(Lukács evangéliuma 17. fejezet 6. vers)
A tanítványok csodálattal nézték, ahogy Mesterük szolgálata nyomán „a vakok látnak, és a sánták járnak; a poklosok megtisztulnak, és a siketek hallanak; a halottak föltámadnak, és a szegényeknek evangélium hirdettetik” (Máté 11:5)
Majd odaléptek Hozzá és azt kérték; „Növeld a mi hitünket!” (Luk.17:5)
Bizony, sokszor mi is ezt kérjük. S miért? Azért, mert mi is azt szeretnénk, hogy nagy sokaság kövessen minket és ámulva nézzék, hogy milyen nagy és látványos dolgokat viszünk végbe.
Bizony, sokszor mi is ezt kérjük. S miért? Azért, mert mi is azt szeretnénk, hogy nagy sokaság kövessen minket és ámulva nézzék, hogy milyen nagy és látványos dolgokat viszünk végbe.
Ehhez, pedig úgy gondoljuk, valami hatalmas szuper erőre van szükségünk…
S mit válaszolt és válaszol ma is Jézus erre a kérésre? Gyere és fogj a kezedbe egy mustármagot, (ha nincs otthon, vehetsz egy szem borsot is, bár az már kicsit nagyobb)! Úgy-e milyen kis apróság? Jelentéktelen kis semmi. De vedd csak a szádba és rágd szét!
Igen, most már tudhatod, a hit erejét ne a nagy projektekben, ne az épületek nagyságában, ne a prédikációk számában, vagy hosszában, ne a jelenlévők létszámában, ne a külsőségekben keresd. Az igazi erő belül van, s ha ez felszínre kerül, akkor nincs lehetetlen.
Ugyanakkor jó lenne, ha fák és hegyek mozgatása helyett, azon gondolkodnánk, hogy a mai nap apró, jelentéktelennek tűnő feladatait úgy végezzük el, hogy abból mások is megtapasztalják a menny áldásait.
„Aki szerényen elindul kis tudásával, és elmondja azt, amit tud, miközben szorgalmasan igyekszik tudását növelni, tapasztalni fogja, hogy a menny minden kincse kitárulkozik előtte.
S mit válaszolt és válaszol ma is Jézus erre a kérésre? Gyere és fogj a kezedbe egy mustármagot, (ha nincs otthon, vehetsz egy szem borsot is, bár az már kicsit nagyobb)! Úgy-e milyen kis apróság? Jelentéktelen kis semmi. De vedd csak a szádba és rágd szét!
Igen, most már tudhatod, a hit erejét ne a nagy projektekben, ne az épületek nagyságában, ne a prédikációk számában, vagy hosszában, ne a jelenlévők létszámában, ne a külsőségekben keresd. Az igazi erő belül van, s ha ez felszínre kerül, akkor nincs lehetetlen.
Ugyanakkor jó lenne, ha fák és hegyek mozgatása helyett, azon gondolkodnánk, hogy a mai nap apró, jelentéktelennek tűnő feladatait úgy végezzük el, hogy abból mások is megtapasztalják a menny áldásait.
„Aki szerényen elindul kis tudásával, és elmondja azt, amit tud, miközben szorgalmasan igyekszik tudását növelni, tapasztalni fogja, hogy a menny minden kincse kitárulkozik előtte.
Minél inkább törekszik a világosságot továbbítani, annál több világosságot kap.
Minél nagyobb igyekezettel - de felebaráti szeretettel - próbálja Isten szavát megmagyarázni másoknak, annál jobban megérti ő maga is. Minél inkább használjuk ismereteinket és képességeinket, annál jobban bővül a tudásunk, és szaporodnak talentumaink.”
Minél nagyobb igyekezettel - de felebaráti szeretettel - próbálja Isten szavát megmagyarázni másoknak, annál jobban megérti ő maga is. Minél inkább használjuk ismereteinket és képességeinket, annál jobban bővül a tudásunk, és szaporodnak talentumaink.”
(E.G.White; Krisztus példázatai 245.o.)
Bejegyezte: Szilárd
Bejegyezte: Szilárd
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése