Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

...poklosság ez a házon. Rontsák le azért a házat köveivel együtt!      3Móz 14,44-45

Nemcsak az emberi testen, hanem a házakon is kiüthetett a poklosság. Néha csak a meszelésen, vagy egyes köveken, de megtörtént az is, hogy a meszelés vagy az egyes kövek eltávolítása után egész nagy ilyen felületet találtak. Ilyenkor az egész házat alapjáig le kellett rontani és a törmeléket ki kellett vinni messzire a városon kívül. Ha egy izraelita háztulajdonos ilyen betegséget pillantott meg a házán, jobban megijedt, mint amikor mi penészedést fedezünk fel a falon. Nálunk is vannak ilyen poklos házak? - kérdezhetnénk. Sok van! Vannak üzletházak, amik bűnös pénzen épültek, s ebből vannak fenntartva. Más házat az örökösök perlekedéssel, vagy erőszakkal ragadtak magukhoz. Másokat lopott anyagból építettek. Megint mások nyilvánosan a bűnt szolgálják. Ha Isten gyermeke előtt nyilvánvalóvá válik, hogy házán ilyen "poklosság" van, akkor menjen a nagy főpaphoz és kérdezze meg: mit tegyek? Csak a poklossággal fertőzött köveket kell kiszedni? Csak a vasárnapi munkát, az italeladást, a sötét üzleteket kell abbahagyni, vagy hagyni kell az egész házat? Lehet, hogy a családapa felfedezi házán a poklosság jeleit, de hanyagságból, vagy fösvénységből nem veszi komolyan. Egy napon aztán szeretett gyermekének a kezén veszi észre a "poklosságot". Akkor már hiábavaló minden jajgatás. A gyermek elveszett! És ki a hibás? Az apa! Boldog az, aki ilyen esetben kímélet nélkül cselekszik, és nem néz a veszteségre. Isten gazdagon kárpótolja, ha mi lelkiismeretünk miatt felszámoljuk azokat, amik a szent Istennek nem tetszenek. A te házadban csakugyan nincs poklosság?