Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-PÉTER TANÍT (I.)

A mai napon olvasandó igeszakasz: 1Pt 2,18-25

18 Ti szolgák pedig teljes félelemmel engedelmeskedjetek uraitoknak, ne csak a jóknak és méltányosaknak, hanem a kíméletleneknek is. 19 Mert kegyelem az, ha valaki Istenre néző lelkiismerettel tűr el sérelmeket, amikor igazságtalanul szenved. 20 De milyen dicsőség az, ha kitartóan tűritek a hibátok miatt kapott verést? Ellenben ha kitartóan cselekszitek a jót, és tűritek érte a szenvedést, az kedves az Isten szemében. 21 Hiszen erre hívattatok el, mivel Krisztus is szenvedett értetek, és példát hagyott rátok, hogy az ő nyomdokait kövessétek: 22 ő nem tett bűnt, álnokság sem hagyta el a száját, 23 mikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázást; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta ezt arra, aki igazságosan ítél. 24 Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az ő sebei által gyógyultatok meg. 25 Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és gondviselőjéhez.

"Hiszen erre hivattattok el, mivel Krisztus is szenvedett értetek és példát hagyott rátok, hogy az ő nyomdokait kövessétek."

(1Pt 2,21)

Péter egyszer a Sátán eszközeként viselkedett, amikor megpróbálta Jézust visszatartani a szenvedéstől. De első levelében a Szentlélek eszköze lett, ahogy Jézus szenvedését magyarázza és tanít mindannyiunkat, hogy miként maradjunk meg a szenvedő Úr útján. Jézus szenvedésének két oldala van. Péter egy lélegzetvételre említi ezeket. A szenvedés "értetek" történt, és a szenvedés "példa". Az, hogy "értetek", azt jelenti, hogy helyettünk szenvedett Ő. Ezt a szenvedést nem szabad és nem lehet megismételni. Ez az egyszer s mindenkorra történő, bűnért való szenvedés. Szenvedésének másik oldala az a szenvedés, amelyben mindenki részesül, aki követi őt. Jézus élete példa, amit "másolni" kell. Olyan ösvény, melyet idegenvezető vágott ismeretlen területen. Ezért követnünk kell nyomdokait. Közülünk senki sem elég független ahhoz, hogy önmagának éljen. Mindnyájan követők vagyunk. A gyermekeknek megvannak a maguk hősei, a tinédzsereknek a bálványaik, a felnőtteknek meg az eszményképeik. Nap mint nap abban a kényszerhelyzetben vagyunk, hogy ilyen vagy olyan minta szerint éljünk. A kényszer a szomszédoktól, a rokonoktól ered, és mindenhonnan, amit csak látunk, hallunk vagy olvasunk. Azokban az országokban, ahol a tömegtájékoztatás a kereskedelmi hatalmak kezében van, vagy a politikai erők uralják, az emberek eszményeit ezek a hatalmak formálják és természetesen befolyásolják. Krisztus minden ország minden emberének forradalmian új életmódot ajánl. Halkan és gyengéden, mégis határozottan és nyomatékosan mondja mindenkinek: "Kövess engem!". Nem akarja, hogy bármelyikünk is egyszerűen "lemásolja" azoknak az embereknek az életmódját, akik között élünk. Azt akarja, hogy megálljunk, gondolkodjunk és őrá hallgassunk. És imádkoznunk kell: "Taníts minket utaidra - a te utaidra, Uram". Krisztus szenvedett értünk. Példát adott nekünk, hogy nyomdokait kövessük.