2017. január 2., hétfő

Napi áhítat- A szolgálat megalapozása

Hét témája: Márk evangéliuma 



Olvasmány: Mk 1,9–13


A szürkeségből, névtelenségből kiemelkedni csak Jézus nevével lehet. Legyél hát igaz keresztény!
Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban. És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.”
A Lélek pedig azonnal kivitte a pusztába. Negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán. Vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki.”

Magyarázat

Nos, akkor vágjunk bele! Kezdődnek a dolgos hétköznapok. Mindenki megy a teendői, kötelességei után. Van, amit még a múlt évből hoztunk át, és idén is cipeljük; van, amit új elhatározással és lendülettel kezdünk hordozni. János is folytatja szolgálatát, Jézus pedig most kezdi. János meríti be, az történik vele, de ő maga jön ki a vízből, látja a megnyílt mennyet, a rászálló Lelket, és hallja az Atya hangját. Neki nem kell semmit bizonygatnia, bűntelensége, szentsége, egyedülállósága annyira nyilvánvaló. Őróla viszont bizonyosságot lehet szerezni, íme, vállalja, és elkezdi messiási küldetését!
Ó, vajha ilyen egyértelműen odaszentelném Istennek az életemet! Rábíznám ez évemet, minden időmet, terveimet, teendőimet; rávetném a gondjaimat, terheimet; tőle várnám a segítséget, az útmutatást; neki adnám a dicsőséget, a hálát… Persze Jézusnak Isten szeretett Fiaként „könnyű” volt így kezdenie a szolgálatát. De János emberként tett így! S az ő szolgálata során igazából nem az odacsődülő tömeg, nem a névtelen, bár megtérő bűnösök, hanem Jézus számított.
Én is őt engedjem belépni az életembe, vele törődjek, és neki áldozzam oda magamat. Így megalapozott és szolgáló lesz az életem.
(Papp Dániel)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése