Elég különös dolog. Olyan kevés az a kovász a liszthez képest, aki nem ismeri, el se tudná képzelni, hogy az egész lisztmennyiség átalakul attól a kevés kovásztól. Most sem hiszi el a világ, hogy az egyház igehirdetése egész társadalmakat mássá tud tenni. Csak akkor látszik meg, mint éppen a mi életünkben, amikor hiányzik a társadalomból a Lélek kovásza. Mennyien próbálkoznak Isten nélkül tenni élvezhetővé, boldoggá családok és népek életét. Eredményét látjuk: elidegenedés, céltalanság, öngyilkosságok. Még az egyetlen jól megvalósítható cél, az anyagi gazdagság is visszájára fordul. Itt van pedig az ige kovásza, csak éppen bele kellene keverni a mindennapok életébe, gondjaiba, döntéseibe. Senki nem mondhatja, hogy nem jobb, amit Krisztus tanít, mint bármelyik más tanítás, mely a sok ideológia összeomlása után még megmaradt. Ahol próbálkoznak vele, azonnal komoly eredményei vannak. Talán azért dobják mégis félre, mert személyes hit és meggyőződés kellene hozzá. Mindig csak utólag derül ki akár az eredménye, akár a hiánya. Hiába dőlt össze az ateizmus minden épülete, úgy bemosta magát a közvéleménybe, hogy nem merünk Krisztusra hallgatni.
Istenem, nem merem állítani, hogy a magam és családom életében híven alkalmazom tanításodat. Belém beszélték, hogy a mai világban foggal és körömmel kell kiharcolni minden eredményt. Nem merem gyermekeimet sem arra tanítani, hogy ők engedjenek inkább, mint hogy megbántsák társaikat. Nem bízom abban, hogy nemzetem politikáját a Biblia alapján kellene irányítani. Gyáva keresztyén vagyok, Uram. Amíg mindenki mást tesz, én se merek kis kovásszá lenni a nagy tömegben. Téríts meg, és tégy engem, barátaimat és utódaimat kovászoddá! Ha kevesen és gyengék vagyunk is, Te megadhatod, hogy eredménye legyen hűségünknek és helytállásunknak. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése