2017. március 9., csütörtök

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„Ő mindenestől fogva kívánatos… ez az én barátom” -(Énekek éneke 5,16)



Az Úr Jézus kimondhatatlan szeretetreméltósága és szépsége mindenkit meggyőz.
Ami nem annyira csodálkozásra, mint inkább szeretetre irányul. Ő több mint szép és fenséges.
Ő kedves, kívánatos. Ó igen, az Isten népe a legteljesebben igazolhatja e drága igék használatának helyességét, mivel ez a nép Jézus legforróbb szeretetének tárgya, annak a szeretetnek, amely az Ő benső lényének nagyságán és elbűvölő tökéletességén alapszik. Jézus tanítványa, nézz Urad ajkára
és mondd: „Nem kedves az Ő ajka?” „Nem gerjed a mi szívünk, ha velünk beszél az úton?”. Immánuelem imádói, tekintsetek az Ő fejére, amely a legfinomabb arany s mondjátok, nem becsesek e nektek az Ő gondolatai? Nem olvad át tiszteletetek szeretetbeli boldogságba, ha alázatban leborultok alakja előtt, kinek alakja olyan, mint a Libánon és mint a kiválogatott cédrus? Nem bűvöl-e testének minden tagja és nem illatozik-e egész lénye nemes kenetének jó illatától? Hiányzik-e fenséges testének valamelyik tagjáról a szépség? Létezne olyan része szent Személyének, amely mágnesként ne hatna ránk? Van-e egyetlen mozzanata, melynek kelleme ne fűzné szorosabban szívünket hozzá? Szeretetünk nem csak szerető szívére nyom pecsétet, hanem mindenható karjára is. Nincs Benne olyan rész, amely minket iránta való szeretettel be ne töltene. Buzgó szerelmünk kedves kenetével egész alakját megkenjük. Egész életét szeretnénk magunkban kifejezni, egész lelkét kívánnánk lelkünkben kiábrázolni. Minden más lényben találunk valami hibát; Ő egészen tökéletes, benne minden teljesen megvan. A legkiválóbb szentek ruháján is van szenny és homlokán ránc, de Ő merő kedvesség, csupa kedvesség! 
A földi teremtmények valamennyi napjának megvan a maga foltja; e szép világnak is vannak pusztái és vadonjai. 
A legszeretetreméltóbb lényt szerethetjük igazán, de íme, Jézus Krisztus tiszta arany, homály nélküli világosság, árny nélküli fény, felhő nélkül való dicsőség, „mindenestől fogva kívánatos: ez az én barátom”. „Ó, hogy szeresselek, hőn és igazán!”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése