2017. április 14., péntek

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja:Heródes-Barabbás- Helyettem Jézus-A két gonosztevő

Heródes:"Hosszasan kérdezgette őt, de Jézus semmit sem válaszolt neki. "(Lk 23,9)


Jézus Krisztus születésekor Nagy Heródes volt Galilea fejedelme, halála idején a fia, Heródes Antipász. Feltűnő, hogy amikor nagypénteken Pilátus átküldte Jézust Heródeshez kihallgatásra, Jézus egyetlen szót sem szólt hozzá. Vajon miért?

Heródes többször hallotta Isten igéjét Keresztelő Jánostól, de nem vette komolyan. János nagy erővel prédikált, nevén nevezte az emberek bűneit, és bűnbánatra, megtérésre hívta őket. Heródesnek is megmondta: „Nem szabad a testvéred feleségével együtt élned." Emiatt az említett asszony elérte, hogy Jánost börtönbe vessék. Heródes ezután is tisztelte őt, Isten prófétájának tartotta, de annak, amit mondott, nem engedelmeskedett. Márpedig aki megveti Isten igéjét, az Istent veti meg. A végén - akarata ellenére - Keresztelő János gyilkosa lett Heródes, lefejeztette őt. Egy alkalommal Jézust is figyelmeztették, hogy Heródes meg akarja öletni (Lk 13,31). Aki megöli magában Isten igéjét, az képes mások életét is kioltani.

Most mégis örül Heródes, hogy látja Jézust, mert „azt remélte, hogy valami csodát tesz majd a szeme láttára". Most sem igét akar hallani, ami segíthetne rajta, hanem mutatványt akar látni. Jézus azonban nem mutatványos, hanem Szabadító. S aki a korábban elhangzott igét semmibe vette, nem kap újat addig, míg annak nem engedelmeskedik. És Jézus hallgat.

Mit teszünk mi a hallott igékkel? Nagy kegyelem, ha Isten szól hozzánk a Biblián vagy szolgáin keresztül.
Mi az az egy bűn, amivel talán még mindig nem szakítottunk, mint Heródes?
Mi lehet az oka, ha nem szól Isten? Hálásak vagyunk-e, amikor szól?
Tudjuk-e, hogy egyszer utoljára fog szólni?

********************************

BARABÁS:
"Melyiket bocsássam nektek szabadon: Barabbást vagy Jézust, akit Krisztusnak mondanak? "(Mt 27,17)



Pilátus választás elé állította a népet, hogy Jézus vagy Barabbás szabadon bocsátását akarják-e. Barabbás rablógyilkos volt, akit lázadás miatt börtönöztek be. A nép őt választotta, s Jézus kivégzését követelte. Miért népszerűbb Barabbás, mint Jézus? Melyiküket mi jellemzi?

Barabbás az erőszak embere, Jézus a szereteté. Barabbás szerint az ellenséget ki kell irtani, Jézus szerint azt is szeretni kell és meg kell menteni. Barabbás alulról kér segítséget, ő felkelő. Jézus felülről vár szabadítást, ezért szelíd és alázatos. Barabbás a maga kezébe veszi az ügyek intézését, Jézus az Atya kezére bízta magát. Barabbás odaüt és visszaüt, Jézus pedig tűri az ütlegelést. Barabbás a seregére néz és parancsol, Jézus az Atyára néz és engedelmeskedik. A barabbások felemelik kezüket, és tőrüket az ellenségbe döfik, Jézus is felemeli a kezét, s még haldokolva is ellenségeiért imádkozik. Barabbás azért jön, hogy neki szolgáljanak, s ő uralkodjék. Jézus azért jött, hogy ő szolgáljon és adja életét váltságul sokakért. A barabbások üvölteni szoktak, Jézus nem kiált és nem lármázik. Az ő igazsága halkan kimondva is megáll. Barabbást halál és pusztulás követi, Jézus azért jött, hogy életünk legyen és bővölködjünk. Ahol Barabbás megjelenik, ott előbb-utóbb meghalnak sokan. Ahol Jézus megjelenik, ott ő hal meg másokért, hogy azok éljenek.

Mennyit szenvedett már a világ a Barabbások miatt, és a sokaság mégis újra és újra Barabbást választja!
Nekem melyikük a követendő példa? Merem-e Jézust választani akkor is, ha Barabbás népszerűbb? A Barabbások felett átszalad az idő, Jézus Krisztus azonban tegnap, ma és örökké ugyanaz. Boldog ember, aki benne bízik!

********************************** Helyettem Jézus *****************************
"Akkor szabadon bocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatta, és kiszolgáltatta, hogy feszítsék meg. "(Mt 27,26)


Barabbás azért menekülhetett meg a biztos halálból, mert Jézus meghalt helyette. Mi is csak ezért menekülhetünk meg az örök halálból, ha hiszünk Jézusban
.

Az evangélium feljegyzi, hogy Barabbás tolvaj volt, gyilkolt, és lázadás miatt volt börtönben. Lehet, hogy egész életét ott töltötte volna, vagy valamelyik római ünnepen kivégzik. Az ilyenek számára nem volt kegyelem. A neve egyébként ezt jelenti: az apa fia.

Mi is egy Atya gyermekei voltunk, teremtő mennyei Atyánké. És mi is olyan sok mindent összelopkodunk: egymás idejét, örömét, csendjét, mások jó hírnevét, Isten dicsőségét... És gyilkoljuk a magzatainkat, önmagunkat, egymás idegeit... És lázadunk egyfolytában Isten ellen, felelősségre vonjuk tetteiért, őt vádoljuk azért is, amit mi rontottunk el. Közben láthatatlan bilincsek kötöznek meg: a félelem, alakoskodás, számítás, gyávaság, önzés, hiúság bilincsei. S vár ránk a biztos ítélet.

Jézus Krisztus azért jött, hogy ebből a reménytelen állapotból kiszabadítson. Ő soha nem lázadt az Atya ellen, senkit semmivel nem rövidített meg, de magára vállalta rablógyilkos életünk minden bűnét és igazságos büntetését, s el is szenvedte azt a Golgotán. Amikor meghalt, elvégeztetett a Barabbások halálos ítélete, és elvégeztetett a benne hívők jogerős felmentése is.

Hiszem-e, hogy valóban Barabbáséhoz hasonló a helyzetem? Hiszem-e, hogy nem tudok magamon segíteni? Hiszem-e, hogy Jézus az én büntetésemet is elszenvedte a kereszten? S hiszem-e, hogy ezért valóban szabad vagyok?
Szabad minden kényszertől, megkötöző erőtől, szabad arra, hogy ne vétkezzem, hanem Isten akarata szerint éljek. Szabad nem inni, nem hazudni, nem paráználkodni, nem lopni, szabad Isten dicsőségére élni.

***************************** A két gonosztevő  **********************************

"Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba."
(Lk 23,42)


Amikor Jézus Krisztust nagypénteken keresztre feszítették, vele együtt két gonosztevőt is kivégeztek. Először mindketten csúfolták őt, azonban egyikük figyelni kezdte a Megváltót. Hallotta, amint imádkozott: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek." Ez megrendítette, ilyet még nem hallott. Akkor felhangzott lentről a gúnyolás: „Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni." Kik azok a mások? Esetleg ő is? Feje felett három nyelven ott volt: Jézus, a zsidók királya. Ő lenne a Király? „Én Istenem, miért hagytál el?" Hogyan beszél a Mindenhatóhoz! - S amit hall ez az ember, igévé válik számára, és hitet ébreszt a szívében. Jézus titka megnyílik előtte, és utolsó erejével még segítségét kéri: Jézus, emlékezz meg rólam, amikor eljössz királyságodba!
Ez egy tömör hitvallás. Szerinte Jézus király, aki túléli halálát, élni fog örökké, s őrajta is segíthet. A keresztre feszítés az ő trónfoglalásának előjátéka. Ez az ember már hisz, és így kér kegyelmet. És kap: „Még ma velem leszel a paradicsomban" - mondja a Király.

Nem különös, szinte botrányos? Ez a gonosztevő nem járt templomba, nem élt erkölcsös életet, nem hivatkozhat jó cselekedeteire, és mégis üdvösséget kap. Miért? Mert Jézushoz fordult. Látta a maga helyzetét „tetteink méltó büntetését kapjuk", és elhitte, hogy Jézus az, aki. Ő rászorul a kegyelemre, Jézus pedig képes megadni - el kell fogadnia.
 „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék." (Ef 2,8-9)

A másik ugyanolyan helyzetben volt, de sem a bűneit nem látta, sem Jézusban nem hitt. Keserűségében csak káromolta őt.

Jézus mondta: „Akit nekem ad az Atya, az mind énhozzám jön, és aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el..." (Jn 6,37)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése