Mindennap az Ige fényében-ÉLET FELSŐ FOKON

A mai napon olvasandó igeszakasz: Jel 7,13-17 13 Ekkor megszólalt egy a vének közül, és megkérdezte tőlem: "Kik ezek a fehér ruhába öltözöttek, és honnan jöttek?" 14 Ezt mondtam nekik: "Uram, te tudod". Mire ő így válaszolt: "Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek, és megmosták ruhájukat, és megfehérítették a Bárány vérében. 15Ezért vannak az Isten trónusa előtt, és szolgálják őt éjjel és nappal az ő templomában, és a trónuson ülő velük lakik. 16 Nem éheznek és nem szomjaznak többé, sem a nap nem tűz rájuk, sem semmi más hőség, 17 mert a Bárány, aki középen a trónusnál van, legelteti őket, elvezeti őket az élet vizének forrásaihoz, és az Isten letöröl szemükről minden könnyet."  "Ezért vannak az Isten királyi széke előtt, és imádják őt éjjel és nappal az ő templomában, és a királyi széken ülő lakik velük." (Jel 7,15) A vén megszólal, s szavai leírják, hogy milyen is a megváltottak élete. Olyan emberekként ábrázolja őket, mint akik átutazták a pusztaságot, s végül megérkeznek az Ígéret Földjére. Amiben hiányt szenvedtek, azt most megkapják. Amit elszenvedtek, azt most elfelejtik. A nagy ünnepség megkezdődik. És az Isten színe előtt végzendő véget nem érő szolgálat betölti minden nappalukat és éjjelüket. Jóllehet az összes népből, törzsből és nyelvből jön a megváltottak sokasága, élményük és az a boldogság, amelyben részesülnek, a zsidó Biblia szempontjából van körülírva. Minden nép megkapta a világosságra a meghívást, de a világosság Izráelben ragyogott fel. Csak az Izráelbe történő bekebeleztetés révén van megváltás a nemzeteknek. Az egyház az új Izráel, de mégiscsak Izráel. Eljövendő életünk mégis élet lesz. A keleti vallások (hinduizmus, buddhizmus), amelyeket most importáltak Észak-Amerikába - kissé átalakítva a mi fogyasztásunkra - a Nirvánáról beszélnek. Az elképzelhető legmagasabbrendű állapot számukra az áldott semmi, midőn a lángok kialszanak, és az élet belemerül az örök feledésbe. A keresztyén ember Bibliája nem ad élesen kihúzott tervrajzot az eljövendő életről. Eleget hallunk azonban ahhoz, hogy tudjuk: a jövő egyfajta felső fokon élt életet jelent. A láng fényesebben ég majd, mint valaha. Nemhogy elapadna életünk, inkább a hullámok taréját lovagoljuk majd meg. "Imádják őt éjjel és nappal az ő templomában." (Az angol bibliafordítás itt így hangzik: "Szolgálják őt..." A ford. megj.) Az a lelki szolgálat, amelyik ebben az életben megkezdődött, ott folytatódik, véget nem érően és megszakítás nélkül. A fiatal és éretlen keresztyénekben ez a gondolat az unalomtól való félelem érzését kelti. És nagyon nehéz megmagyarázni az éretlenek előtt is világosan és érthetően, hogy itt valójában egy örökké növekvő és virágzó életről lesz szó. Az unalom a gazdag és rest emberek életének átka, mert nincs semmi unalmasabb annál, mintha saját vágyaink kielégítéséért élünk. A jövő azonban egy vég nélküli közösség végtelen számú emberrel és angyallal, magának Istennek az állandóan felüdítő jelenlétében.