Ki-ki [úgy adjon,] amint eltökélte az elméjében és szívében, nem vonakodva, szomorúságból, vagy kényszerűségből; mert a jókedvű adakozót szereti (abban leli örömét, mindenek felett értékeli, és nem hagyja el] az Isten.
– 2Korinthus 9: 7 Az Amplified Bible, bővített bibliafordítás alapján
Vannak, akik azt mondják: akkor is adnod kell, ha nehezedre esik. Nehogy elhidd! Isten nem akar szívfájdalommal adott ajándékot. Örömmel adott ajándékokat akar! Sőt, egyedül az ilyeneknek örül.
Ezért csatolta a bővölködésről szóló ígéretét az örömmel való adakozás parancsolatához. A kettő ugyanis összefügg. Jókedvű, hittel teljes adakozás – ez a kulcsnyitja meg Isten kincsesházát. Láttál már így adakozni? Én igen. Soha nem fogom elfelejteni. Egy összejövetel-sorozaton az adakozás spontán, természetfeletti ünnepléssé vált. Kenneth azt énekelte: „Vesd a kenyeredet a víz színére,” és az emberek előretáncoltak a sorok között, hogy elhozzák az adományukat. Csodálatos volt az az öröm. Hatalmas gyógyulások és csodák történtek. De leginkább az tűnt fel nekem, hogy az emberek milyen nagy örömmel hozták az adományukat Istennek. Nem kényszerűségből, szívfájdalommal adtak, hanem örömmel. Ezt az „áldozattal járó” adakozást nem Isten találta ki. Inkább szeretné, hogy adj neki tíz dollárt ilyen örömmel, mint húszat vonakodva. A 2Korinthus 8: 11-12-ben Pál arra buzdítja a korinthusi gyülekezetet, hogy buzgón adjanak. Buzgóság. Ezt szeretné Isten! Ha eddig nem így adakoztál, akkor határozd el szilárdan, hogy mostantól kezdve így teszed. Kérj bocsánatot az Úrtól, amiért vonakodva adakoztál. Aztán tölts komolyan időt Istennel és az Igéjével az imaszobádban, hogy amikor legközelebb adsz, hajlandó szívvel tudj adni.
Felejtsd el az „adakozás fájdalmát”. Legyél jókedvű, készséges adakozó, és hidd el, bővölködni fogsz az áldásokban!
Igei olvasmány: 2Korinthus 9: 6-15
Ezért csatolta a bővölködésről szóló ígéretét az örömmel való adakozás parancsolatához. A kettő ugyanis összefügg. Jókedvű, hittel teljes adakozás – ez a kulcsnyitja meg Isten kincsesházát. Láttál már így adakozni? Én igen. Soha nem fogom elfelejteni. Egy összejövetel-sorozaton az adakozás spontán, természetfeletti ünnepléssé vált. Kenneth azt énekelte: „Vesd a kenyeredet a víz színére,” és az emberek előretáncoltak a sorok között, hogy elhozzák az adományukat. Csodálatos volt az az öröm. Hatalmas gyógyulások és csodák történtek. De leginkább az tűnt fel nekem, hogy az emberek milyen nagy örömmel hozták az adományukat Istennek. Nem kényszerűségből, szívfájdalommal adtak, hanem örömmel. Ezt az „áldozattal járó” adakozást nem Isten találta ki. Inkább szeretné, hogy adj neki tíz dollárt ilyen örömmel, mint húszat vonakodva. A 2Korinthus 8: 11-12-ben Pál arra buzdítja a korinthusi gyülekezetet, hogy buzgón adjanak. Buzgóság. Ezt szeretné Isten! Ha eddig nem így adakoztál, akkor határozd el szilárdan, hogy mostantól kezdve így teszed. Kérj bocsánatot az Úrtól, amiért vonakodva adakoztál. Aztán tölts komolyan időt Istennel és az Igéjével az imaszobádban, hogy amikor legközelebb adsz, hajlandó szívvel tudj adni.
Felejtsd el az „adakozás fájdalmát”. Legyél jókedvű, készséges adakozó, és hidd el, bővölködni fogsz az áldásokban!
Igei olvasmány: 2Korinthus 9: 6-15
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése