Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-RÉSZESEDNI AZ Ő SZENVEDÉSÉBEN

A mai napon olvasandó igeszakasz: Fil 3,1-11

1 Egyébként pedig, testvéreim, örüljetek az Úrban. Hogy ugyanazt írjam nektek, az engem nem fáraszt, titeket viszont megerősít. 2 Óvakodjatok a kutyáktól, óvakodjatok a gonosz munkásoktól, óvakodjatok a megmetéltektől! 3 Mert mi vagyunk a körülmetéltek, akik Isten Lelke szerint szolgálunk, és Krisztus Jézussal dicsekszünk, és nem a testben bizakodunk. 4 Pedig nekem lehetne bizakodásom a testben is. Ha másvalaki úgy gondolja, hogy testben bizakodhat, én méginkább: 5 nyolcadik napon metéltek körül, Izráel népéből, Benjámin törzséből származom, héber a héberek közül, törvény szempontjából farizeus, 6 buzgóság szempontjából az egyház üldözője, a törvényben követelt igazság szempontjából feddhetetlen voltam. 7 Ellenben azt, ami nekem nyereség volt, kárnak ítéltem a Krisztusért. 8 Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem. 9 Hogy kitűnjék rólam őáltala: nincsen saját igazságom a törvény alapján, hanem a Krisztusba vetett hit által van igazságom Istentől a hit alapján, 10 hogy megismerjem őt és feltámadása erejét, valamint a szenvedéseiben való részesedést, hasonlóvá lévén az ő halálához, 11 hogy valamiképpen eljussak a halottak közül való feltámadásra.

"Hogy megismerjem őt, és feltámadása erejét, valamint a szenvedéseiben való részesedést."

(Fil 3,10)

Nem különös ez a sorrend? "Hogy megismerjem őt ... feltámadása erejét ... az ő szenvedését." Azt hittem, hogy amint Krisztus feltámadásának erejét megtapasztaljuk életünkben, már túljutottunk a szenvedés szakaszán és megkezdjük a dicsőséges életet. Nem, nem így van. A megdicsőült élet majd akkor kezdődik, amikor eljutunk a halálból való feltámadásra (11.v.). És ez Pál szerint még a jövő. Megismerni Jézus Krisztust - ez a keresztyén ember célja. Akkor ismerjük meg őt - egyre jobban -, ha hit által eggyé leszünk vele. A mi vele való egységünk azt jelenti, hogy egyek vagyunk vele halálában és feltámadásában. Halála által megszabadított bennünket a bűn terhétől, feltámadása által bevezetett minket egy olyan életbe, amely a Szentlélek ajándékaként lesz a miénk. Amint megkaptuk ezt az új életet, beavatást nyerünk az ő szenvedésével való közösségbe. "Az ő szenvedése" nem ugyanaz a gyötrelem, amelyet minden ember érez. Ez egy sajátos fajtája a szenvedésnek, mely csak azoknak jut osztályrészül, akik a Krisztuséi. Mielőtt Krisztust megismertük, nem indított meg minket az emberi nyomorúság, ahogy most megindít. Mielőtt Krisztust megismertük, mondhattuk: "Boldoguljon minden ember a maga módján." Most már tudjuk, hogy csak egy életmód van, és hogy minden más út a halálba vezet. Mielőtt megismertük Krisztust, olyan dolgok miatt izgultunk, amilyenek most már alig tudnak felkavarni minket. Mióta ismerjük Krisztust, megszabadultunk azoktól a terhektől, amelyek súlyosan nehezednek azokra, akik nem ismerik őt. Megszabadultunk a bűn terhétől, és a legtöbb mindennapi aggodalom, mely gyötri a mindennapi embert, vagy elvétetik tőlünk, vagy jelentős mértékben csökken. De új terheket is kapunk, melyről a megváltást nem ismerők mit sem tudnak. Ha valaki az Úr Igéjét befogadja, az Úr munkájában foglalatoskodik. Örömünnep az, amikor Krisztus feltámadásának erejét megtapasztalod életedben. De ez Krisztus szenvedésébe is beavat.