A megváltás egész terve ebben a csodálatos szóban tetőzik: közösség; mert mi lenne az értelme a
megváltásnak és az új teremtésnek, ha Ő nem lehetne közösségben a gyermekeivel.
Az Úr azokra bízza titkait, akik közösségben vannak vele.
A hívők azért nem képesek belemélyedni az Igébe és élvezni a Krisztusban való kiváltságaik
gyümölcseit, mert közösségük megszakadt, vagy igen alacsony szinten tartják.
Az otthon boldogsága az illető család tagjai között levő közösségben van. Az élet igazi gyümölcse a közösség.
Sohasem kerülne sor válásra, ha a közösség nem szakadna meg a férj és a feleség között.
Amikor közösségben vannak, gyerekek után vágyakoznak.
Amikor megszakad a közösségük, ennek még a gondolatától is visszariadnak.
Amikor a közösség megszakad, egyszerűen csak együtt élnek; elviselik egymást.
A házasság oka a közösség utáni vágy, és az ebből a közösségből származó öröm a házasság
gyümölcse.
Amikor valaki újjászületik, új teremtéssé válik, szellemének legnagyobb öröme abból származik, hogy közösségben lehet az Atyával, Jézussal és az Igével.
A meggondolatlan cselekedetek, a durva szavak és a kihívó tekintetek törik meg az otthoni közösséget.
Ezek sebzik meg a szívet; ezek betegítik meg a szellemi természetet.
A közösség nem elmebeli, hanem szellemi dolog. Az elme összhangba kerül a szellemmel, és
gazdagabbá teszi a közösséget.
Amikor a közösség megszakad az Úrral, a Biblia olyan bezárt könyvvé válik, ami csak kárhoztat és
fájdalmat okoz.
Ezért van az, hogy azok az emberek, akik kikerülnek az Úrral való közösségből, elveszítik az Ige után való éhségüket. Nincs bennük vágyakozás arra sem, hogy imádkozzanak. Jézus nevének használata sem egy
kis boldogságot, sem egy csepp örömet nem jelent nekik. Szellemi természetük úgy lebénult, mint egy merev kéz.
A Szellem azt mondja: „Amit hallottunk és láttunk, hirdetjük néktek, hogy néktek is közösségtek
legyen velünk, és pedig a mi közösségünk az Atyával és az Ő Fiával, a Jézus Krisztussal. És ezeket azért írjuk néktek, hogy örömetek teljes legyen.” (I. Ján. 1:3–4)
Érted a különbséget a boldogság és az öröm között?
A boldogság a helyes társkapcsolatokból származik. Az öröm pedig az Atyával való közösségünkből
az Igén keresztül.
Milyen különösen jólesik megtapasztalni, mikor imánkra válasz jön. Csodálatos dolog tudni azt, hogy Jézus nevében ördögöket űzhetünk, embereket szabadíthatunk meg. Ezzel szerezhetsz örömet az Atya szívének, és ez okoz örömet a te saját szívednek is.
„Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van Vele, és sötétségben járunk; hazudunk és nem az igazságot cselekesszük. Ha pedig a világosságban járunk, amint Ő maga a világosságban van: közösségünk van egymással, és Jézus Krisztusnak, az Ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.” (I. Ján. 1:6–7)
A mi közösségünk háromszoros; közösségben vagyunk az Atyával, az Igével és egymással — és talán még azt is hozzá tehetnénk, hogy saját magunkkal.
Amikor a közösségünk megszakad, tudjuk, hogy elvesztettünk valamit, és saját elménkkel vitatkozunk, magunkat vádoljuk azzal, hogy valami olyasmit tettünk, amivel megszakítottuk a közösséget és elvesztettük az örömünket.
Ha annyira esztelenek vagyunk, hogy azt mondjuk, nem követtünk el bűnt vagy semmi olyat nem
tettünk, ami megszakíthatta volna a közösségünket, ilyenkor nem az igazságot szóljuk, mert az Atya sohasem vonja meg az Ő közösségét senkitől, aki a világosságban jár. (I. Ján. 2:8–9)
„Aki azt mondja, hogy a világosságban van és gyűlöli az ő atyjafiát az még mindig a sötétségben van. Aki szereti az ő atyjafiát a világosságban marad, és nincs benne botránkozásra való. Aki pedig gyűlöli az ő atyjafiát, a sötétségben van, és a sötétségben jár, és nem tudja hová megy...” (Az illető szelleme a sötétségben van.) (I. Ján. 2:9–11)
Az I. János 1:9-ben viszont az áll: „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól.”
Az I. János 2:1-ben olvassuk: „...ezeket azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az Igaz Jézus Krisztus.”
Amint megtöröd a közösséget, abban a pillanatban mondd azt: „Atyám, Jézus nevében bocsáss meg nekem,” és a te Szószólód, vagyis a te ügyvéded, aki az Atya jobbján foglal helyet, átveszi ügyedet és visszaállítja megszakadt közösségedet.
Ha csak egy pillanatra is kikerültünk ebből a közösségből, nem vagyunk biztonságban. Mert amikor
kint vagyunk a közösségből, a sátán közösségében vagyunk — minden védelem nélkül.
A sötétségben vagyunk, és nem tudunk okos döntéseket hozni; nem tudjuk felfogni az Ő akaratát.
Sohasem fogsz a hamis tanítások felé tévedni, amíg közösségben vagy Ővele.
Amikor megszakadt a közösséged, ez nem jelenti azt, hogy a kapcsolatot is megszakítottad; még
mindig az Ő fia vagy. A kapcsolatot egyedül Ő tudja felbontani. A közösséget pedig csak te tudod
megszakítani.
Alapvetően fontos, hogy megtanuljuk ezt a leckét és ennek a világosságában járjunk; sohasem
tudhatjuk, hogy mikor kell az Atya elé járulnunk minden félelem nélkül, magunk vagy szeretteink érdekében — ezért járjunk a világosságban, ahogy Ő is a világosságban van.
Senki sem használhatja a nevet, amíg kívül van ezen a közösségen. Életbevágóan fontos, hogy
megőrizzük e közösség teljességét.
Az Úr azokra bízza titkait, akik közösségben vannak vele.
A hívők azért nem képesek belemélyedni az Igébe és élvezni a Krisztusban való kiváltságaik
gyümölcseit, mert közösségük megszakadt, vagy igen alacsony szinten tartják.
Az otthon boldogsága az illető család tagjai között levő közösségben van. Az élet igazi gyümölcse a közösség.
Sohasem kerülne sor válásra, ha a közösség nem szakadna meg a férj és a feleség között.
Amikor közösségben vannak, gyerekek után vágyakoznak.
Amikor megszakad a közösségük, ennek még a gondolatától is visszariadnak.
Amikor a közösség megszakad, egyszerűen csak együtt élnek; elviselik egymást.
A házasság oka a közösség utáni vágy, és az ebből a közösségből származó öröm a házasság
gyümölcse.
Amikor valaki újjászületik, új teremtéssé válik, szellemének legnagyobb öröme abból származik, hogy közösségben lehet az Atyával, Jézussal és az Igével.
A meggondolatlan cselekedetek, a durva szavak és a kihívó tekintetek törik meg az otthoni közösséget.
Ezek sebzik meg a szívet; ezek betegítik meg a szellemi természetet.
A közösség nem elmebeli, hanem szellemi dolog. Az elme összhangba kerül a szellemmel, és
gazdagabbá teszi a közösséget.
Amikor a közösség megszakad az Úrral, a Biblia olyan bezárt könyvvé válik, ami csak kárhoztat és
fájdalmat okoz.
Ezért van az, hogy azok az emberek, akik kikerülnek az Úrral való közösségből, elveszítik az Ige után való éhségüket. Nincs bennük vágyakozás arra sem, hogy imádkozzanak. Jézus nevének használata sem egy
kis boldogságot, sem egy csepp örömet nem jelent nekik. Szellemi természetük úgy lebénult, mint egy merev kéz.
A Szellem azt mondja: „Amit hallottunk és láttunk, hirdetjük néktek, hogy néktek is közösségtek
legyen velünk, és pedig a mi közösségünk az Atyával és az Ő Fiával, a Jézus Krisztussal. És ezeket azért írjuk néktek, hogy örömetek teljes legyen.” (I. Ján. 1:3–4)
Érted a különbséget a boldogság és az öröm között?
A boldogság a helyes társkapcsolatokból származik. Az öröm pedig az Atyával való közösségünkből
az Igén keresztül.
Milyen különösen jólesik megtapasztalni, mikor imánkra válasz jön. Csodálatos dolog tudni azt, hogy Jézus nevében ördögöket űzhetünk, embereket szabadíthatunk meg. Ezzel szerezhetsz örömet az Atya szívének, és ez okoz örömet a te saját szívednek is.
„Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van Vele, és sötétségben járunk; hazudunk és nem az igazságot cselekesszük. Ha pedig a világosságban járunk, amint Ő maga a világosságban van: közösségünk van egymással, és Jézus Krisztusnak, az Ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.” (I. Ján. 1:6–7)
A mi közösségünk háromszoros; közösségben vagyunk az Atyával, az Igével és egymással — és talán még azt is hozzá tehetnénk, hogy saját magunkkal.
Amikor a közösségünk megszakad, tudjuk, hogy elvesztettünk valamit, és saját elménkkel vitatkozunk, magunkat vádoljuk azzal, hogy valami olyasmit tettünk, amivel megszakítottuk a közösséget és elvesztettük az örömünket.
Ha annyira esztelenek vagyunk, hogy azt mondjuk, nem követtünk el bűnt vagy semmi olyat nem
tettünk, ami megszakíthatta volna a közösségünket, ilyenkor nem az igazságot szóljuk, mert az Atya sohasem vonja meg az Ő közösségét senkitől, aki a világosságban jár. (I. Ján. 2:8–9)
„Aki azt mondja, hogy a világosságban van és gyűlöli az ő atyjafiát az még mindig a sötétségben van. Aki szereti az ő atyjafiát a világosságban marad, és nincs benne botránkozásra való. Aki pedig gyűlöli az ő atyjafiát, a sötétségben van, és a sötétségben jár, és nem tudja hová megy...” (Az illető szelleme a sötétségben van.) (I. Ján. 2:9–11)
Az I. János 1:9-ben viszont az áll: „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól.”
Az I. János 2:1-ben olvassuk: „...ezeket azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az Igaz Jézus Krisztus.”
Amint megtöröd a közösséget, abban a pillanatban mondd azt: „Atyám, Jézus nevében bocsáss meg nekem,” és a te Szószólód, vagyis a te ügyvéded, aki az Atya jobbján foglal helyet, átveszi ügyedet és visszaállítja megszakadt közösségedet.
Ha csak egy pillanatra is kikerültünk ebből a közösségből, nem vagyunk biztonságban. Mert amikor
kint vagyunk a közösségből, a sátán közösségében vagyunk — minden védelem nélkül.
A sötétségben vagyunk, és nem tudunk okos döntéseket hozni; nem tudjuk felfogni az Ő akaratát.
Sohasem fogsz a hamis tanítások felé tévedni, amíg közösségben vagy Ővele.
Amikor megszakadt a közösséged, ez nem jelenti azt, hogy a kapcsolatot is megszakítottad; még
mindig az Ő fia vagy. A kapcsolatot egyedül Ő tudja felbontani. A közösséget pedig csak te tudod
megszakítani.
Alapvetően fontos, hogy megtanuljuk ezt a leckét és ennek a világosságában járjunk; sohasem
tudhatjuk, hogy mikor kell az Atya elé járulnunk minden félelem nélkül, magunk vagy szeretteink érdekében — ezért járjunk a világosságban, ahogy Ő is a világosságban van.
Senki sem használhatja a nevet, amíg kívül van ezen a közösségen. Életbevágóan fontos, hogy
megőrizzük e közösség teljességét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése