2016. november 6., vasárnap

Mindennap az Ige fényében-HALLOD? ÉNEKELNEK


A mai napon olvasandó igeszakasz: Jel 4,6-11
A trónus előtt mintha üvegtenger lett volna, kristályhoz hasonló, és a trónusnál középen négy élőlény, elöl és hátul szemekkel tele. Az első élőlény oroszlánhoz, a második bikához volt hasonló, a harmadik élőlénynek olyan arca volt, mint egy embernek, a negyedik élőlény pedig repülő sashoz hasonlított.A négy élőlény, amelynek egyenként hat szárnya volt, körös-körül és belül tele volt szemekkel, és szünet nélkül, éjjel és nappal ezt mondta: "Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt, és aki van, és aki eljövendő!" 9És amikor az élőlények dicsőséget, tisztességet és hálát adnak a trónuson ülőnek, aki örökkön-örökké él,10 leborul a huszonnégy vén a trónuson ülő előtt, és imádja az örökkön-örökké élőt; koronájukat is leteszik a trónus elé, és ezt mondják: 11 "Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied legyen a dicsőség, a tisztesség és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett" 



"Mind a négy élőlénynek hat-hat szárnya volt ... Éjjel-nappal folyvást ezt zengték: Szent, szent, szent az Úr..."
(Jel 4,8 Ld. a róm.kat. ford. Bibliát Bp. 1982. 4. kiadás)


János nem nézhetett egyenesen Isten szemébe. Inkább valami vakító fényt látott, mely fény a királyi széket vette körül színes szivárványként.
Hát persze! A szivárvány! Emlékszel Noéra? Isten trónusa most egyetlen képben mondja el a világ Urának egész történetét. Végrehajtja az ítéletet a bűnön, ahogy azt az özönvíz idején tette. Haragját mégis visszatartja tulajdon kegyelmi ígérete - a szivárvány.
És a királyi szék körül 24 királyi szék van, vagyis kétszer tizenkét királyi szék. Tizenkettő az ószövetségi nép, és tizenkettő az újszövetségi nép számára. Minden korszak egyháza az Úrral együtt uralkodik a mennyben.
A négy élőlény a teremtett világot képviseli, azaz a teremtett világot, ahogy Isten megalkotta azt, romlatlanul és mocsoktalanul.
És a teremtett világ énekel...
Nem mindig halljuk ezt. Számunkra a természet többnyire néma és közömbös. Úgy látszik az emberi szenvedés nem indítja meg a természetet. Madarak énekelnek ott, ahol emberek sírnak. Virágok nőnek ott, ahol katonák meghalnak. És a természet kegyetlen is tud lenni. A jégesők megsemmisíthetik a termést, az árhullámok elpusztítják az életet és tönkreteszik a termőföldet.
De azért több is van a teremtett világban. A teremtett világ énekel.
Mint ahogy angolul mondhatjuk - és ez így van a legtöbb nyelvben -, hogy "esik", és hogy "havazik", úgy a Jel 4 fejezetéből megtanulhatjuk a kifejezést: "énekszó hangzik" vagy "énekelnek". (Az alaki alanynak ez a sajátos, sok indoeurópai nyelvben használatos fordulata magyarul nem mindig adható vissza pontosan. A ford. megj.!)
Ez az ének az egész teremtett világ éneke mindannyiunk Teremtőjéhez.
Figyelj csak! Nincs néma csend. Énekelnek. Miért nem kapcsolódsz be? Ó, Isten, nyisd meg szemeimet, és nyisd meg az ajtót, hogy láthassam a királyi széket, és megismerhesselek téged, a világ Teremtőjét és Megváltóját. Vedd ki a dugót füleimből, és nyisd meg a szívemet. Taníts engem türelmesen, hogy bekapcsolódjam abba az énekbe, amelyet az egész teremtett világ az összes teremtmény Istenének zeng.
Ahol a királyi szék látható, ott magasztaló ének hallható.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése