Napi áhítat- Naponkénti várás

Olvasmány: Jak 5,7–11

 

 

Aki helyesen vár, az dolgozik a jövőn, és nem összevissza álmodozik a jövőről.

„Legyetek tehát türelemmel, testvéreim, az Úr eljöveteléig. Íme, a földművelő várja a föld drága gyümölcsét, és türelmesen várja, amíg az korai és késői esőt kap. Legyetek tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket, mert az Úr eljövetele közel van. Ne panaszkodjatok, testvéreim, egymásra, hogy el ne ítéltessetek! Íme, a bíró az ajtó előtt áll.Vegyetek példát, testvéreim, a szenvedésben és a türelemben a prófétákról, akik az Úr nevében szóltak. Íme, boldognak mondjuk azokat, akik tűrni tudtak a szenvedésekben. Jób állhatatosságáról hallottatok, és láttátok, hogyan intézte a sorsát az Úr; mert igen irgalmas és könyörületes az Úr.”

Magyarázat

A földművesek valóban tudnak türelmesen várni az esőre, köztük élve naponként tapasztalom ezt. Tudják, hogy az eső időpontja, mértéke és intenzitása, a gyümölcsök növekedése nem az ő kezükben, hatalmukban van. A földművesek várakozása azonban sosem jelent tétlenséget. Mindig tudják, hogy az eső előtt gyorsan gyomlálni kell, mert utána rohamosan növekedni fog a gyom. Tudják, ha jön az eső, akkor milyen munkát kell elvégezni, míg nedves a föld. Ilyen a lelki élet is. Naponként várunk az Úr eljövetelére, de sosem vagyunk tétlenek. Jakab most egyszerű, de nehéz dolgokat kér tőlünk. Először türelmet, amit a rohanó világunk tépáz meg napról napra. Majd azt kéri, ne panaszkodjunk egymásra, még a lelki testvéreinkre se. Gyülekezetben élve elég nehéz ezt betartani, ugye? Állhatatosságot is kér tőlünk, olyat, amilyet Jób és a próféták mutattak be a számunkra. Csupa apró, mégis nehéz feladatai vannak azoknak, akik Krisztus eljövetelére várnak. Ezek is tanítanak a türelemre, mert nem végezhetők el gyorsan. Mikor visszajön Megváltónk, azt fogjuk mondani, hogy annyi munkánk lenne még, de örömmel fogjuk félbehagyni. Ketten őrölnek majd akkor a malomban, az egyik felvétetik, a másik otthagyatik. Addig a napig azonban várnunk és munkálkodnunk kell. Tedd mindkettőt! A naponkénti várakozás sosem jelent tétlenséget. Tartsd ezt az emlékezetedben.

(Vas Ferenc)