Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-JÓ ÉJSZAKÁT

A mai napon olvasandó igeszakasz: Lk 23,44-49

44 Tizenkét órától egészen három óráig sötétség lett az egész földön. 45 A nap elhomályosodott, a templom kárpitja pedig középen kettéhasadt. 46 Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: "Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!" És ezt mondva meghalt. 47 Amikor a százados látta, ami történt, dicsőítette Istent, és így szólt: "Ez az ember valóban igaz volt." 48 És az egész sokaság, amely erre a látványra verődött össze, amikor látta a történteket, mellét verve hazatért. 49 Jézus ismerősei pedig mindnyájan és az őt Galileától fogva követő asszonyok távolabb állva szemlélték mindezt.

"Atyám, a Te kezedbe teszem le az én lelkemet. " "Amikor megkövezték Istvánt, az így imádkozott: Úr Jézus, vedd magadhoz lelkemet."

(ApCsel 7,59; Lk 23,46)

Jézus utolsó szavai gyermekeink lefekvés előtti imájának szavai: "Most, hogy álomra hajtom fejem, kérlek, Uram, őrizd meg lelkem." A kereszt! Micsoda halálos ágy! Milyen különös hely, hogy "jó éjszakát" köszönéssel búcsúzzon el valaki! Mégis, ez az egyetlen hely, ahol megtanulhatunk meghalni. Jézus a mi tanítónk az élet minden területén és minden időben. Megmutatta nekünk, hogy hogyan éljünk, és meg fog tanítani arra is, hogy miként haljunk majd meg. Ha megtanultuk, hogy hogyan éljünk, nem szabad félnünk attól, hogy nem tudunk majd meghalni. A "Tanító" ott lesz velünk. Jézus halála óta a keresztyének haldoklását mindig "elalvásnak" hívják. Még István erőszakos halálát, amikor a sziklakövek bezúzták koponyáját, még ezt is elalvásnak hívjuk. "És amikor ezt mondta elaludt." (ApCsel 7,60 a dr. Budai fordította Újszövetség szerint) Van egy keresztyén sebészorvos, akit egy gyermek imádsága térített meg az Úrhoz. A 6 éves Jani nagy beteg volt, de nem tudta. Az orvos és az ápolónő érte jöttek, hogy egy majdnem kétségbeesett kísérletet téve még megpróbálják megmenteni életét egy műtéttel. Begördítették ágyacskáját a gyermekek kórterméből a műtőbe. Az orvos nagyon szerette a fiúcskát. "Most adni fogok a karodba egy szúrást, azután aludni fogsz. / Aludni fogok? / Igen, úgy van. / De akkor először el kell mondanom az imádságomat." És a kis fehérruhás alak feltérdelt, behunyta szemét és összekulcsolta a kezét. Míg Isten, az orvos és a nővér figyelt, ő ezt mondta. "Most, hogy álomra hajtom fejem, kérlek, Uram őrizd meg lelkem." A kis Jani soha többé nem ébredt fel. Csakugyan "elaludt". De azon az éjszakán a doktor ezt suttogta: "Atyám, a Te kezedbe teszem le az életemet!"