2016. szeptember 2., péntek

Bizonyságaid örökkévaló örökségem-

A gadarénusok kérték Jézust, hogy távozzék el az ő határukból. A volt ördöngös arra kérte Jézust, hogy Vele maradhasson. (Mk 5,17-19)

Két kérés van itt előttünk, az egyik hallatlanul balga, a másik igazán jó kérés. A gadarénusok arra kérik az Urat, hogy távozzék el határukból. Az Úr egy megszállott elmebeteget meggyógyított, aki miatt az egész vidék rettegett. Ez jó volt a gadarénusoknak. De a megszállottból kiment démonok a disznónyájukba mentek és az egész nyájat a tengerbe fojtották. Ezt az anyagi kárt már nem tudták megbocsátani Jézusnak. Ha a vagyonukat megduplázta volna, drága és kedves lett volna nekik, de így: távozzál el tőlünk!

Isten irtsa ki belőlünk azt a gadarénusi gondolkozást, amely szerint a földi vagyon szaporítása a fő dolog!

A gadarénusok balga kívánsága mellett ott állt a meggyógyult jó kérése, hogy Jézussal akar maradni. Nem akart megmentőjétől többé eltávolodni. Ez volt legbelső vágya. S mi volt Jézus válasza a két kérésre? Gondolatunk szerint a helytelen kérést el kellett utasítania, a jót pedig teljesítenie. Jézus azonban ellenkezőleg cselekedett. A szégyenletes kérésnek eleget tett: hajóba szállt és elment hazájába. A meggyógyult kérésére pedig ezt felelte: "Eredj haza a tieidhez és beszéld el nekik, mily nagy dolgot cselekedett veled az Úr, és hogy megkönyörült rajtad".

Ismerjük fel itt, hogy Isten gondolatai magasabbak és jobbak, mint a mi gondolataink! Ha Jézus a mi jónak vélt gondolatainkat nem hallgatja meg, ha egész más úton jár, mint mi gondoljuk, ha a mi terveinket keresztülhúzza, akkor is higgyük el, hogy jobban tudja, mi használ nekünk, mint mi.

Elégedjünk meg mindig azzal, ahogy Ő dönt!
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése