Derek Prince: Találkozás Istennel...

Fontos, hogy legyen Istentől személyes kijelentésed! Ne csak arra támaszkodj, amit valaki mondott neked, vagy amit egy könyvben olvastál vagy akár a gyülekezetben hallottál. Mindez jó lehet, de nem elég. Kell, hogy eljöjjön az az idő, mikor személyesen megtapasztalod Istent – amikor első-kézből ismered meg, mikor olyan kijelentésed lesz Róla, hogy semmi más nem tud többé teljesen kielégíteni, csak maga Isten.

„Isten! Én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, amelynek nincs vize; Hogy láttalak téged a szent helyen, szemléltem a te hatalmadat és dicsőségedet. … reád gondolok ágyamban, őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem.” (Zsoltárok 63:2-3, 7)

Dávidnak ilyen kijelentése volt, így szólt Istenhez: „Láttalak a szent helyen; szemlélem a te hatalmadat és dicsőségedet. És most egy kiaszott és elepedt földön vagyok, de a lelkem jobban sóvárog utánad, mint a víz után. Még ha éjjel az ágyban fekszem is, rólad elmélkedem. Betöltöd szívemet, az elmémet, a képzeletemet, a vágyaimat. Láttalak és megismertelek úgy, hogy azt soha nem fogom elfelejteni. Örökre meghatározta az életemet.”

Azon tűnődsz, hogy manapság vajon létezik-e ilyen megtapasztalás? Saját tapasztalatomból mondhatom, hogy igen. 1941-ben, egy éjszaka a Brit Hadsereg egyik barakkjában találkoztam Istennel, Jézus Krisztus által. Ez a találkozás teljesen és alapvetően átalakította az életemet. Ma, több mint negyven év múltán, ugyanolyan intenzív szomjúság van a lelkemben, mint amiről Dávid beszél – egy olyan szomjúság, amit semmi más nem tud eloltani, csak maga Isten.

A hit megvallása:
Istenem, imádkozom, hogy töltsd be az egész lényemet Rólad való kijelentéssel.

Forrás: Derek Prince (Dallamok Dávid hárfáján)