2017. január 6., péntek

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok” (1 Péter 5,7)


Üdvös és magasztos dolog, hogy gondjainktól megszabadulhatunk e tudatban: „Neki gondja van ránk.” Kedves keresztyén! Ne tisztességtelenítsd meg magadat, mint Krisztus tanítványa gond, aggály és töprengés által: jöjj és vesd gondodat Uradra. Te inogsz a nehéz teher alatt, amelyet Atyád meg sem érezne. Ami neked összezúzó súlyként tűnik fel, az Jézus előtt kevesebb, mint az a porszem, mely a mérlegben marad. Nincs dicsőbb, mint „Istenben bízni, És Reá nézni.”

Szenvedés gyermeke, légy türelmes, Isten nem hagyott téged figyelmen kívül a világ kormányzásában. Az, ki a verebeket táplálja, megadja neked is, amire szükséged van. Ne aggódj kételkedő gondolatokkal sorsodon; remélj, csak remélj határozottan. Övezd fel magadat a hit fegyverével a nyomorúság áramlata ellen, úgy a te hitbizonyosságod véget vet minden fájdalomnak. Van egy, aki gondoskodik rólad. Kinek szeme szeretve nyugszik rajtad, szíve részvéttől dobog fájdalmaid miatt, mindenható karja meghozza neked az óhajtott segítséget. A legsötétebb felhő is a kegyelem esőjét fogja árasztani. A legsötétebb éjjel is távozik a tiszta hajnalpír elől. Ha az övé vagy, bekötözi sebeidet és gyógyítja megtört szívedet. A meglátogatás idején ne kételkedjél kegyelmében; hidd, hogy a nyomorúság napjaiban éppen úgy szeret téged, mint az öröm idején. Milyen üde és nyugodt életed lehetne, ha a mindenható Istenre bíznád magadat teljesen. Egy marok liszttel a vékában és egy kevés olajjal a korsóban Illés átélte az éhséget, ilyen tapasztalatod lesz majd neked is. Ha Isten gondoskodik rólad, mi szükség van arra, hogy te is gondoskodjál? Rá bízod lelkedet, miért ne bíznád rá testedet is? Ő még sohasem vonakodott terhedet levenni, még soha nem ingadozott annak súlya alatt. Jöjj tehát kedves lélek, legyen vége minden aggodalmas gondjaidnak, hagyd Istenre, - a te Uradra – minden terhedet, Ő meg fogja adni szívednek minden kívánságát. „Dicső dolog türelemmel lenni és az Úr segítségét várni.”

*************************************************

„Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől.”
(1 Mózes 1,4)

A világosság fenséges isteni adomány és már azért is annak kell tekintenünk, mert az a szeretet ama jóságos „Legyen”-éből ered. Nekünk, kik azt élvezhetjük, azért hálásabbaknak kellene lennünk, hogy abban és azáltal Istent mindjobban megismerhessük.

Salamon azt mondja: A testi világosság kedves; de az evangélium világossága végtelenül értékesebb, mert az az isteni és örök tárgyakat világítja meg és halhatatlan természetünknek tesz szolgálatot. Ha a Szentlélek nekünk szellemi világosságot ajándékoz és megnyitja szemeinket, hogy Istennek dicsőségét az Úr Jézus ábrázatjában láthatjuk, akkor a bűnt felismerjük valódi színében és tudatára jövünk annak, hogy milyenek vagyunk a valóságban, látjuk a legszentségesebb Istent, úgy, amint magát kijelentette, az üdvtervet, melyet hirdetett és a jövendő világot, a Szentírás leírása szerint. A lelki világosságnak többféle sugara és szivárvány színe van, de az mind jó, legyen az ismeret, öröm, szentség vagy élet. Ha már az a világosság, melyet nyertünk oly jó, milyennek kell lennie a tulajdonképpeni világosságnak és milyen fenséges lehet az Ő megjelenésének helye!

Ó, Uram! Mivel a Te világosságod oly jó, ó ajándékozz nekünk több világosságot, ó, ajándékozd nekünk mindenek előtt Magadat, az igaz Világosságot!

Mihelyt valami jó jön létre ezen a világon, az elkülönülés szükségessé válik, mert mi köze van a világosságnak a sötétséghez? Isten őket szétválasztotta, mi ne keverjük össze. A világosság fiainak nem szabad egyesülni a sötétség cselekedeteivel, tanaival és hazugságaival. A világosság fiainak józanoknak, tisztességeseknek és vigyázóknak kell lenniük Uruk munkájában, azok pedig, akik a sötétség cselekedeteit űzik, örökké a sötétségben maradnak. A hívők közössége a világosság fenyítéke által különüljön el a sötétségtől, hasonlóan tisztán kell tartani magunkat, a világ be ne szennyezzen bennünket. Az ítéletben, a viselkedésben, a hallgatásban, a tanokban és a társalgásban különbséget kell tennünk a jó és rossz között; azon nagy különbséget, melyet az Úr a teremtés első napján tett, tartsuk szem előtt.

Ó, Úr Jézus, légy a mi világosságunk ma ezen az egész napon át, mert nekünk, embereknek csak a Te világosságod az egyedüli igaz világosság.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése