Az „Úrnak ösvényei”, melyekből „kövérség fakad”, számosak, de egy egészen különös ösvény az ima ösvénye.
Egy hívő keresztyén sem kénytelen azt kiáltani - aki gyakran időzik imakamrájában: „Miért vagyok ilyen sovány? Miért vagyok ilyen sovány? Jaj nekem!”
Azok a lelkek kénytelenek éhséget szenvedni, akik távol tartják magukat a kegyelem trónjától. Ezek olyanokká lesznek, mint az felperzselt mező az aszály idején. Az Istennel való kitartó küzdés az imában erősíti a hívőt, igen, az boldogítja őt. A menny kapujához legközelebb eső hely az égi kegyelem trónja. Ha sokat vagy a magányban, úgy sok belső bizonyossághoz jutsz. Ha ritkán vagy Jézusoddal egyedül, úgy gyenge lábon áll keresztyénséged. Sokféle kétely és félelem szennyezi azt és nem ragyoghat az Úrnak örömében. De az ima lélekemelő ösvénye a leggyengébb szenteket is előrehaladásra hívogatja, mivel nem kívántatnak kiváló képességek. Neked, mint előrehaladottabb keresztyénnek nem ajánltatik a jövetel, mivel a meghívás nyíltan neked szól, mihelyt magad szívből Jézusénak vallod.
Ügyelj arra, kedves keresztyén, hogy gyakran járj a csendes önerősödés és magányos ima ösvényén. Hullj gyakran térdeidre, mert azáltal Illés esőt kapott Izrael kiaszott mezőségeire.
Az Úrnak még egy másik ösvényén is kövérség fakad azoknak, akik azon járnak. Ez az Úrral való közösségben elrejtett élet. Óh, milyen gyönyörűséget nyújt Jézus társasága! E földön nincsenek szavak, melyekkel ecsetelni lehetne azon lélek szent nyugalmát, ki Jézus keblén nyugszik. Kevés keresztyén tudja, hogy mi az. Mélyedésben élnek és csak ritkán hágnak fel a Nébó magaslatára.
Az Úrnak még egy másik ösvényén is kövérség fakad azoknak, akik azon járnak. Ez az Úrral való közösségben elrejtett élet. Óh, milyen gyönyörűséget nyújt Jézus társasága! E földön nincsenek szavak, melyekkel ecsetelni lehetne azon lélek szent nyugalmát, ki Jézus keblén nyugszik. Kevés keresztyén tudja, hogy mi az. Mélyedésben élnek és csak ritkán hágnak fel a Nébó magaslatára.
A külső tornácban laknak és nem mennek be a szenthelybe, a papi hivatal felséges kiváltságait sem sajátítják el. Távolról nézik az áldozatot, de nem ülnek le a papokkal a szentek lakomájához és nem örülnek az égőáldozat kövérségének. De te, kedves lélek, ülj le Jézus árnyékába. Gyere fel e pálmához és fogd meg annak ágait.
Olyan barátod legyen neked, mint az almafa a vad fák között, azután megelégedhetsz kövérséggel. Óh, Úr Jézus, látogass meg minket üdvöddel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése