknek gyakran megalázásban van részük. Számunkra ez bizonyítéka annak, hogy a helyes ösvényen járunk, hisz ez az engedelmesség útja, melyet Jézus követett.

---