REINHARD BONNKE-

A nagy ünnep utolsó napján minden szempár a vízzel és borral teli aranyedényre szegeződik. A papok készen állnak, hogy kiöntsék az italáldozatot az Úr előtt. Egy erre kiválasztott pap magasba emeli a napfénytől csillogó edényt, és úgy tűnik, egy pillanatra megáll az idő. Néma csend száll a sokaságra, miközben mindenki feszülten várja, hogy meghallja a szent víz csorgásának hangját, amint az oltár bronz serpenyőjébe öntik. És ekkor valami félbeszakítja a csendet: egy hang, amelyet évezredek óta nem hallottak már. Egy hang, amelybe beleborsódzik a hátuk. Ez a hang Jézus Krisztusé, az Isten Fiáé. Ő volt az Ige, aki a kezdet kezdetén szólt, és létre szólította az eget és a földet. Most pedig itt van a jeruzsálemi templomban, feláll, és meghirdeti királyi, sőt isteni rendeletét, Isten munkálkodásának egy új korszakát: „Aki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék. Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondja, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek” (János 7:37-38). Ez a rendelet van érvényben továbbra is. Gyertek, és igyatok! REINHARD BONNKE

A világ körülöttünk haldoklik. Az evangéliumot hirdetni kell az elveszetteknek, hogy megmeneküljenek. Ha ennek a óriási szükségnek várnia kellene addig, míg szellemileg tökéletessé válunk, akkor végeznénk-e vele valaha? Bár szellemi életünk folyamatosan fejlődik, egy élet kell ahhoz, hogy tökéletessé váljon, miközben a munka sürgető. És hát hogyan is lennénk képesek elérni a szellemi tökéletességet vagy akár csak növekedést, ha nem engedelmeskedünk Krisztus parancsának? Az Ő parancsa pedig az, hogy hirdessük nevét a világban. Keljünk fel, és emeljük fel a hangunkat! Fújjuk meg az evangélium kürtjét! Isten vár ránk. Halhatatlan munkája van halandók számára - számodra és számomra. Az Úr áldjon meg! REINHARD BONNKE

A félelem olyan mint egy sötétkamra, ahol az emberek a negatívumaikat hívják elő. Egy negatívumot csak egy pozitív erő képes törölni. Ez a pozitív erő a hit. Ezért mondja Jézus: „Ne félj, csak higgy!” (Márk 5:36) A „csak” szót azért biggyesztette oda, hogy jelezze: hinni mindenki tud. „Hiszek, Uram...” Legyetek áldottak! REINHARD BONNKE

A kereszthez szegezett kezeivel rabolta el Jézus a hatalmas kincseit (Máté 12:29), és a fához szegezett lábaival taposott az ősi kígyó fejére (1 Mózes 3:15). Ó, halleluja! Ez a megváltás csodája. REINHARD BONNKE

Istennek egyetlen dolog volt, ami nehézséget okozott: nem tud úgy adni, hogy azt a legkisebb mértékben is megérezze, attól kevesebb legyen. Ő, minden dolog Teremtője, nem tud olyat adni, ami veszteségérzetet okozna neki - kivéve egyet, egyetlen egyet. Az egyedüli áldozat, amelyet Isten hozott, és meg is érzett: EGYSZÜLÖTT FIA volt. „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy egyszülött Fiát adta...” (János 3:16). Ő JÉZUS KRISZTUS. Köszönöm, drága Mennyei Atyám! REINHARD BONNKE

A teremtés Istennek semmibe sem került. Szólt és előállt. Megváltásunkért viszont mindent odaadott: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta” (János 3:16). REINHARD BONNKE

Ha azt akarod, hogy Isten válassza neked ketté a tengert, de nem vagy kész rá, hogy a lábad vizes legyen, akkor egy fantázia világban élsz - mert nem így működik ez. Még ha biztosan tudod is, hogy Istentől van a dolog, és érzed is, hogy teljesen melletted áll, nagyon ritkán alakítja úgy az életünk minden részletét, hogy minden tökéletes és könnyed legyen. Sok esetben ennek ellenkezője az igaz: Isten akarata az életedben inkább tűnik a nehezebb útnak, és ahhoz, hogy végrehajtsd, komoly eltökéltségre van szükséged. Jézus azt mondta: „Az Isten országa erőszakot szenved, és az erőszakosak ragadják meg azt” (Máté 11:12). Isten érte és ügyéért égő szívű embereket keres, és nem olyanokat, akik visszarettennek a nehézségektől. DANIEL KOLENDA