Varga László: Isten asztaláról

"Ekkor így szólt Mária: Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a Te beszéded szerint!"      Lukács 1,38

Nem a menny királynőjének, hanem egy egyszerű falusi leánykának szólt Isten üzenete. Ezt a kislányt választotta ki Isten, hogy a maga öröktől fogva való tervének eszköze legyen. Évszázadokon át vezetett egy családot nemzedékről nemzedékre, eleve megígérve egyes tagjainak, mint Ábrahámnak, Dávidnak, hogy belőlük fog származni a Messiás, a felkent király, a világ megváltója. Közben voltak a család történetében dicsőséges korszakok és nyomorúságos rabságok, tagjai közt hűséges szolgák és felkent királyok, bálványozó férfiak és méltatlan asszonyok, akiknek nevét gondosan feljegyezték a próféták. Ezt mind számon tartotta a család, azért mégis hihetetlen volt, amikor a kis názáreti szobában megszólalt Isten üzenete: téged választott az Úr, hogy anyja légy a Messiásnak! Természetes, hogy nem érti, hogy megdöbben, de a végén alázatosan meghajtja a fejét: vállalom! És vállalja a vőlegénye kételkedését, vállalja a jászolt, vállalja, hogy fiával nem értik meg egymást, végül a keresztet. Végig nem értve és meg nem értve, de egyet világosan tudva: hogy ha Isten kiválasztotta a feladatra, neki engedelmeskednie kell. Sohasem királynőként, annál sokkal nagyobb tisztességben: Isten egyszerű, engedelmes szolgálóleányaként, örök példaképpen, mindhalálig.

Jó Istenem, nekem is példát adtál Mária áldozatos engedelmességében. Nekem nem szántál különleges, világraszóló küldetést, de én is tudom, hogy eleve elrendelt feladatom van ebben az életben. Azon a ponton az én helytállásomra van szükség. Mutasd meg, Uram, nekem is világosan, hol, mikor, mi a feladatom, és adj hozzá erőt, hogy én is tudjak engedelmeskedni akaratodnak! Akkor is, ha nehéz, akkor is, ha nem kedvemre való, tudjam azt, hogy mi a Te akaratod, és legyek képes azt végig vállalni és végrehajtani. Taníts meg a szóra: "Történjék velem a Te beszéded szerint!" Ámen.