Mindennap az Ige fényében- KÜLDETÉSTUDAT

A mai napon olvasandó igeszakasz: Jn 17,9-19

9 Én őértük könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid, 10 és ami az enyém, az mind a tied, és ami a tied, az az enyém, és megdicsőíttetem őbennük.11 Többé nem vagyok a világban, de ők a világban vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te neved által, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi! 12 Amikor velük voltam, én megtartottam őket a te nevedben, amelyet nekem adtál, és megőriztem őket, és senki sem kárhozott el közülük, csak a kárhozat fia, hogy beteljesedjék az Írás. 13 Most pedig hozzád megyek, és ezeket elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük. 14 Én nekik adtam igédet, és a világ gyűlölte őket, mert nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való. 15 Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. 16 Nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való. 17 Szenteld meg őket az igazsággal: a te igéd igazság. 18 Ahogyan engem elküldtél a világba, én is elküldtem őket a világba:19 én őértük odaszentelem magamat, hogy ők is megszentelődjenek az igazsággal."

"Ahogyan engem elküldtél a világba, én is elküldtem őket a világba."

(Jn 17,18)

A misszió szó jelentése: elküldés. A misszionárius az az ember, akit az elküldő elküld, akaratának teljesítésére. Jézus az Atya küldetésében járt. És Jézus a világba küldött bennünket. Ezzel azt mondjuk, hogy mi is küldetésben járunk. Egy anya elküldi fiát a boltba, hogy hozzon egy kenyeret. Meg kell vennie azt a kenyeret, és rögtön vissza kell mennie. Csakhogy a boltba vezető úton találkozik az egyik barátjával, aki az új kerékpárjával van, és elfelejtkezik anyjáról, aki elküldte őt a boltba. Elfelejti, hogy küldetésben jár. A keresztyének emlékeztetnek erre a fiúra. Minket a Gazda küldött el. Küldetésben járunk. Utunkon azonban oly sok dolog van, ami feltartóztat. Ezek a dolgok nem szükségszerűen gonoszok, de gonosszá lehetnek számunkra, mivel megfosztanak bennünket küldetéstudatunktól. Küldetéstudattal bírni nemcsak azt jelenti, hogy érdeklődünk aziránt, hogy az evangélium eljusson a Jézus Krisztust nem ismerőkhöz, azt azonban mindenképpen jelenti, hogy az emberek meg tudják állapítani egész forgolódásunkról, hogy annak a parancsnoksága alatt vagyunk, aki elküldött minket. Itt mi nem vagyunk otthon. Készenlétben vagyunk, hogy "valaki mással" találkozzunk (kiemelés a fordítótól). Akkor érjük majd el kitűzött célunkat. Nem a világból vagyunk, de a világba küldettünk, hogy küldetést teljesítsünk. Nagyon könnyen mellékútra tévedünk. A kis ügyek hamarosan nagy ügyekké lesznek, és a valóban fontos ügyeket majdnem elfelejtjük. Ahogy a boltba induló fiú elfeledkezett arról, amivel megbízták, amíg barátjával a kerékpárokról beszélgetett, úgy feledkezhetünk meg mi is teljesen küldetésünkről, amíg autókról, házakról, árakról és hasonlókról beszélgetünk. Lehet, hogy ez mind jó és dicséretes, de küldetésünk sürgős volta háttérbe szorul. Megfeledkezünk arról, hogy jelentenünk kell a mi elküldőnknek. Meg fogja kérdezni: "Teljesítettétek a küldetést?" Csak egy valaki volt, aki ezt mondhatta: "Elvégeztetett!" És ő ezt a Golgotán mondta. Mivel meghalt, békesség van. Mivel él, tanítást ad követőinek küldetésükre vonatkozóan.