Tiszta lappal ✨🌹

,, ✨🌹Hogyan tarthatja tisztán életútját az ifjú? Úgy, hogy megtartja igédet.,, Zsoltárok könyve 119:9

Van úgy, hogy nehéz olvasni a Bibliát, mert a benne lévő történetekre, szakaszokra vastagon rárakódott a múlt, a negatív tapasztalatok, a káros berögződések. Elérsz egy igéhez, és a benned zakatoló emlékek hangosabban beszélnek, mint a betűk, amiket magadban elolvastál. 

Mert ezzel a sztorival példálóztak, amikor kisgyermek voltál, hogy „Nézd meg, bezzeg Dániel! Ő aztán hűséges tudott lenni minden körülmény között!” és pechünkre a Biblia épp nála nem említ még egy bal lábbal felkelős napot sem.

Vagy bizonyos szakaszokkal előszeretettel ostorozta a népet a lelkész a szószékről hévvel, átéléssel, félelmet és rettegést keltve a szívekben. Vagy a hittanórán próbált fegyelmezni vele a tanító, hogy „Húzd meg magad, édes fiam, mert Isten szeme mindent lát!”

Ma reggel, bármilyen nehéz is, kérlek, tedd félre ezeket a régi, mérgező berögződéseket, és próbáld meg tiszta fejjel olvasni a Bibliát! Állítsd le azokat a gondolatokat, melyek megindulnak a szokásos, negatív spirálú körhintákon, és a törvényeskedés, a félelem, a perfekcionizmus és a káros istenképek mocsarába vezetnek.

A Biblia, Isten ihletett szava a szerető, önmagát feláldozó Istenről szól, arról, hogyan küzd az ember megváltásáért, a teremtés helyreállításáért. 

Lapozd fel az evangéliumokat, olvass el egy gyógyítási történetet, vagy elmélkedj a hegyibeszédről, esetleg lapozz Jézus búcsúbeszédeihez!

Isten kész volt önmagát adni értünk, azért, hogy újra egy család, egy közösség lehessünk vele. 

Kész volt a végsőkig elmenni azért, hogy többé ne meneküljünk előle. 

Olvass róla, a szerető, kegyelmes Istenről, engedd Őt közel magadhoz, és legyen az Ő beszéde, az Ő igéi az iránytű számodra a szürke hétköznapok mókuskerekében!

(Szilvási-Csizmadia Andrea) 

Világosság és sötétség ✨🌹

,, ✨🌹Az ítélet pedig az, hogy a világosság eljött a világba, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert a cselekedeteik gonoszak. 

Mert aki rosszat cselekszik, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy le ne lepleződjenek a cselekedetei. 

Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy nyilvánvalóvá legyen cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat.,, János 3:19-21

Szeretjük a világosságot, úgy látszik, ilyen az alap természetünk: megújul az életkedvünk, ha a hosszú téli éjszakák után végre tavaszodik, és érezhetően hosszabbak a nappalok, jobb kedvünk lesz, ha borús napok után kisüt a nap. A gyerekek közül vannak olyanok, akik nem mernek elaludni, ha sötét van a szobában, kell nekik valamilyen fény. A világossághoz jó, a sötétséghez rossz gondolatokat társítunk.

A fenti mondatokban Jézus magáról beszélt, mint aki a Világosság, aki eljött a világba. 

Amikor ez történt, a (lelki) világosságot is elhozta magával: életével, szavaival, és tetteivel bemutatta, hogy milyen Isten, hogy jobban megismerjük és megszeressük őt. 

Megdöbbentő, de azt tapasztalta, hogy sok ember jobban szerette a sötétséget, mint a világosságot (annak ellenére, hogy alaptermészetünk, hogy szeretjük a világosságot.) 

Hogy lehet, hogy vannak, akik a sötétséget választják, és elutasítják a Világosságot? 

Jézus szerint azért, mert ezek az emberek a rosszat teszik, és nem akarják, hogy lelepleződjenek. Alaptermészetünk idővel megváltozhat, ha a világosság szeretete helyett a sötétséget választjuk, 

ha Krisztus helyett az ellenség sugalmazására hallgatunk, és a jó tettek helyett a rosszat tesszük.

De van egy jó hírem: ugyanez fordítva is megtörténhet: hogy a sötétség helyett a Világosságot választjuk, és akkor a rossz tetteket felváltják a jó cselekedetek. 

Ez a mindennapi kis döntéseinken múlik, amikor eldönthetjük, hogy mivel és kivel töltjük az időnket, és mit engedünk be a gondolatainkba. Ma melyik irányba akarsz változni?

(Simon Csaba)

Ha egy percre csendben maradnál...✨🌹

,,✨🌹Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten! Magasztalnak a népek, magasztal a föld.,, 46. Zsoltár 11. vers

Ha egy percre csendben maradnál, talán meghallanád, amit a saját hangodtól talán soha nem hallottál még. A 46. Zsoltár, ami alapján – a hagyomány szerint – Luther Márton az “Erős vár a mi Istenünk” kezdetű, gyönyörű éneket írta, (egyik személyes kedvencemet) egy furcsa párbeszédet örökít meg.

Az első tíz versben Isten csodálatos hatalmáról énekel a nép, arról, hogy még a legnagyobb krízisben is van, akire támaszkodhatunk, mert Isten megóv bennünket minden bajtól. 

Arról zengenek, hogy “a népek háborognak, országok inognak, ha mennydörög az Úr” és hogy “háborúkat szüntet meg a föld kerekségén, íjat tör össze, lándzsát tördel szét, harci kocsikat éget el.” Mire a tizedik vershez érünk, el tudjuk képzelni, hogy az éneklő tömeg egyre hangosabban zengi a dicséretet a mennyek felé, amikor váratlanul Isten is megszólal: Csendesedjetek el!

Erre már az éneklők se mernek sokat kiabálni, csak annyit énekelnek: “A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk.” De nem csak a miénk!
Ha csak egy percre csendben maradnál, meghallanád, hogy a népek nem rettegnek és nem omlanak össze, nem inognak meg és nem háborognak az Úr mennydörgésétől, ez a zaj valami teljesen más! 

Isten hallja, és azt mondja: “Magasztalnak a népek, magasztal a föld.”

Meg vagyok győződve róla, hogy a mi Himnuszunk a világ legszebb himnusza, úgy dallamában, mint szövegében. Ugyanakkor jól szemlélteti, hogy milyen az, amikor a nemzet megpróbálja – sikertelenül – privatizálni Istent. “Isten, áldd meg a magyart…”. 

De ha csak egy percre csendben maradnál, – mondja Isten – meghallanád, hogy minden nemzet ezt szeretné. “God save the King” ("Isten, óvd a királyt" – Egyesült Királyság) vagy “God, defend New Zealand” ("Isten, védd meg Új-Zélandot").

És tudod, mit? Isten minden nemzetet meg is óv. Nem csak a miénket. De a miénket is. 

Így bátran énekelhetjük (már egy kicsit halkabban): A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk.

(Ömböli Krisztián)

🌟Eredményes munkát akarsz?

🌟Pár évvel ezelőtt kitűztem egy célt, amelyet mindenképpen megakartam valósítani.

Korán keltem, későn feküdtem, minden energiámat belefektettem abba, amit tettem. 

Ennek ellenére nagyon lassan haladtam, és minden egyes lépés után azt éreztem, hogy kettőt lépek hátra. Gyakran tettem fel a kérdést Istennek: Miért haladok ilyen lassan, Uram?

Sajnos, sok időbe telt, ameddig rájöttem a hibámra. Elakartam érni a kitűzött célom, de Jézus nélkül.
„Hiába keltek korán, és feküsztök későn: fáradsággal szerzett kenyeret esztek. 

De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget.” (Zsoltárok 127,2) 

Ez az igevers fején találta a szöget.
Sokkal gyümölcsözőbb az életünk, ha minden helyzetben segítségül hívjuk Jézust.
Ma biztatni szeretnélek azzal, hogy ne fáradj bele segítséget kérni. 

Bizony, van olyan nap az életünkben, amikor annyi a dolgunk, hogy nem ér véget a feladatok listája. Szemben úszunk az árral. Ússz Jézussal!

Másfelől, ha Isten választottjainak ténylegesen célba kellett érniük, akkor az Úr ha kellett, a vizet ketté választotta, megállította annak folyását, vagy járni tanított a vízen.
Itt az ideje csodás, gyümölcsöző életet élni, de csakis Jézussal. 

Ha egy nap százszor kell majd segítségül hívnod nevét, Ő a százegyedszer sem fog cserben hagyni.
Cselekedjünk úgy, éljünk úgy, lélegezzünk úgy, mint akik a Megváltó Úrban teremnek jó gyümölcsöket. 

https://www.youtube.com/watch?v=VlZTIRUblAo

LÉGY BÁTOR⭐

⭐Kövesd Istent és légy bátor!

Ha új helyzettel találkozunk, akkor bizonyára a legtöbb ember stresszelni kezd. 

Ha új úton kell elindulnunk, akkor az elején minden lépést megfontolunk.

Egészen leegyszerűsítve a következő eseménynek vagyunk szemtanúi: 

Az egyiptomi biztonságból Isten kivezeti a népet a pusztába, ahol nem hagyja őket egyedül.
Gyakran látjuk azt, hogy a nép a szövetség ládája után halad. 

Nem említve azt, amikor maga az Úr vezette a népet tűz és felhőoszlop formájában. 

Akár a ládáról, akár a tűzoszlopról legyen szó a lényeg ugyanaz: Követték Istent.

Hadd áruljak el egy titkot: Isten terve sokkal jobb a számodra, mit te valaha is eltudnál képzelni. 

Még ha nem is rendelkezel kellő tapasztalattal, tudással, elegendő ha nem hátrálsz meg. 

Izráel népe sem volt hozzászokva a pusztai életformában, hisz éveken át Egyiptomban laktak.

Egy dologban kell biztosak legyünk: azon az úton kell haladnunk, amelyen Isten megy előttünk. 

Ha nem is vagyunk biztosak, és tesszük fel a kérdést „Miért pont én?”, Isten tudja rá a választ.

„Sőt azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket…”(1Korinthus 1,27)

https://youtu.be/-JALLdpHyeg

Hiszem...✨🌹

,,✨🌹Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mert nem hitt Isten egyszülött Fiának nevében.,, János 3:18

Hiszem hogy van egy hely, ahol boldogan élhet mindenki. Ahol nincs fájdalom és félelem. 

Nincs búcsú és veszteség. Egy olyan hely ahol örökké azokkal lehetek akiket szeretek.

Hiszem hogy van egy pillanat a történelemben amikor meglátom a felhőt közeledni, és nem vihart várok majd belőle hanem békét. Egy pillanat amikor valami olyan közeledik ami még nem volt. 

Érezni fogom annak a valakinek a jelenlétét aki mindent megalkotott. Választ fog adni minden kérdésemre, és mosolyogva átölel, mint egy apa aki újra látja gyermekét hosszú idő után.

Hiszem hogy van Valaki akinek fontos vagyok. Annyira fontos, hogy mindent félretett, hogy engem megmentsen. Nem kímélte magát. Vállalta a keresztet értem. 

Olyan szeretet mint az Övé nincs még egy a világon.

Hiszem hogy ez a szeretet megváltott. Hiszem hogy ez nem csak azt jelenti hogy majd amikor eljön az a pillanat, ki fogja fizetni az árát a bűnömnek, hanem már most megváltott vagyok, akinek nem is kell bíróságra mennie, mert már ki van fizetve az ár.

Hiszem hogy megváltott ember vagyok, akit teljesen betölt Isten szeretete és kegyelme nap mint nap.
Most pedig áruld el nekem, te miben hiszel?

(Ömböli Dávid)

Ragaszkodj Jézushoz!⭐

⭐Ha tudjuk, hogy vendég érkezik a házhoz, akkor megpróbálunk mindent a lehető legjobb módon előkészíteni. 

Kezdetét veszi a sütés, főzés, mosás, takarítás.Megfelelő környezetet szeretnénk teremteni az érkező vendégnek, családtagnak, hogy jól érezze magát. 

A gond csak ott kezdődik, amikor annyira belemerülünk az előkészületekbe, hogy elfeledkezünk arról, hogy vendégünk nem a finom ételek, tiszta házunk miatt jön, hanem miattunk, értünk.

Jézus, ahogy betér a házba, Márta azonnal munkába lát, sürgölődik, forgolódik.
Testvére, Mária azonnal leült Jézus lábához és hallgatta az Ő beszédét.

Márta, amikor megakarta feddeni testvérét, a következő választ kapta Jézustól:

 „Márta... kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle.” (Lukács 10,41-42)

Én mit tettem volna?
Leültem volna Jézus lábaihoz, hallgatva az élet forrásának beszédét? 

Vagy a világi javakkal, az étellel, itallal, takarítással töltöttem volna azt a kis időt, amíg a Világ Megváltója a házamban van?
Olvassuk el figyelmesen Jézus válaszát. Átfogalmazva csak ennyi: sok mindenért aggódsz, de csak egyre van szükséged. Ez az egy nem más, mint Jézus Krisztus.
Ha Ő az életed részese akkor mindened megvan. Ha Ő nincs jelen, akkor hasonlóak vagyunk Mártához, akinek a házába ment a Megváltó, mégsem vette őt észre, mert ragaszkodott máshoz.

A bosszúállásról✨🌹

,,✨🌹Így imádkozott az Úrhoz: Ó, Uram! Gondoltam én ezt már akkor, amikor még otthon voltam! 

Azért akartam először Tarsísba menekülni, mert tudtam, hogy te kegyelmes és irgalmas Isten vagy, türelmed hosszú, szereteted nagy, és visszavonhatod még a veszedelmet.,,
Jónás próféta könyve 4. fejezet 2. verse

Jónás, a próféta nem akart elmenni Ninivébe, ezért inkább menekülőre fogta a dolgot. 

Menekült Isten, és a tőle kapott küldetés elől. Mint utólag kiderült, nem azért, mert félt, hogy az ellenség fővárosában az életét kockáztatta volna. Sokkal prózaibb indoka volt erre. 

A gyűlölet ellenségei iránt. 

Amikor először meghallotta, hogy Isten megítéli Ninivét és lehet, elpusztítja azt, felszínre tört benne a káröröm. Szívből kívánta a város és a benne lakók pusztulását. Ismerte őket. 

Tudta, milyen kegyetlenek, hogy bánnak másokkal. Úgy gondolta, megérdemlik sorsukat. 

De ismerte az ő Urát is. 

Tudta, hogy az, aki a leghatalmasabb a világon, mielőtt lesújtana, mindig ad egy utolsó esélyt. 

Ebben az esetben pedig az ő küldetése akár megmentő üzenet is lehet. 

Márpedig ezt egyáltalán nem akarta, ezért indult először Tarsísba, ezért nem érdekelte a tengeri vihar, inkább meghalt volna, mintsem ez bekövetkezzen. Isten azonban elérte célját. 

A vonakodó prófétát végül a cet kiköpte a város partjainál és a munkát el kellett végeznie. 

Jól is sikerült, az emberek megtértek, megvallották bűneiket, a város megmenekült Jónás nagy bánatára.

A mai reggeli történet kapcsán az igazi kérdés az, mit kívánunk ellenségeinknek? 

Mire ragadtat el bennünket a bosszúvágy, amit a minket ért igazságtalanság miatt érzünk?

Talán ez a legnehezebb próbája minden hívő embernek: megbocsátani az ellenségnek, akit okkal és joggal gyűlölhetünk. Csupán csak azon kell elgondolkodnunk, mivel nyerünk többet? 

A pusztulásukkal, vagy azzal, ha megszűnik az ellenségeskedés, ha helyreállnak a kapcsolatok, 

ha minden rossz helyett a békesség és a szeretet lesz az úr? 

Ha az utóbbi mellett döntesz, tudnod kell két dolgot is.

Először is, ez nem megy áldozathozatal nélkül és a megbántottnak kell meghoznia ezt az áldozatot. Neki kell megbocsátania, neki kell elengednie a haragot. 

És igen, akár anélkül is, hogy a másik kérne rá. Másodszor tudd, hogy ebben Isten előttünk jár. 

Ő volt az, aki már akkor megbékélt velünk, mikor még nem is kértük. 

Ő az, aki akkor felajánlotta a megbocsátást, amikor annak ellenére, hogy mi hibáztunk, mégis mi haragudtunk Őrá. Sőt, Jézus Krisztusban, az Ő halálában még azt is elrendezte, hogy ne kelljen megfizetnünk hibáinkért, hanem békességben élhessünk Vele és egymással.
Amikor lemondasz a bosszúról, amikor megbocsátasz, az Ő példáját követed. 

Ebben van az igazi szeretet.

(Restás László)

Kihez tartozol? ✨🌹

https://www.facebook.com/reel/1328660082444168

✨🌹Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. 

Akik Krisztusban keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöttétek magatokra. 

Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok krisztus Jézusban. 

Ha pedig Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai vagytok, és ígéret szerint örökösök.
Pál levele a Galatákhoz 3.fejezet 26-29.vers

Ezek az igék mély és felszabadító igazságot tárnak elénk: az öntudatunk Krisztusban van. 

Nem a múltunk, nem a hibáink, nem a társadalmi helyzetünk határoz meg bennünket – hanem az, hogy Jézushoz tartozunk.

Pál apostol hangsúlyozza, hogy „Isten fiai” vagyunk hit által. Ez nem emberi érdem, hanem ajándék. Amikor elfogadjuk Krisztust, nemcsak megbocsátást kapunk, hanem egy új státuszt is: Isten családjához tartozunk. Ez a kapcsolat biztonságot ad a bizonytalan világban.

A „Krisztust öltöttétek magatokra” azt jelenti, hogy Jézus jelleme válik láthatóvá bennünk, mint egy ruha, amely beborít. Krisztus igazsága eltakarja gyengeségeinket és napról napra formál bennünket. 

Krisztusban eltűnnek falak. Nincs többé zsidó vagy görög, szolga vagy szabad – mind egyek vagyunk. 

Ez az evangélium egyik legszebb következménye: az egység. Egy olyan világban, ahol megosztottság uralkodik, Isten népe az egység példája lehet.

Végül egy szelíd emlékeztető: ha Krisztusé vagyunk, akkor Ábrahám örökösei is. 

Ez azt jelenti, hogy részesei vagyunk Isten ígéreteinek – nemcsak itt és most, hanem az örökkévalóságban is.

Ma, bárhová mész, emlékezz: Krisztushoz tartozol. Viseld Őt a gondolataidban, a szavaidban és a tetteidben.

Áldott napot!
(Pörneki-Csomó Hajnalka)

Lehetetlen⭐

⭐Kedves Olvasóm! Nem tudom, hogy te mennyire szereted a lehetetlen helyzeteket.

Életünk folyamán állandóan a megoldásokat keressük, hogy megtaláljuk azt, ami hiányzik a életünkből: boldogság, egészség, szeretet, hit. 

Előfordul, hogy magunkat is keressük a világban, mert nem tudjuk kik is vagyunk valójában.
Szeretném elmondani azt, hogy Isten megoldás lehet minden kérdésedre.
Ő az, aki formált az anyaméhben, hogy Őt képviseld ebben a világban. 

Mert te a szeretett gyermeke vagy, akit sohasem fog magára hagyni.
Ahogyan növekszünk egyre több lehetetlen helyzet lesz az életünkben, és azt érezzünk, hogy már nincs remény, elegendő erőnk kitartani, és mintha az imáink csak a plafonig érnének. 

Ekkor kezd el Isten munkálkodni, és megfogja kezed, amikor gyenge vagy. 

Táplálja lelked, amikor úgy érzed, hogy mindenki cserben hagyott. 

Fel fog emelni az ágyadból, és erőt ad, hogy legyőzd a betegséget, fájdalmat, aggodalmat.
Ezek azok az események, amikor a lehetetlen lehetségessé válik az életünkben.
Meg kell tanulnunk azt, hogy amikor az élet letipor, térdeljünk le, és térjünk vissza Istenhez, 

mert csak Ő tud megszabadítani, meggyógyítani, boldoggá tenni. 

Amikor az élet felemel, térdeljünk le, és térjünk vissza Istenhez, és adjunk hálát mindenért.
Remélem, most már tudod, hogy hol keresd a kérdéseidre a választ, és hol találod meg a lehetetlenben a lehetségest.
Mert Uram „Neked semmi sem lehetetlen!” (Jeremiás 32,17)

Utolsókból elsők? ✨🌹

https://www.tiktok.com/@jezuskrisztusel/video/7631565779028249889

,, ✨🌹De sok elsőből lesz utolsó, és utolsóból első.,, Máté evangéliuma 19:30

A sportversenyek világában ritkán, de azért találkozunk azzal, hogy az elsőből utolsó lesz, az utolsóból pedig első. Az első talán kiesik vagy kizárják a versenyből, de néha eltaktikázza magát és annyira kimerül, hogy valóban utolsóként ér célba. 

Eszembe jutott egy olyan felvétel, amelyen egy futóverseny utolsó helyén lévő versenyző, aki jócskán lemaradt a többiektől, olyan hajrát futott, hogy végül nem csupán utolérte a bolyt, hanem elsőként ért célba. Miről van szó ebben a szakaszban? (Máté 19.16-30)

Az üdvözülés kérdéséről. Jézus a gazdag ifjúval való - végeredményében szomorú - beszélgetés után arról beszélt, “hogy gazdag ember nehezen megy majd be a mennyek országába”. 

Kijelentette, hogy emberileg elérni az üdvösséget lehetetlen, csak Isten tud bennünket üdvözíteni (26. vers). 

Péter kérdésére válaszolva pedig ezt mondta: “És mindenki, aki elhagyta házát vagy testvéreit, apját vagy anyját, gyermekeit vagy földjeit az én nevemért, a százszorosát kapja, és megörökli az örök életet. De sok elsőből lesz utolsó, és utolsóból első.” 

Vagyis vannak, akik látványosan elöl vannak az üdvösségért vívott “versenyben”, mégis utolsóvá válnak, mert saját cselekedeteikre, áldozathozatalukra támaszkodnak. 

Míg vannak, akik olyan reménytelen helyzetben vannak, hogy egyedül Isten kegyelme maradt számukra. Ennek tapasztalata pedig alázatra, hálára és buzgó szeretetre ösztönzi őket, ami valóban átalakítja életüket, s közel emeli őket Istenhez.

Te melyik csoportba tartozol?
Legyen áldott a napod!
(Hites Gábor)

Csend⭐

⭐Nincs is annál szebb, mint amikor egy derűs reggeli napon az ember madárcsicsergésre ébred fel.

De az életünk nagyobb részét nem a csend jellemzi. 

Csakis akkor tudjuk értékelni a csendet, ha hosszú időn keresztül csak zaj vesz körül bennünket. 

Sajnos, az igazi értéket akkor vesszük észre, amikor már elveszítettük.

Ha röviden szeretném leírni a zsoltáros buzdítását, mondanivalóját, akkor az így hangzanak: 

Próbáljuk meg leküzdeni a bennünk feltörő érzelmek sokaságát, amelyet a körülöttünk levő világ zaja okoz, és adjuk meg Istenünknek azt a dicsőséget, amelyet megérdemel.

Egyszer megkérdeztek egy világhírű búvárt, hogy mégis mi vonzza őt annyira, hogy akár órákig a víz alatt tudjon maradni. 

A válasz talán sokak számára megdöbbentő volt, de bennem a zsoltáros szavai csendültek fel újra: „Mikor felveszem a búvárruhám, akkor a tömeg tapsa, kiáltása vesz körül engem. 

Amikor lemerülök, ott csend van. Csak én és a csend. 

Mert csakis a csendben hallhatom meg Isten hangját.” 

Búvár kell lennem, hogy csend vegyen körül, és meghalljam Isten hangját? Nem. 

A lényeg, hogy találjunk időt az elcsendesedésre, amikor nincs más csak te és Isten!

Legyen az egy késői esti óra, vagy a reggel csendje, egy dolog azonban nem fog változni: Isten ugyan azzal a szeretetével fog várni reggel is, este is.

Olyan Istenünk van, akinek türelme hosszú, szeretete, irgalma, hűsége nagy.

BÍZOM BENNE⭐

,,⭐De én benned bízom, Uram! Azt mondom: Te vagy Istenem,, Zsoltárok könyve 31. rész 15

Egy nő nagy döntés előtt állt. Már sok éve azért imádkozott, hogy elérje kitűzött célját.Végre elérkezett a nagy nap az életében.
Miután az interjú is sikeresen zárult, már csak a döntés pillanatát kellett megvárni.
Elhatározta, hogy meglátogatja szüleit.
Nagy örömmel újságolta az új híreket, a szülei örömmel fogadták.
Egy adott ponton, amikor a kertben az édesanyjával kávézott, ezt mondta:

 „Bízom benne, hogy megkapom az állást. Nagyon régóta vágyok egy rendes munkára.”
Édesanyja válaszul ezt mondta neki: „Tudom, hogy nagyon szeretnéd ezt a munkát, de egy nagyon fontos dolgot a szívedre szeretnék helyezni. Bármi is fog történni, Isten mindig veled lesz.
Akkor is, ha a legszebb álmaidat fogod átélni, és akkor is, amikor a kudarc fog körülvenni.
Bármit is tartogat a jövő én bízom Benne!” - és közben felmutatott az égre.

Ebben a zsoltárban Dávid újból Istenhez fordul segítségért.
Isten jóságába és szeretetébe veti minden bizodalmát.
„Hozzád menekülök, Uram, ne szégyenüljek meg soha!
Ments meg engem irgalmasan! Fordítsd felém füledet, siess, ments meg engem!
Légy erős kősziklám, erős váram, segíts rajtam!
Mert te vagy az én sziklaváram; vezess és terelgess engem nevedért!” 

(Zsoltárok 31,2-4) 

A mai nap bátran mondjuk: bízom Benned, Uram, bármit is tartogatsz a számomra!

https://youtu.be/FJVpxFdZ16k

Isten képmása ✨🌹

,, ✨🌹Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket.,, Mózes első könyve 1:27

A „maga képmására, Isten képmására teremtette”. Ízlelgessük ezeket a súlyos szavakat egy kicsit így vasárnap reggel! Micsoda megtiszteltetés, micsoda végtelen szeretet.
A saját képmására alkotta meg a Teremtő az embert. És akkor itt most engedjük is el a fehér szakállú, fehérbőrű ősöreg képét! Mert ez a képmás dolog sokkal több, mint a külsőségek.

Képesek vagyunk kapcsolatban élni: szeretni, megbocsátani, felelősséget vállalni. 

Ez egy élő, mozgásban lévő, tevékeny, alkotni képes valóság.
Az istenképűség befogadó. Nemcsak a férfire vagy csak a nőre vonatkozik. Az emberre.
Minden emberre. A történelem során ez ellen túl sokszor vétettünk.

Túl sokan mondták már, hogy bizonyos népcsoportok, bizonyos bőrszínű, vallású, szexuális orientációjú emberek alacsonyabb rendűek, kevesebbet érnek, sőt, nem egyszer ez az egész odáig fajult, hogy halálra méltóknak nyilvánították őket. 

Zsidókat, romákat, homoszexuálisokat, fogyatékkal élőket, nem fehér bőrszínűeket, a másik vallási közösséghez tartozókat, a másik politikai párt szimpatizánsait, a másik focicsapat szurkolóit. 

A sort pedig túl sokáig lehetne folytatni.
Az istenképűség bibliai állítása éppen ezt a kizáró logikát bontja le: nem ad felhatalmazást arra, hogy rangsoroljuk az emberi méltóságot. Ha Isten képmása minden emberben ott van, akkor minden kirekesztés végső soron Isten képmásának elutasítása.
Igen, az a kép, amit mi tükrözünk vissza Istenről, sokszor igencsak eltorzult.

Nem éltünk jól a felelősségünkkel, szeretet helyett bántottunk, kegyelem helyett elégtételt vettünk, harmónia helyett romboltunk.
De a mai nap egy újabb lehetőség arra, hogy engedjük Isten szeretetének, formáljon minket!

Formáljon minket emberségessé, megértővé, a másikat felemelővé, hogy felvillanhasson az összemaszatolt arcunk mögül Isten képmása.
(Szilvási-Csizmadia Andrea)

Aggódsz?⭐

⭐Miért volt így? Hogyan lesz? Mi fog történni? 

Sokszor voltam már úgy, hogy ezek a kérdések foglalkoztattak, mint az, hogy átéljem, és értékeljem a jelent. Egy történet szerint egy gyerek beszélgetett egy gyufaszállal, és megkérdezte: Mennyi a te időd?

A gyufaszál ezt válaszolta: Tudom, hogy egyszer eljön a vég, habár nem tudom, hogy mikor. 

Ezért teljes meggyőződéssel boldogan szeretném eltölteni a maradék időm, mert nem tudhatom mit hoz a holnap.

Isten ajándékba adta ezt a napot, hogy használjuk fel a jó cselekvésére, szeretetre, beszélgetésekre. 

A lényeg, hogy mi döntünk, de egy dolog biztos, a ma szerzett élmények már nem fognak visszatérni.
Az aggodalom elveszi a kedvünket, erőnket, és megfoszt a ma örömétől, ezért ha úgy érezzük, hogy gondok terhelnek, bátran forduljunk Istenhez. 

Találjuk meg a saját utunkat, amelyen járnunk kell, és ne akarjunk mindent előre tudni. 

Elég örömöt adhat az, hogy tudjuk: Isten előre elkészített számunkra mindent. 

Ezért teljes szívvel dicsérjünk, és adjunk hálát mindazért, mert minden, ami körülvesz az egyedül Isten ajándéka.

Vannak, és lesznek problémák az életünkben, de ha a szeretet, hit és remény él a szívünkben, akkor bátran léphetünk előre, mert ha netán elesnénk, biztos kezek fognak körülvenni bennünket.
Bátorodjék szívünk, erősödjön a kapcsolatunk Istennel, mert a tegnap már történelem, a holnap rejtelem, de a ma az Úr kegyelmi ajándéka.

Találkozás Jézussal✨🌹

,,✨🌹A király így felel majd nekik: Bizony mondom nektek, valahányszor megtettétek ezeket akár csak eggyel is az én legkisebb testvéreim közül, velem tettétek meg.,, Máté evangéliuma 25:40

Jézus tanítványai mesterük követése során szinte minden nap találkoztak Jézussal. 

Beszélhettek vele, érinthették őt. Számukra a várva várt Messiással való találkozás egyszerre volt hétköznapi, de minden alkalommal különleges is.

De nem csak őket érte ez a megtiszteltetés. Bárki, aki Messiásként tekintett rá, egy meghitt, szent, Istennel való találkozást élhetett át. 

Gondoljunk csak a számtalan beteg szenvedőre, akiknek ő jelentette a gyógyulást, azokra a gyászolókra, akiknek vigasztaló szavakat mondott, de akár azokra a farizeusokra, papokra, akik megláttak valamit az ő mennyei származásából.

Jézus tudta, hogy már nem sokáig lesz a földön, így egy alkalommal, amikor tanítványai a világ végéről kérdezték őt, példázatot mondott nekik. A példázatban szereplő emberek mind visszavárták Jézust. 

Úgy vártak erre a találkozásra, mint életük legkülönlegesebb, legszentebb isten-élményére.

A történet szerint azonban, amikor a korszak végén visszatér a Messiás, és a szereplők ujjongva örülnek neki, Krisztus két csoportra osztja őket, és a várakozók egyik felét megrója: "vártátok a velem való nagy találkozást, egész életetekben erre készültetek, elterveztétek, mit fogtok majd mondani, hogyan tiszteltek majd engem, de nem fogadom el tőletek ezt a hódolatot."

A csoport megrökönyödve hallgat. Miért nem örül nekik a Mester, miért nem fogadja el tiszteletüket? És Jézus válaszol: "amíg életetekben bárkinek—a legkisebbnek, a legszegényebbnek, a legelviselhetetlenebbnek—nem adtátok meg azt a tiszteletet, figyelmet, amely szerintetek nekem járna, akkor én sem fogadom el azt."

A tanítványok előtt Jézus erőteljes vallomást tett: vallomása szerint minden egyes ember egyenértékű vele. Nem tartja magát többnek vagy jobbnak mint közülünk egy a legkisebbek, legszerencsétlenebbek, legelesettebbek közül.

Jézus mennybenetele után ez különleges lehetőséget jelentett a tanítványok számára, és a mi számunra is. Amíg várjuk a Jézussal való találkozást, ne felejtsük el az embereket, akikkel Mesterünk azonosítja magát. Sőt, a példázat lényege még ennél is tovább megy. 

A mai napon minden egyes találkozásunkat tekintsük isten-élménynek, szent pillanatnak, amelyen keresztül magát Jézust láthatjuk, és őt tisztelhetjük meg!
(Cserpán Ádám)

Jó ajándékok🌹✨

,,🌹✨Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jót a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérnek tőle?,, Máté 7:11

Édesanyám félig árvaként nőtt fel. Saját erejéből végezte el a tanárképzőt, és jó pedagógus lett. Úttörővezető, kultúrház igazgató; igazi aktivista. Mondhatni sanyarú gyerekkora volt. 

Azonban elhatározta, hogy mindent megtesz azért, hogy neki boldog családja legyen és elmondhatom, hogy boldog gyerekkorom volt.
Gonosz volt? Mindent megtett emberileg, hogy mi boldogok legyünk. 

Édesapám egy ötgyermekes parasztcsalád első szülöttje. Náluk nem volt jellemző az érzelemnyilvánítás; puszi, vagy ölelés.
De mindenki tette a dolgát. Nem volt megcsalás vagy efféle.
Gonosz volt? Sokat focizott velünk, mentünk kirándulni a természetbe, és szinte minden évben ment a család együtt nyaralni. Emlékszem, amikor mondták neki, hogy szántsa be a hátsó udvart. 

Az volt a válasz: „Akkor, hol fognak focizni a gyerekek?”.
Gonosz volt? Mindent megtett emberileg, hogy mi boldogok legyünk.
És mi a helyzet velünk?
Már a házasságom előtt átadtam az életem Jézusnak, és elhatároztam, hogy a gyermekeimet is így nevelem. Amikor egyedülállóként megtértem, olyan elveim voltak, hogy a leendő feleségem ne csak keresztény legyen, hanem égjen az Úrért. És a jó Isten megadta. Gonoszok lennénk? 

Mindent megtettünk, de nem csak emberileg, hanem imádkozva, hogy gyermekeink ne csak boldogok legyenek, hanem szeressék az Urat, Jézust. Akkor miért mondja, hogy „gonosz létetekre”?
Mi, akik Ádám és Éva gyermekeiként „Édentől keletre” nőttünk fel, nem azért vagyunk gonoszok, mert tudatosan gonoszkodunk vagy ilyesmi, hanem „bűnben fogantunk,” és még ha törekszünk is a jóra, követünk el hibákat. De szeretnénk, ha gyermekeinkből nagybetűs értelemben EMBER lenne. 

Olyan ember, mint akit Pilátus meglátott Jézusban, és ezt mondta „ECCE HOMO: ÍME AZ EMBER”. Ezért mondta Jézus, hogy „gonosz létetekre”.
Igen, emberileg igyekszünk mindent megadni nekik, ami a javukat szolgálhatja. 

És most, nagypéntek ünnepe után 2 héttel, húsvét után 10 nappal, és pünkösd ünnepe előtt 40 nappal, azt olvassuk a reggeli dicséretben, hogy ha kérünk Istentől, (és az tényleg megegyezik az Ő akaratával), akkor kapunk.
Hát, azt mondom, kedves olvasó, hogy kérjünk. Isten a „feltámadás erejét” (Fil. 3:10) akarja nekünk adni. ÁMEN!
(Soós Róbert)

Nem marad el!⭐

https://www.tiktok.com/@jezuskrisztusel/video/7629725101474221345

⭐Szembe kell néznünk azzal, hogy nem találjuk azt a bizonyos harcost önmagunkban, akire igen nagy szükségünk volna. 

Elbukunk és belefáradunk abba, amit Isten szeretne, hogy megtegyünk. 

Ilyenkor a legelső gondolat, ami eszünkbe jut, hogy egyedül maradtunk. 

Újra és újra megismétlődik ez az életünkben.Ismét tévedünk! 

Volt egy ember, akit nem igazán értettek meg a társai. Erre ő mit tett?

Elvonult, keresett egy olyan helyet, ahol egyedül lehet Istennel, és imádkozott. 

Úgy hívták, hogy Jézus.
Tehát ha úgy érzed magad, ahogy a fentiekben leírtam, akkor cselekedj úgy, mint Jézus, mert Isten soha nem marad el tőled, és soha nem hagy el téged.

Tudod, hogy Jézust hányszor utasították el? Hányszor nézett szembe azzal a ténnyel, hogy őt nem igazán értik meg. És ezek ellenére, amikor a kereszt cipelésekor leesett a porba, akkor is arra törekedett, hogy még egyszer talpra álljon. Mindezt kiért? Érted!

Az Istennel eltöltött idő megerősít, hogy bátor légy; felkészít, hogy erős maradj; emlékeztet, hogy Isten ígéretei örök érvényűek.
Tudtad, hogy ez az ige rád is vonatkozik, de nem csak rád, hanem családodra és gyermekeidre is.

 
Mert Isten soha nem fogja megengedni, hogy lent maradj a porban, hanem újra és újra, még egyszer és még egyszer üzenni fog neked: „Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem.” (Filippi 4,13)

Kifulladásig rohanva ✨🌹

https://www.tiktok.com/@jezuskrisztusel/video/7629330258361208097

,, ✨🌹De semmivel sem gondolok, még az életem sem drága nekem, csak hogy elvégezhessem futásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról.,, Apostolok Cselekedetei 20:24

Megfigyelted már a reggeli csúcsforgalmat? 

Szinte fizikai fájdalmat okoz az a tempó, amit a tömeg diktál. 

Futunk a busz után, rohanunk, hogy beérjünk a munkahelyre, hajszoljuk a határidőket, és közben egyre csak pörgetjük a mókuskereket. 

De ha este teljesen kifulladva beesel az ágyba, és felteszed magadnak a kérdést:

 „Vajon megérte a mai futás?”, mit válaszolsz? 

Mi az a cél, amiért nap mint nap az idődet és az életedet adod?
Pál apostol is futott. De az ő szavaiból egészen másfajta lendület és perspektíva sugárzik. 

Ő nem csupán a túlélésért hajtott, és nem is a társadalmi elvárásoknak akart megfelelni. 

Amikor ezeket a sorokat mondta, pontosan tudta, hogy a célja felé közeledve börtön és szenvedés vár rá. 

Az emberi logika ezen a ponton azonnal behúzza a kéziféket. 

Minek fussak tovább, ha a pálya végén garantált a nehézség és a veszteség?
A kereszténység hatalmas győzelme nem mindig abban mérhető, amit a világ sikernek hív. 

Sokszor azt hisszük – és vannak, akik ezt próbálják elhitetni velünk –, hogy a hitünk egyfajta védőoltás a problémák ellen, mintha az Istenbe vetett bizalom önmagában garantálná a sima, akadálymentes futópályát. De valljuk be, ez nem így működik. Pál szavai mélyen kijózanítóak: az életemnél is fontosabb az a cél, amit Jézustól kaptam. Nem a kényelem volt számára a mérce, hanem a hűség. 

Azt akarta, hogy élete egy élő bizonyíték legyen arra a felfoghatatlan isteni kegyelemre, amit ő maga is megkapott.
Kiben bízol, és merre tartasz a mindennapok taposómalmában? Isten nem azt kéri, hogy ma csomagolj össze, utazz el misszionáriusnak a világ végére, és mártírként add oda az életed. 

Neked azt a „futást” kell elvégezned, amit te kaptál tőle. Itt és most. 

Abban az irodában, abban az iskolában vagy abban a családban, ahová állított. 

A feladatod sokszor nagyon is hétköznapi, de annál fontosabb: megmutatni egy önző, rohanó világban, hogy létezik isteni szeretet. 

Egy váratlanul megbocsátó gesztussal, egy becsületesen elvégzett munkával, vagy egyszerűen csak azzal, hogy megállsz meghallgatni valakit, aki mellett mindenki más elrohan.
Ma reggel, indulás előtt kérd Istent, hogy adja meg neked is ezt a páli fókuszt. 

Ha tudod, kiért és miért futsz valójában, a legnehezebb hétköznapi akadály is egészen új értelmet nyer.

(Ömböli Krisztián)

Észak-Dél⭐

⭐Életünk folyamán vannak bizonyos helyzetek, amely nem igazán működnek. 

Bármennyire is szeretnénk, olykor szembe kell néznünk a valósággal.

Ábrahám (ekkor még Abrám) is hasonló helyzetbe került. 

Nagyon szerette volna, hogy Lót mellette maradjon, de az igazság az maradt, hogy a föld nem volt elegendő kettejük számára. 

Dönteniük kellett a megélhetés szempontjából. Végül, őszinte szeretettel ajánlja fel a választási lehetőséget Lót számára.
A fiatal férfi pedig egy gazdagon termő vidéket választ, ahol bőséges a termés és a megélhetés is sokkal könnyebb.

Ábrahám azonban nem csak az elválás gondolatával kellett szembenézzen, hanem a csalódás érzésével is. Mint idősebb fél, joga lett volna hamarabb választania. Sőt, Lót viszonozhatta volna ezt az őszinte, szeretetből fakadó döntést, de nem olvasunk arról, hogy ez valaha is megtörtént volna.
Bár, Ábrahám körülményei igen megváltoztak, egy dolog azonban változatlan maradt. 

Isten elhívta őt, az ő céljai nem változnak, és az Úr mindent meg fog tenni ezentúl is annak érdekében, hogy befejezze azt, amit elkezdett, ezért mondta Ábrahámnak: „Emeld föl tekinteted…”

Lehet, hogy csalódtál az emberekben; lehet, hogy változtatnod kellett valamin az életedben, és ez a változás csüggedést, szomorúságot okozott. 

Egy dolog azonban soha ne változzon meg: az Istenbe vetett bizalom és hit. 

Ábrahám talán egy kicsit szomorú volt, de hitével Isten csodás igéretébe kapaszkodott, ez adott neki erőt, hogy felemelje tekintetét, és lássa keleten, délen, nyugaton és északon Isten kibontakozó tervét az életére nézve.

Emeld föl tekinteted, ne csüggedj és higgy. Istennek terve van veled.