2017. május 8., hétfő

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

,,Én azonban, és az én házam az Úrnak szolgálunk.,,- Józs 24,15

Ez Józsué vezérigéje. Érzi, hogy közeledik a vég. Még egyszer maga köré gyűjti az egész népet. Választás elé állítja őket, hogy kinek akarnak szolgálni: a káldeai ősatyák bálványainak, Egyiptom és Kánaán bálványisteneinek, vagy az élő Istennek? Ő végül így kiált: "Én azonban, és az én házam az Úrnak szolgálunk".

Micsoda felemelő kép: egy ember, aki függetlenül mások döntésétől, határozottan az Úr oldalán áll. Ma, a keresztyénség és a világ gonosz összekeveredése idején nagy szükségünk van olyan keresztyénekre, akiket Isten Lelke szilárdakká és állhatatosakká tett, akik nem a névleges keresztyének világi szokásain, hanem a Biblián tájékozódnak, akik mentesek az emberektől való félelemtől, se jobbra nem tekintenek, se balra, hanem tiszteletteljes félelemmel csak fölfelé. "Én és az én házam" - mondja Józsué. Nem mindenki szólhat így. Sokan a házasságnál a pénzre vagy a szép alakra néztek. Józsuénak olyan felesége volt, aki hozzá hasonló módon félte az Istent. Milyen keserűen kell némelyeknek megbánniuk, hogy ők nem így választottak! Évtizedekig sóhajtozhatnak emiatt.

Isten könyörüljön a könnyelműen gondolkozó ifjúságunkon, akik olyan kapcsolatokat létesítenek szüleik háta mögött, amit később keserűen meg kell siratniuk!

Én és az én házam az Úrnak szolgálunk - mondja Józsué. Józsué hite több volt, mint észvallás. Egész életében az Úr szolgálatában állt. Így legyen a mi életünkben is! Ha otthon vagyunk, vagy a munkahelyen, ha utazunk, vagy látogatóban vagyunk: álljunk mindig az Úr szolgálatában!

Mert azért jött az Úr, "hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk Neki egész életünkben". (Lk 1,74)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése