Nem mondja, hogy „soha nem fogok félni”.
Sőt, inkább elismeri: „Jöhetnek idők, mikor bizony félni fogok. De mikor eljönnek azok az idők, tudni fogom mit tegyek. Istenben bízom majd, és dicsérni fogom az Ő Igéjét – az Ő biztos, csalhatatlan Igéjét.
„Mikor félek, benned fogok bízni. Istenben, akinek Igéjét dicsérem, az Istenben bízom, nem félek; ” (Zsoltárok 56:4-5)
A bizalom és a dicséret le fogja győzni a félelmemet.” A hívő életben gyakran van konfliktus lényünk két területe, a szellem és az érzelmek között. Érzelmileg átmegyünk a félelem összes reakcióján, talán még a pánikon is. Hiába is küzdünk ellene. Elragad bennünket.
De van a lényünknek egy másik területe – a szellem -, amelyik nem fog pánikba esni, amelyik nem fogadja el azt, amit érzelmünk diktál. A szellem bennünk azt mondja: „Ebben a helyzetben nem fogadom el az érzelmek döntését. Istenhez fogok fordulni. Meg fogok emlékezni arról, mit mond az Ő Igéje. Meg fogom találni Istennek azt az ígéretét, amire szükségem van. Lehet, hogy az érzelmeimben félelem van, de a lényem legmélye bízik Istenben, és ez a bizalom olyan biztonságos és magabiztosságot adó, amely sokkal mélyebb minden érzésnél.
Ilyenkor személyiségünk leginkább egy szélkorbácsolta folyóhoz hasonlít. Az érzelmeink, mint a felszíni hullámok – zavarosak és háborgók. De lényünk legmélyén, a szellemünkben levő élet zavartalan békében árad tovább.
A hit megvallása:
Uram, köszönöm a mélyen bennem levő békességet, amit nem befolyásolnak az élet felszínén fújó szelek.
Forrás: Derek Prince (Dallamok Dávid hárfáján)
„Mikor félek, benned fogok bízni. Istenben, akinek Igéjét dicsérem, az Istenben bízom, nem félek; ” (Zsoltárok 56:4-5)
A bizalom és a dicséret le fogja győzni a félelmemet.” A hívő életben gyakran van konfliktus lényünk két területe, a szellem és az érzelmek között. Érzelmileg átmegyünk a félelem összes reakcióján, talán még a pánikon is. Hiába is küzdünk ellene. Elragad bennünket.
De van a lényünknek egy másik területe – a szellem -, amelyik nem fog pánikba esni, amelyik nem fogadja el azt, amit érzelmünk diktál. A szellem bennünk azt mondja: „Ebben a helyzetben nem fogadom el az érzelmek döntését. Istenhez fogok fordulni. Meg fogok emlékezni arról, mit mond az Ő Igéje. Meg fogom találni Istennek azt az ígéretét, amire szükségem van. Lehet, hogy az érzelmeimben félelem van, de a lényem legmélye bízik Istenben, és ez a bizalom olyan biztonságos és magabiztosságot adó, amely sokkal mélyebb minden érzésnél.
Ilyenkor személyiségünk leginkább egy szélkorbácsolta folyóhoz hasonlít. Az érzelmeink, mint a felszíni hullámok – zavarosak és háborgók. De lényünk legmélyén, a szellemünkben levő élet zavartalan békében árad tovább.
A hit megvallása:
Uram, köszönöm a mélyen bennem levő békességet, amit nem befolyásolnak az élet felszínén fújó szelek.
Forrás: Derek Prince (Dallamok Dávid hárfáján)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése