Kedves gondolat az, hogy az Úr Jézus Krisztus az Ő Atyjának akarata, kívánsága, tanácsa beleegyezése folytán jött e világba. Az Atya küldte Őt, az emberiség megváltása végett. Könnyen elfelejtjük, hogy a három egy Isten személyei között való különbség dacára, a dicsőségre nézve nincs különbség közöttük. Sok esetben megtörténik, hogy megváltásunk vagy legalább az abban megnyilatkozott szeretet mélységére való tekintettel, több dicsőséget tulajdonítunk az Úr Jézusnak, mint az Atyának. Ez nagy tévedés. Hogyan történt az Úr Jézus földre jövetele? Nem az Atya küldte-e Őt? Ha beszéde hatalmas és kedves volt, avagy nem az Atya tette-e ajkait olyan megnyerővé, hogy az újszövetség ékesen szóló hirdetője lenne? Aki az Atyát, a Fiút és a Szentlelket úgy ismeri meg, amint ismernie kell, az egyik részére sem ismer el előnyt irántuk a szeretetben; látja őket Betlehemben, a Gecsemánéban és a Golgotán, egyenlőképen közreműködni a Megváltás munkájában. Keresztyén ember, bizalmadat teljesen és kizárólagosan az ember Jézus Krisztusba helyezted? Reménységed csupán Ő belé vetetted? Egyesültél vele? Akkor hidd el, hogy a mennynek Istenével egyesültél. Amint az ember Jézus Krisztus testvéreddé lett és vele a legbensőbb közösségben élsz, úgy az által az örök Istennel is összeköttetésben vagy és a Jehova a te Atyád és barátod. Belemerültél már valaha a Jehova szívében lévő szeretet mélységébe, melynél fogva elküldte fiát a kegyelem nagy művének keresztülvitelére? Ha nem, úgy ma vedd azt megfigyelés alá. Az Atya küldte Őt! Forgasd ezt szívedbe. Gondolkodjál a felett, hogyan teszi Jézus Atyja akaratát. Nézd a haldokló Megváltó sebiben az Atya szeretetét. Jézusra vonatkozó gondolataitokat hozzátok kapcsolatba az örök és dicsőséges Istennel, mert „az Úr akarta Őt megrontani és betegség alá vetni.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése