Napi áhítat- Ákán a sátrában

Hét témája: Isten figyel

Olvasmány: Józs 7,16–26                

 Amikor a legnagyobb biztonságban érzed magadat és mindenedet, tudd, hogy Isten belelát otthonod titkaiba és szíved rejtett zugaiba is.

„Józsué korán reggel fölkelt, felsorakoztatta Izráel törzseit, és a sorsvetés Júda törzsét jelölte meg. Azután felsorakoztatta Júda nemzetségeit, és a sorsvetés Zerah nemzetségét jelölte meg. Azután felsorakoztatta Zerah nemzetségéből a férfiakat, és a sorsvetés Zabdit jelölte meg. Amikor az ő családjának a férfiait sorakoztatta fel, a sorsvetés a Júda törzséből való Ákánt, Karmi fiát, Zabdi unokáját, Zerah dédunokáját jelölte meg. Ekkor azt mondta Józsué Ákánnak: Fiam, adj dicsőséget az ÚRnak, Izráel Istenének! Tégy bűnvallást előtte, és mondd el nekem, hogy mit tettél, ne titkolj el semmit előttem. Ákán így válaszolt Józsuénak: Bizony, vétkeztem az ÚR, Izráel Istene ellen, mert ezt meg ezt tettem:Megláttam a zsákmány között egy szép sineári köntöst, kétszáz sekel ezüstöt és egy ötven sekel súlyú aranyrudat. Megkívántam és elvettem őket. Ott vannak a sátramban elásva a földbe, az ezüst is alattuk van. Ekkor Józsué követeket küldött, ezek elfutottak a sátorba, és csakugyan el volt ásva mindez a sátrában, és az ezüst is alatta volt.Kihozták a sátorból, odavitték Józsuéhoz és Izráel fiaihoz, és odatették az ÚR színe elé.Józsué pedig fogta Ákánt, Zerah fiát, az ezüstöt, a köntöst, az aranyrudat, fiait és leányait, ökreit, szamarait és juhait, sátrát és mindenét. Vele volt egész Izráel, és elvitték őket az Ákór völgyébe. Ekkor azt mondta Józsué: Szerencsétlenséget hoztál ránk! Fordítsa az ÚR ezt a szerencsétlenséget most rád! És megkövezte őket egész Izráel, majd elégették őket. Így kövezték meg őket. Azután nagy kőhalmot raktak föléje, amely a mai napig megvan. Ekkor megszűnt az ÚR izzó haragja. Ezért nevezik azt a helyet Ákór völgyének mind a mai napig.”

Magyarázat

E héten különféle élethelyzetben lévő emberekről olvashattunk. Láttuk őket rejtőzködve, menekülve, istentiszteleten, küzdésben, rabságban. De mindezek során Isten szeme előtt. Nem lehet elrejtőzni előle. Még a legjobban ismert „hazai pályán”, a saját otthonunkban sem.
Ákán meglátta és elvitte az általa megkívánt drágaságokat. Jól el is rejtette az avatatlan tekintetek elől. A földbe ásta, családi sátruk közepén. Sorsvetés útján mindenki szeme láttára kiderült ez a lopás, majd láthatóvá lettek a tárgyi bizonyítékok is. S közben, és mindenekelőtt, Isten már közölte a láthatatlanra is rálátó szemeinek ismeretét: „Vétkezett Izrael, áthágták szövetségemet... mert elvettek... loptak is, és titokban a holmijuk közé tették.” (11. v.) Nem csak Ákán! Egész családja be volt avatva, emiatt kellett mindnyájuknak meghalnia.
Vigyázz, hogyan éled mindennapjaidat a családodban! Ahol úgymond az lehetsz, aki valójában vagy, ahol elengedheted magad. Ne rejtegess szégyellni való és istenellenes titkokat. Pláne ne vond vagy sodord bele családtagjaidat cinkostár­saknak, se ígérettel, se erőszakkal. Az Isten szerinti szintre hozd fel életed minden területét. Az istenfélő ember élete tiszta lap, s akár kirakat is lehet. Bárcsak ilyenné formálna Isten, hogy őt lássák az emberek!

(Papp Dániel)