Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Ezen a napon engesztelés lesz értetek, hogy megtisztítson titeket.      3Móz 16,30

Ez a fejezet a nagy engesztelési napról, a zsidók legnagyobb ünnepéről szól, amely a nagypéntek előképe. Ezen a napon "emlékezés" történt a zsidók bűneiért. Mi, könnyelmű emberek szívesen és gyakran gyorsan elfeledkezünk bűneinkről. Szükséges azért, hogy jöjjön egy nap, amikor a Fáraó pohárnokával így szólunk: "Az én bűneimre emlékezem e napon". Isten gondoskodik arról, hogy ne hiányozzanak az ilyen napok. Jó annak, aki nem tér ki az ilyen emlékezés elől! Másodszor: Isten könyörülete úgy rendelte, hogy a főpap az egész nép bűnét egy kecskebak fejére helyezze, amelyet az egész nép helyett áldoztak. Ami akkor árnykép gyanánt történt, azt a valóságban Isten az egész emberiségért nagypénteken vitte végbe. Isten Igéje ezt mondja: "íme, Istennek ama Báránya, aki elveszi a világ bűneit". Az egész emberiség bűne, Ádám bűnétől az utolsó ember bűnéig, aki még születni fog - az Úrra volt vetve. Felmérhetetlen titkok. A 3.Mózes 16,30 azt mondja: "Ezen a napon megtisztultok". A zsidóknál Isten csak az Ő türelmének palástjával fedezte be a bűnöket. Az Úr Jézus szent vére azonban valóban eltörli azokat. Ez nem kegyes játék a gondolatokkal. Aki ezt egyszer a Szentlélek által belsőképpen igazán magáévá teszi, egész életén át nem feledi el. Elfeledhette-e Pál azt a napot, amikor Anániás ezt mondta neki: "Mosd le a bűneidet!"? Vajon nem emlékezett-e a bűnös asszony mindig arra a pillanatra, amikor Jézus ezt mondta neki: "Megbocsáttattak neked a bűneid!"? Van a mi életünkben ilyen igazi engesztelési nap?