Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-A VÁLTSÁGDÍJ

A mai napon olvasandó igeszakasz: Mt 20,20-28

20 Akkor odament hozzá a Zebedeus fiainak anyja fiaival együtt, leborult előtte, és kérni akart tőle valamit. 21 Jézus megkérdezte tőle: "Mit akarsz?" Ő így felelt: "Mondd, hogy az én két fiam közül az egyik jobb kezed, a másik bal kezed felől üljön a te országodban." 22 Jézus így válaszolt: "Nem tudjátok, mit kértek. Ki tudjátok-e inni azt a poharat, amelyet én fogok kiinni?" Ők így feleltek: "Ki tudjuk." 23 Erre ő ezt mondta nekik: "Az én poharamat kiisszátok ugyan, de hogy ki üljön jobb és bal kezem felől, azt nem az én dolgom megadni. Azok fogják megkapni, akiknek az én Atyám elkészítette." 24 Amikor ezt meghallotta a többi tíz, megharagudott a két testvérre. 25 De Jézus magához hívta őket, és ezt mondta: "Tudjátok, hogy a népek fejedelmei uralkodnak rajtuk, és a nagyok hatalmaskodnak rajtuk. 26 De közöttetek ne így legyen: hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok, 27 és aki közöttetek első akar lenni, az legyen a rabszolgátok. 28 Mint ahogy az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért."

"Mint ahogy az Emberfia sem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem, hogy ő szolgáljon és életét adja váltságul sokakért."

(Mt 20,28)

Jézus élete szolgálat volt, halálában pedig mindent odaadott. Jézus élete számunkra példát jelent. Halála szabaddá tesz minket, hogy kövessük ezt a példát. Halála váltságdíj volt. A váltságdíj szót akkor olvassuk az újságban, amikor valakit elrabolnak. "Az emberrablók 200.000 dollár váltságdíjat követelnek. Ha nem kapják meg, megölik a bankár lányát." A váltságdíj a fogoly szabadon bocsátásának ára, rendszerint olyan fogolyé, akit halálra ítéltek. Viszonzásul a váltságdíjért a fogoly visszanyeri az életét is, a szabadságát is. Mióta Krisztus váltságdíjul adta életét azokért, akik hisznek benne, többé már nem vagyunk "az ős-bűnöző" hatalmában. Új parancsolónk van. Most már Atyánk házában élhetünk. Csakhogy az Ő házirendje szerint kell élnünk, annak a példája szerint, aki azért jött, hogy szolgáljon és nem azért, hogy szolgáljanak neki. Jézus azt mondta, hogy ő "sokakért" adja magát váltságdíjul. A "sokak" nem foglal magában mindenkit. Ő az övéiért halt meg. De amikor ezt mondja, nem is azt akarja hangsúlyozni, hogy némelyek nem fognak részesülni halálának jótéteményeiben. A lényeg inkább az, hogy Jézus, mint "egyetlen a sokakért" megy majd a halálba. A háborús történetek rendszerint borzalmasak és a háborút nem szabad dicsőítenünk, de vannak hősies történetek, amelyek lelkesedéssel tölthetik el az embert. A vietnami háborúból való az egyik ezek közül. Egyszer egy katonákkal megrakott teherautóra kézigránátot dobtak. Közvetlenül a robbanás előtt a katonák egyike rávetette magát a bombára. A bombarobbanás minden dühét testében fogta fel és meghalt. Ezt jelenti az " egy a sokakért". Jézus szolgáló élete példa számunkra. Halála tesz minket szabaddá, hogy kövessük ezt a példát.