Újra látni ✨🌹

,, ✨🌹Mit kívánsz, mit tegyek veled? Ő így szólt: Uram, hogy újra lássak. Jézus ezt mondta neki: Láss! A hited megtartott.,, Lukács evangéliuma 18:41-42

Valaha láttam. Láttam az emberek mosolyát, a párába borult folyót a felkelő nap derengő fényében. Láttam, ahogy hullanak a fákról a sárgás-vöröses falevelek, és táncot járnak az őszi szélben. 

Láttam a hófödte hegycsúcsot, a rianást, ahogy végigszalad a befagyott tó jegén. 

Madarak reptét, pillangók libbenő szárnyát, sárgálló búzamezőket, tarka réteket.

Láttam az aggodalmat, a félelmet, a kételyt és a reményt az emberek szemében. 

Láttam, milyen a szerelem, hogyan sajog az árulás, és milyen a büszkeség egy anya arcán, aki gyermeke első lépteiben gyönyörködik. Láttam, milyen a fájdalom és a kiábrándultság, és hidd el, láttam az örömöt is. Felismertem ezer közül. Láttam a célomat, a terveimet és a hozzájuk vezető út első néhány lépését.

De most minden homályba veszett, nincs már különbség a színek között. 

Nincsenek arcok, fény és árnyék, csak az állandó bizonytalanság. Az Ő arcát is elmosta a szűnni nem akaró sötétség.

Mindennél jobban szeretnék újra látni. Látni apám szeme csillogását, anyám ősz hajszálait, az eső után a szivárványt, az elfogadó szeretetet, barátom felém nyújtott kezét.

Hiszem, hogy neki van hatalma erre. Tudom, hogy beteljesítheti életem legnagyobb vágyát, sőt, még ennél is többet tehet. Nemcsak újra, hanem igazán láthatok. 

Láthatom az Ő arcát a mások áltat ráaggatott maszkok nélkül, kitartó kegyelmét, mely képes ezerszer is megbocsátani. Láthatom újra a színeket, az esőfelhők mögül előtörő nap sugarait, a teremtett világ csodáit. Láthatom, ahogy két ember szereti és nem gyűlöli egymást, és mernek egymásra támaszkodni. Láthatom Isten munkáját gyermekei életében, hogy minden kihívás és nehézség és szenvedés ellenére mégiscsak szép ez az élet.
Hiszek Benne, hogy meggyógyulhatok. 

(Szilvási-Csizmadia Andrea)

Előre néz⭐

https://youtu.be/QOxJS9PdiAA

⭐Zárd le a múltad, és lépj előre! Isten meg akar bocsátani neked. 

Képzelj el egy hatalmas táblát, teleírva a bűneiddel – Isten pedig csak odalép egy hatalmas szivaccsal, és mindet letörli. Olyan ez, mint a gyermekkorunkból ismert csodatábla: rajzoltál rá, és ha utána fejre állítottad vagy megráztad, akkor minden eltűnt róla, és újra tiszta lappal indultál.
Ez jó hír, ugye? Isten megbocsátását azonban el is kell fogadnunk.

Lehet, hogy ismerjük Isten irgalmát az eszünkkel, de ez nem elég: hinnünk kell benne mélyen, 

legbelül, és elfogadni hittel, hogy igaz – mert hiszen az is!
Van viszont egy dolog, ami sokszor visszatart minket attól, hogy elfogadjuk Isten megbocsátását, az, hogy képtelenek vagyunk megbocsátani saját magunknak.
Meg kell bocsátanod magadnak a múltbeli bukásaidat, bűneidet, rossz szokásaidat és mindazt, 

ami a bűnhöz vezetett. Isten azt akarja, hogy bocsáss meg magadnak.

Azt tanítja nekünk: 

„Nézz előre őszinte bizalommal, ne horgaszd le a fejed szégyenedben!” (Péld. 4:25). 

Bátran mond: „Isten megbocsátott nekem. Vége.”
Az a mi problémánk, hogy állandóan emlékeztetni akarjuk Istent olyan dolgokra, amiket ő már rég elfelejtett. 

Egyszer valaki megkérdezte Eleanor Rooseveltet: „Hogy tudtál ilyen sokat elérni az életben?”
Azt válaszolta: „Soha nem vesztegettem az időt sajnálkozásra.” Lépj hát előre.

A fügefa ágai közt ✨🌹

,, ✨🌹Jézus így felelt neki: Ma lett üdvössége ennek a háznak, mivelhogy ő is Ábrahám fia. Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.
Lukács evangéliuma 19:9-10

Zákeus hallott a Mesterről, aki szerint érdemes megkeresni száz juh közül azt az egyet, amelyik elkószált, aki szerint érdemes felforgatni az egész lakást egyetlen garasért, és megéri akár egy egész életet is várni arra a hálátlan fiúra aki eltékozolja apja vagyonát.
És amikor Zákeus hallotta ezeket a történeteket, ő értette, hogy a Mester szóhasználata túlmutat az egyszerű úttévesztésen, eltévedésen. Jézus azokról beszélt, akiket emberi nyelven csak úgy tudnánk jellemezni, hogy megtalálhatatlanul elveszett, teljesen reménytelen, javíthatatlanul tönkrement, végleg elromlott.
És Zákeus magára ismert. Hiszen ő volt az, aki büszke nemzeti örökségét hátrahagyva az ellenség szolgálatába állt, kizsigerelte, meglopta honfitársait, egykori barátait, testvéreit. Mindent megtagadott, ami korábban érték volt az életében, míg végül teljesen reménytelenné, javíthatatlanná, megtalálhatatlanná vált. Legalábbis mindenki más így tekintett rá.
De Jézus, ez a Jézus valami egészen mást látott.
Felette, a fügefa tetején Ábrahám elveszett fia kapaszkodott az ágakba.
Az a fiú, aki titokban a lehetetlenre vágyott.
Jézus felnézett, és Isten gyermekét látta, aki igazán nem is tud elveszni, és nem tud tönkremenni.
Hiszen ő, az Emberfia arra specializálódott, hogy megtalálja azt, akit nem lehet megtalálni, megjavítsa azt, ami végleg elromlott, és helyreállítsa azt, ami teljesen reménytelen.
Ha Zákeussal meg tudta ezt tenni, gondolj bele, mire képes veled!

(Cserpán Ádám)

Kitől függ alkalmasságunk?⭐

https://youtu.be/s7rC077YcTM

⭐Alkalmasságunk egyedül Istentől van: 

„Nem mintha önmagunktól, mintegy a magunk erejéből volnánk alkalmasak arra, hogy bármit is megítéljünk; ellenkezőleg, a mi alkalmasságunk Istentől van.”

„Én megsegítelek benneteket, úgyhogy áldássá lesztek.”

Valami hasonló hangzik el az 1Móz 12,2-ben is, Ábrahám elhívásánál:

 „Nagy néppé teszlek és megáldalak, naggyá teszem nevedet és áldás leszel.”
Ábrahám sem önmaga erejéből indult el az előtte levő ismeretlen útra, hanem Isten az 

– aki cselekszik, aki megígéri neki, hogy jóban, áldásban lesz része.
Isten áldásának ígérete nem csak arról szól, hogy engedelmesen követjük Isten hívását. 

Arról is szó van, hogy tartsunk ki azon az úton, amelyre Isten hívása egyszer már elvezetett bennünket.„Áldás leszel.”
Halljuk-e még Isten szavát, és engedjük-e, hogy kézzelfogható valósággá legyen az életünkben? 

Rá tudjuk-e bízni magunkat? 

Áldottnak lenni leginkább azt jelenti, hogy Benne vagyunk, Benne hiszünk. 

Aki Jézusban van és benne hisz, az a legnagyobb áldás.

Ezek után mindegy mi ér, mert minden a javamra szolgálhat!
Áldott vagy, mert szövetségben vagy, azaz Jézusban vagy! Isten arra hív minket, 

hogy higgyünk Jézusban.

Indítson minket hálára Isten a mi megajándékozott voltunkért és mutassa meg nekünk az ebből fakadó feladatainkat is!

Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!✨🌹

,,✨🌹Uram, nem fuvalkodik fel a szívem, nem kevély a tekintetem. 

Nem törekszem arra, ami túl nagy és elérhetetlen nekem. Inkább csitítottam, csendesítettem lelkemet, mint anya a gyermekét. Mint a gyermek, olyan most a lelkem.  Bízzál, Izráel, az Úrban most és mindörökké! Zsoltárok könyve 131:1-3

Erőnk, képességeink, anyagi erőforrásaink, lehetőségeink végesek, ezért nem tudunk mindenhová eljutni, ahová szeretnénk, mindenben részt venni, amit jónak tartunk, nem tudunk mindent elérni, megvalósítani, megvenni. Ugyanakkor az is bennünk van, hogy szeretnénk mindig többet, jobbat, nagyobbat, újabbat, szebbet, és így tovább.

Ez a megfelelő keretek között rendben is van, hiszen bennünk van az elveszített teljesség iránti vágy. 

Ha azonban ezen a mértéken túlmegy az igyekezetünk, és többre vágyunk, mint amire képesek vagyunk, vagy többet tulajdonítunk magunknak, mint akik vagyunk, akkor jönnek a bajok. 

Megromlanak a kapcsolataink, az egészségünk, az anyagi körülményeink, sőt, eltorzulhat a jellemünk (lásd pl. a zsoltárban: felfuvalkodottság, kevélység, nagyravágyás), az önértékelésünk; és akár a hitünk is rámehet!

Úgy tűnik, hogy Dávid király is küzdött ezekkel az érzésekkel. 

Királyként többre értékelte magát, mint pásztorként (ez talán érthető...), és mivel a lehetőségei megnőttek, még többet és többet akart. 

Csitítania kellett magát, hogy ne a vágyai vegyék át az uralmat a gondolkodása, a lelke fölött, és ne akarjon olyat, ami túlmegy a képességein, a lehetőségein - pedig ő még nem is a fogyasztói társadalom varázsában élt! Végül terveit és kívánságait Isten kezébe tette le, ahogy egy kisgyermek rábízza magát édesanyjára.

Ezt érdemes nekünk is megtanulni, mert így sok feszültséget, álmatlan éjszakát, felesleges konfliktust megspórolhatunk, és nagyobb békességben élhetjük mindennapjainkat, mert így (és csak így!) megtalálhatjuk és betölthetjük azt a helyet, amit Isten nekünk szánt.
Mondjuk mi is Dáviddal együtt: már nem vagyok nagyravágyó, mert benned bízom, és nálad békességet és megelégedettséget találtam, Istenem!

(Simon Csaba)

TEREMTETT VILÁG⭐

https://youtu.be/9AAZeexnOH4

,,⭐Ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem.,, Ézsaiás 55:11

Ézsaiás a 40-55. fejezeteket a reménység tündöklő fényét mutatja meg nekünk. 

Két dolgot láthatunk:

Az egyik: az evangélium öröme, amely Isten szájából származik.

 „Örömteli szabadsággal fog tündökölni az Úr dicsősége, amikor Isten beteljesíti üdvözítő célját.

A teremtett világ ugyanis a hiábavalóságnak vettetett alá, nem önszántából, hanem az által, aki alávetette, mégpedig azzal a reménységgel, hogy a teremtett világ maga is meg fog szabadulni a romlandóság szolgaságából Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára. 

Hiszen tudjuk, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együtt vajúdik mind ez ideig.”

(Róma 8,20-22).

Második: az evangélium nagysága. Isten azt ígéri, hogy mindent megújít.
Peter Kreeft segít megragadni ennek a reménységnek az üzenetét minden egyes ember számára, 

akinek Isten adja:
„Tegyük fel, hogy mind a halál, mind a pokol teljesen legyőzött. 

Tegyük fel, hogy a harc eldőlt. 

Tegyük fel, hogy Isten egy utazásra visz téged a jövőbe, és kétségtelen bizonyossággal látod, 

hogy mindennek ellenére - a bűneid, a kicsinységed, az ostobaságod 

- ingyen megkaphatod az egész szíved legmélyebb vágyát: a mennyet, az örök örömöt. 

Nem térnél vissza félelem nélkül és énekelve? 

Mit tehet veled a föld, ha a mennyországot garantálják neked? 

A legrosszabb földi veszteségtől félni olyan lenne, mintha egy ember egyetlen hajszálának az elvesztésétől félne. Mert kegyelemből a célnál maga Jézus vár.

Kincs ami van ✨🌹

,, ✨🌹Ezért is szenvedem ezeket, de nem szégyellem, mert tudom, kiben hiszek, és meg vagyok győződve, hogy neki van hatalma arra, hogy a rám bízott kincset megőrizze arra a napra.,, Timóteushoz írott második levél 1. fejezet 12. vers

Életem egy rövid tapasztalata. Amikor Andit elvettem feleségül, számunkra legfontosabb volt az a munka, amit Isten ránk bízott. Ez volt az a kincs. Két fontos terület volt ezen belül.

1. Isten Igéje.
Bibliaköröket szerveztünk. Igyekeztünk minél több emberrel megismerkedni, nekik bizonyságot tenni.
Az előző vers az evangéliumról beszél. Ez lehet az a kincs, amit Pálra bízott. 

De könnyen előfordulhat, hogy a kincs nemcsak az evangélium, hanem azok az emberek is, akik megtértek Pál és az evangélium hatására.
A Mennyei Háromság megőrzi ezt a kincset Jézus eljöveteléig. “Ez az a nap.”
Jézus azt mondja, hogy az Atyának van hatalma, amit a feltámadás után Jézusnak adott. Jézus pedig nekünk szeretné adni, ha kérjük. (Mát. 28:18-20; Ján. 1:12)

2. Ehhez nagyon jó eszköz volt az egészséges életmód.
Egy keresztény író azt mondta, hogy ez az evangélium jobbkeze. Miért? 

Minden ember beteg, vagy van beteg családtagja. Bámulatos, ahogy a magas vérnyomás normalizálódik néhány egészségügyi alapelv betartásával. Ez egy “hétköznapi” csoda. És ha ez megtörténik, akkor elkezdenek kérdezni. 

Mi ilyenkor Istenről és a Bibliáról beszélünk. Mivel a jó Isten lehetőséget adott arra, hogy tanuljunk az Egyesült Államokban kimondottan az egészséges életmódról, így amikor nyílt egy életmód központ, hívtak, hogy menjünk oda dolgozni. Sok szép tapasztalatunk volt ott. Igazi megtérések. 

De emberi okok miatt eljöttünk. Azonban a lelkészi munkát nem tudtam folytatni (létszám stop miatt), ill. én folytattam, csak pénzt nem kaptam érte.

Kőbányára hívtak, ahol gyülekezet alapító munkát végeztünk. 

Az első évben első gyermekünk, Benjámin pici baba volt, így kaptuk a "Gyed"-et, és semmi mást. Ennyi volt az összes jövedelmünk. 

De szolgáltunk, és a jó Isten “napról napra” kirendelte azt, amire szükségünk volt. 

Havi 60e. albérlet. Autófenntartás. A sok-sok pelenka. Étel… stb. “De nem vált pénzkéregetővé az igaz.”

(1)Mi lehet az a kincs, amiről itt Pál beszél?
(2)Melyik napra gondolt Pál, amikor azt írta, hogy "arra a napra"?
(3)Ki az, akinek van hatalma megőrizni ezt a kincset?

(Soós Róbert)

Teljesen és egészen⭐

https://youtu.be/YCnmWDp7Ggk

1Péter 5:7 RÚF

..⭐ Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.,,

Sok szenvedő él a földön. Van, aki némán kiált az Úrhoz. 

Van, aki hangosan szeretne mindent Isten elé vinni.
Isten csodás módon megalkotta ezt a világot, de gyakran az az érzésem, hogy távol tartjuk őt. 

Isten a mindenséget adta nekünk, mi pedig attól félve, hogy valamit elveszítünk, nem merünk bízni benne.
A legnagyobb félelmünk a bizonytalanság. Szorítgatjuk a számunkra fontos dolgokat, azt, ami biztos. 

Tele van a kezünk, így nem tudjuk megfogni azt a kezet, amelyet maga Isten nyújt felénk.
Lehet, hogy te is mély odaadással elhatároztad, hogy Istent akarod szolgálni.

 Aztán hirtelen történik valami, ami le akar taszítani erről a pályáról, ami elveszi a motivációd, és lassan egészen más célt mutat. Engedd el a rosszat, hogy elfogadhasd a jót!
Ragadd meg a lehetőséget minden nap, hogy Isten kezébe tudd letenni az életed és azzal együtt mindent. 

Nem tudjuk, mit hoz a következő perc, de Isten tudja. 

Talán nem azt fogja hozni, amire nagyon vágyunk, de azt igen, amire szükségünk van. 

Istennek gondja van ránk.
Hiszek-e benne annyira, hogy elengedem a biztost, és meghallom az Ő hívó szavát, hogy minden dolgomban csakis az Úr vezessen engem?

Szuperhatalom✨🌹

,,✨🌹Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül, aki az ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja a mi gyarló testünket azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindeneket.,, Filippi 3:20-21

Amikor valahol háborús helyzet alakul ki, akkor az ott tartózkodó külföldi állampolgárokért az anyaország mindent megtesz, hogy kimentse, evakuálja őket. Minél erősebb egy ország, annál nagyobb erőket mozgósít az akcióhoz, annál jobb esélye van a bajba került polgárainak a szabadulásra…

Jézusé minden hatalom. Amikor elfogadjuk őt, akkor a menny polgáraivá leszünk, Ő pedig eljön, hogy evakuálja az övéit. “Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk szabadítóul…”

Mennyire más így gondolni Jézus második eljövetelére!
Te hogyan tekintesz előre erre az eseményre?

Legyen áldott a napod!
(Hites Gábor)

Nekem nincs semmim ⭐

https://youtu.be/bYsr7cWT8cg 

,,⭐Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa.,, Máté  5. rész 3. 

Lukács evangéliumában azt olvassuk, hogy Jézus ránézett a tanítványaira, és elkezdett beszélni. 

Nem tétovázott, vagy gondolkodott, mert tudta, hogy az ő mondanivalója nagyon fontos, és több ember boldogsága is attól függ, hogy megértsék azt, amit szeretne mondani. 

Jézus arra szeretett volna rámutatni, hogy hol találjuk meg a nyugalmat az életünkben, 

és mi az, amit leginkább keresnünk kell.

Nincs olyan ember, aki ne kívánna boldog lenni. 

Vannak, akik akkor lennének boldogok, ha nem létezne fájdalom. 

Vannak, akik a boldogságot a szépségben, karrierben látják meg leginkább.

Feltevődik a kérdés: Boldog lehet aki beteg, fáradt, netán szegény?

A boldogságot a szegénységgel, éhséggel, szomjúsággal nem tudjuk összeegyeztetni.

Figyeljünk az ige szavaira: „boldogok a lelki szegények” vagyis azok, akiknek nincs semmijük. 

Azok az emberek, akik rájöttek arra, hogy Isten nélkül nem ér semmit az életük, akik le tudtak mondani önmagukról. Gondoljunk csak bele, amikor betegek vagyunk, fáradtak, csüggedtek, akkor vagyunk igazán közel Istenhez, mert szükségünk van rá, hogy Ő megerősítsen bennünket. 

Rájövünk arra, hogy erőtlenek vagyunk, de Istennél új erőt kaphatunk.

Egy szegény ember nincs mivel hencegjen, dicsekedjen, de ha az életében jelen van Isten, akkor az a világ kincsével felér.

Van aki a pártodat fogja✨🌹

,,✨🌹Gyermekeim, ezt azért írom nektek, hogy ne vétkezzetek; ha pedig vétkezik valaki, van pártfogónk az Atyánál: az igaz Jézus Krisztus…,, János apostol első levele 2. rész 1. verse

A gyermekkor tele van kisebb-nagyobb csínytevéssel, legalább is az enyém ilyen volt. 

Könnyen találtunk egymásra a rosszaságban, az izgalmak keresésében. mindezt az is megkönnyítette, hogy abban az időben, a mi falunkban szabadabbak voltunk talán, mint a mostani gyerekek. 

Szüleinek, ha megkérdezték: - Hova indultok? Hova mentek? 

- Válaszként elég volt a barátunk nevét mondani. Ismerték ők is, hogy ki kinek a "fia-borja" és a szülőkről megítélve a társaságot, nyugtázták magukban, nem lesz baj. 

Mi pedig boldogan indultunk együtt felfedezni a nagyvilágot, hogy aztán kikössünk valami izgalmas helyen. Keresztapám csűrjében szénába ugráltunk a tetőről, a focipálya mellett felmásztunk a Körtvélyesi kút melletti fa tetejére, ami a környéken a legmagasabb volt és kunsztnak számítottak már az első lépések is. Hiszen kapaszkodó ág nem volt, így a kiálló bordás kéreg segített, hogy eljussunk az első ágig. Visszafelé meg ugorni kellett úgy két-, két és fél méterről. 

Mindez a sok élmény összekovácsolt minket, mindig igaz cimborák voltunk jóban is, rosszban is, kiálltunk egymásért minden körülmények között. Amikor valamiért verekedés tört ki a csapatban, mert összevesztünk valamin és jöttek az igazságosztó szülők, egytől egyig védtük a másikat is a büntetéstől még akkor is, ha a csatában épp az ellenkező oldalon harcolt velünk szemben. 

Nagy dolog a barátság, no meg a betyár becsület is.

Amikor ezt az igét olvasom reggel, és János megszólítását hallom: "Gyermekeim!" - ezek a gyerekkori emlékek jutnak eszembe. 

A szülők, akik mindig bíztak bennünk, hogy jók leszünk, vagy legalább annyira jók, mint a többiek. 

Az ő intelmük cseng a fülemben és az elvárásaik, aminek azért mindig igyekeztünk megfelelni. 

Egyszer aztán, az egyik focimeccs komoly vitába torkollott. 

Egy vitatott szabálytalanság adta rá az okot. 

Az lett a vége, hogy a tesóm végül megrúgta az igen erősen érvelő, súlyemelő gyereket, akinek mindig igaza volt, mert féltek tőle a híre miatt. 

Mivel azonban a rúgás úgy sikerült, hogy gyomortájt kapta, el is terült a földön egy kis időre. 

Mivel azonban a bátyám egy fejjel magasabb is volt, meg egy évvel idősebb is, lett nagy felháborodás. A hirtelen meggyógyult delikvens úgy döntött, hogy minden barátját segítségül híva igazságot követel a kapunk előtt. 

Össze is gyűlt ott egy egész gyerek sereg és kérték, hogy apukám jöjjön ki és tegyen igazságot. 

Ő ki is jött, és meghallgatott mindenkit, pedig nagy volt a hangzavar, de csak addig, amíg meg nem kérte, hogy egyesével meséljük el, mi történt. 

Már nem emlékszem pontosan, végül mit mondott, de arra igen, hogy nyugodtsága és határozottsága lecsendesített mindenkit. A probléma megoldódott és mi másnap már vígan ugyanúgy együtt fociztunk, mintha mi sem történt volna.

Visszatérve a szöveghez. Isten olyan, mint a mi kedves apukánk. 

Pontosan tudja, mit várhat tőlünk, mert tudja, milyenek vagyunk. 

Elvárása, hogy jól tegyük a dolgunkat és ha nem sikerülne, akkor is tudja, mit tegyen. 

Nem bíróként áll elénk. Nem szigorúan hirdet igazságot és sújt le ítéletével. 

A mi Urunk, Jézus pártfogó, aki a nehéz helyzetünkben, amikor mi hibáztunk, akkor is a pártunkat fogja, de úgy, hogy a dolgok elrendeződjenek, az igazság ne sérüljön, a bűnös belássa tettét és végül helyre álljon a béke.

(Restás László)

Képessé tesz⭐

https://www.youtube.com/watch?v=f-iy-nf5O_w

⭐Ézsaiás ebben a versben nem csak azt mondja: 

„Isten képessé teszi azokat, akik igéjéből erőt merítenek.”
Azt mondja: „Isten képessé teszi azokat, akik igéjéből erőt merítenek, hogy megtudják tenni a lehetetlent.”
Pont az erőtlenek, a gyengék kapnak szárnyat a feladataik teljesítéséhez, és az Istenbe vetett rendíthetetlen bizalom arra készteti az embert, hogy a körülmények ellenére se adja fel.
Csodálatos ígéret ez, amit Ézsaiás ebben a részben megfogalmaz, de jelen olvasóként feltevődik egy kérdés: Hogyan élhetek át többet mindabból, amit Isten kínál a számomra?

Két kérdésre kell válaszolnunk:
1. Hiszem-e, hogy Isten képes egy erőtlen embert győztessé tenni?
Bizonyára nagyon sokan azonnal mondanák rá megfelelő választ: Hiszem!
Ám, ekkor kell feltennünk a következő kérdést:
2. Hajlandó vagyok elfordítani a tekintetem az aggodalom, félelem, stressz örvényétől, és a mennyei dicsőségre, Istenre figyelni?
Sokan azonnal mondanák rá az igenlő választ, azonban a hétköznapokban pillanatok alatt úrrá lesz az életünk felett a félelem.
Mindannyian gyengék vagyunk, de nem kell szuperhősök legyünk. Isten arra hív, hogy higgyünk benne és a tekintetünket, szívünket felé fordítsuk, ahogyan a zsoltárok is mondta:

„De nekem olyan jó Isten közelsége! Uramat, az Urat tartom oltalmamnak.” (Zsoltárok 73,28)

Isten egy állandó Atya⭐

⭐Jó és tökéletes ami tőle származik, mint ahogy Isten maga is az.Ő szeretetből cselekszik, soha nem ejt hibát, semmit nem ad cél nélkül. Minden adománya, minden ajándéka egy jól átgondolt terv pontosan illeszkedő részlete.
Amikor minden változik körülöttünk, fontos, hogy emlékezzünk arra, hogy Isten egy állandó Atya. Sosem fog nekünk csalódást okozni. Lehet rá számítani. Megbízható.
Méltó arra, hogy bízzunk benne. Mert az Atyában nincs változás, sem fénynek, sem árnyéknak váltakozása:
Nem csodálatos, hogy van egy Istenünk, aki mindig ugyanolyan? Számíthatunk Rá, hogy mindig hűséges, irgalmas és megbocsátó, csak jót tesz velünk, míg élünk.
Ha nehéz időszakban vagyunk, ha úgy érezzük feladnánk, Isten még mindig jó. Nem Ő a problémáink szerzője.
Ha valami rossz történik velünk, Isten akkor is jó.
Ő nem azért tesz jó dolgokat velünk, mert mi jók vagyunk, és megérdemeljük ezeket.
Azért tesz jót velünk, mert Ő jó, és szeret minket. Számíthatunk Isten jóságára az életünkben!
A boldogság és megelégedés kulcsa nem a helyzetünk vagy a körülményeink megváltozásában rejlik, hanem abban, hogy bízunk Istenben, hogy jelen van az éltünkben.
Jakab Isten jóságára és túláradó bőkezűségére emlékeztet.
Mik is tehát ezek a jó dolgok, amelyekkel Isten eláraszt bennünket? Bármink is van, azt ajándékba kaptuk Istentől.

Az élet végső iránya✨🌹

,,✨🌹Mindezt hallva a végső tanulság ez: Féld Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez minden embernek kötelessége! Mert Isten minden tettet ítéletre visz, minden titkolt dolgot, akár jó, akár rossz az.,, Prédikátor könyve 12. fejezet 13-14. vers

A Prédikátor könyve sok mindent végiggondol, amit mi is gyakran forgatunk magunkban. 

Mi értelme van a munkának, a sikernek, az örömnek, a tudásnak, a sok küzdelemnek, 

ha közben minden múlandó? Néha az ember úgy érzi, mintha az élet tele lenne igyekezettel, fáradtsággal, félbemaradt vágyakkal és kérdésekkel, amelyekre nincs egyszerű válasz.

A végén mégsem az a tanulság, hogy minden mindegy. Éppen ellenkezőleg. 

A Prédikátor azt mondja, hogy az élet akkor kerül a helyére, ha Istenhez igazodik. 

Nem félelemből való rettegésről van itt szó, hanem arról a mély belső józanságról, amely tudja, 

hogy nem én vagyok a világ közepe, nem az érzéseim az utolsó igazságok, és nem a pillanatnyi vágyaimnak kell vezetniük.

Istent félni azt jelenti, hogy számolok vele. A döntéseimben, a kapcsolataimban, a szavaimban, 

a titkos gondolataimban is. Ez nagyon erős üzenet a lélek számára is. 

Az ember akkor kezd rendeződni belül, amikor nemcsak sodródik, magyarázkodik vagy túlél, 

hanem megáll, és megkérdezi, mi az, ami valóban jó irányba viszi az életét.

Az ige azt is kimondja, hogy Isten látja a rejtett dolgokat is. 

Ez nemcsak félelmetes, hanem vigasztaló is. Látja azt is, amit más nem vesz észre. 

A csendes küzdelmeidet, a kimondatlan bocsánatkérést, az erőfeszítést, amikor nem vágtál vissza, 

a döntést, amikor a könnyebb út helyett a tisztábbat választottad.
Ez a reggel arra hív, hogy ne a káosz, a megfelelés vagy a pillanatnyi hangulat adja meg a napod irányát, hanem Isten jelenléte. Nem kell mindent értened. Elég ma újra Hozzá közeledni.

Legyen ez a mai reggeled imája:
Uram, segíts, hogy ne sodródva éljek.
Taníts úgy félni téged, hogy közben békességre találjak Benned.
Mutasd meg, mely döntéseim visznek közelebb Hozzád.
Őrizd a szívemet a rejtett önáltatástól, és vezess az igaz élet útján.
Ámen.

(Baksáné Szabó Anikó)

Fontos és nehéz (?) parancsolat ✨🌹

 ✨🌹Jézus így válaszolt: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből." Ez az első és nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: "Szeresd felebarátodat, mint magadat." Máté evangéliuma 22.fejezet 37-39.versei

Amikor Jézust megkérdezték, melyik a legnagyobb parancsolat, nem egy bonyolult teológiai választ adott. Nem hosszú szabálylistát sorolt fel, hanem a hit lényegére mutatott rá: a szeretetre. 

Az Isten iránti szeretet és az embertársaink iránti szeretet nem két különálló dolog, 

hanem ugyanannak a megújult szívnek a gyümölcse.Jézus szerint Istent teljes szívünkből, 

teljes lelkünkből és teljes elménkből kell szeretnünk. Ez azt jelenti, hogy életünk minden területét át kell hatnia az iránta való hűségnek. 

Nem csupán az istentisztelet óráiban, hanem a hétköznapok döntéseiben, munkánkban, kapcsolatainkban és gondolatainkban is. A Biblia szeretetfogalma több mint érzelem. 

A szeretet döntés, engedelmesség és önátadás. Istent szeretni azt jelenti, hogy bízunk benne, 

keressük az akaratát, és készek vagyunk követni őt akkor is, amikor ez áldozatot kíván.

Jézus a második parancsolatot közvetlenül az első mellé helyezte: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” Nem mondhatjuk őszintén, hogy szeretjük Istent, ha közben közömbösek vagyunk az emberek szükségletei iránt. 

A felebarát lehet a családtagunk, munkatársunk, szomszédunk vagy akár az, akivel nehéz kijönnünk. 

A keresztény szeretet nem válogat. 

Krisztus példája arra tanít, hogy türelemmel, irgalommal és önzetlenséggel forduljunk mások felé.

A világ sokszor önérvényesítésre ösztönöz, Krisztus azonban önfeláldozó szeretetre hív. 

Ez a szeretet képes hidakat építeni, sebeket gyógyítani és embereket Istenhez vezetni.

Amikor Krisztusra tekintünk, megtanuljuk, hogyan kell szeretni. 

Saját erőnkből erre nem vagyunk képesek, de a Szentlélek átformálja a szívünket, hogy egyre inkább tükrözzük Megváltónk jellemét.

Áldott napot!
(Pörneki-Csomó Hajnalka)

Gyere, pihenj meg Jézusnál⭐

https://youtu.be/XFqr6wMoKaA

⭐Jézusnak is szüksége volt egy kis csendességre, miután megtudta, hogy egy közeli ismerőse halott. Azért elmegy egy lakatlan helyre, hogy békét, nyugalmat, magányt találjon.
Azonban a túlsó parton megszámlálhatatlan sokaság várta. Jézus félreteszi a saját nehézségét, a gyász fájdalmát, hogy másokon segíthessen. 

Amíg csak ereje tart, kész az utolsó elesett embert is megkeresni, mindezt azért, mert szeret.
Ha egészen egyszerűen szeretném megfogalmazni a történet mondanivalóját, akkor így hangzana:

Isten törődik velünk. Nem hagyja az embereket betegen, hanem meggyógyítja őket; nem engedi, 

hogy éhesen távozzanak el, hanem enni ad nekik. 

Emlékezteti őket, és ezáltal minket is, hogy minden ajándék, a mindennapi betevő kenyér, sőt még a lélegzetvételünk is Isten hatalmas áldását tükrözi, amelyet kiáraszt ránk.
Krisztusnak olyan emberekre van szüksége, akiknek adhat, és ők is adhatnak másoknak. 

Ne gondoljuk értéktelennek magunkat, vagy azt, hogy mi erre nem vagyunk képesek, mert ez a történet azt bizonyítja, hogy Jézus a keveset is naggyá teszi. 

Ha felajánljuk Jézusnak a szerény képességeinket, ő meglepő módon tudja használni azokat.
Ahhoz, hogy szeretetet tudjunk adni, nem kell sem tudósnak, sem gazdagnak lenni. 

Jézus egy istállóba született, egyszerű körülmények között, most meg az egész világ ismerheti szeretetét.
Légy bátor, és kérd Istent, hogy használjon. Ne bátortalanodj el, hanem mindig néz fel Jézusra.

Gyógyulás hit által⭐

https://youtu.be/iLpIHF3vXVE

„⭐Sajnálom Jézust!” – szerintem egyikünk sem lett volna szívesen egy ilyen élethelyzetben.
Jézust a farizeusok bűnösnek tekintették. A saját hazájában minden oldalról támadás érte. 

Heródes fenyegetésnek tekintette őt. Ezért Jézus az elvonulás békéjét és nyugalmát kereste.
Tírusz vidékén felcsendülnek az öröm hangjai, amikor Jézus kitartó és alázatos hittel találkozik.

A Szentírás feljegyzi ezt az örömteli felkiáltást Jézus ajkáról: 

„Asszony, nagy a te hited!” (Máté 15,28), és ez a dicséret megérdemli a legnagyobb figyelmünket.

Megnevezett és meg nem nevezett emberek ezrei jelennek meg a Szentírásban. 

Csak néhányukat dicsérik meg hitükért.
Ez a történet egy olyan hitről szól, amely elragadtatta Jézust.

 (Egy ilyen hit példája nagy segítség lehet minden olyan ember számára, aki még nem jutott el a Krisztusba vetett hitre. Ugyanilyen nagy segítség lehet annak a hívőnek, aki nehéz körülmények között küzd a hitével.)

Bár, az asszony tudta, hogy nincs benne semmi olyan érdem, ami Krisztus segítségét elnyerhetné. 

Minden a kegyelemtől függött. „Az éhes szívűek és megtört lelkűek az Isten kedvencei.” 

(Helmut T.)
Dávid király is megértette ezt: „Isten előtt a töredelmes lélek a kedves áldozat. 

A töredelmes és megtört szívet nem veted meg, Istenem!” (Zsoltárok 51,19) 

Krisztus ugyanezt támogatta, amikor azt mondta: „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.” (Máté 5,3)
Kérlek, emlékezz majd erre: „Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.” (Jakab 5,16)

Mindent!⭐

https://www.youtube.com/watch?v=Sn1jGPwkIhk

,,⭐Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.,, 

1Péter 5:7 RÚF7

Mikor jön el az a perc, hogy mindentől megszabadulva tiszta szívből, teli torokkal Istent tudjam magasztalni? 

Hisz mindig van valami, ami leterhel.Mi az a sok minden, amit letehetek Isten kezébe?
Annyi szenvedő van a világban. Naponta oly sok ember imában kér segítséget. 

Van, aki némán kiált az Úrhoz. Van, aki hangosan szeretne mindent Isten elé vinni.
Isten csodás módon megalkotta ezt a világot, de gyakran az az érzésem, hogy távol tartjuk őt.
A legnagyobb félelmünk a bizonytalanság. Szorítgatjuk a számunkra fontos dolgokat. 

Tele van a kezünk, így nem tudjuk megfogni azt a kezet, amelyet maga Isten nyújt felénk. 

Lehet, hogy te is mély odaadással elhatároztad, hogy Istent akarod szolgálni. 

Aztán hirtelen történt valami, ami le akart taszítani erről az útról, és lassan egészen más célt mutat.
Engedd el a rosszat, hogy elfogadhasd a jót.
Engedd el a félelem, aggodalom köteleit, ragadd meg a lehetőséget minden nap, hogy Isten kezébe tudd letenni az életed és azzal együtt mindent. 

Istennek gondja van ránk.
Hiszek-e benne annyira, hogy elengedem a biztost, és meghallom az Ő hívó szavát, 

hogy minden dolgomban csakis az Úr vezessen engem?

A proaktív Isten✨🌹

,,✨🌹Jónátán tehát ezt mondta fegyverhordozó legényének: Gyere, menjünk át ezeknek a körülmetéletleneknek az előőrséhez! Hátha tesz valamit értünk az Úr, mert az Úr előtt nincs akadály: akár sok, akár kevés ember által szerezhet szabadulást.,, 1Sámuel 14:6

Ahány ember annyi hozzáállás és viselkedés. Ám alapvetően két tipust tudunk megkülönböztetni. 

Az első a reaktiv ember, aki csak akkor cselekszik, amikor már történik valami probléma, külső inger, de nem készül fel előre. Nagyon sokat mondó bibliai alakja ennek Saul király. 

Izrael és a filiszteusok között patthelyzet alakul ki. Saul testesiti meg azt, aki várja, hogy történjen már valami a gránátalma fa alatt üldögélve. Az a tipusú személy,aki például csak akkor viszi szerelőhöz az autót, ha már nem indul. 

A külső körülmények irányitják, problémafókuszú és védekező gondolkodásmód jellemzi.
Második működési mód a proaktiv ember, aki előre gondolkodik, tervez, cselekszik, mielőtt esemény történne. Nemcsak reagálni tud a környezetére, hanem kezébe veszi az irányitást, a történéseket.

Saul legidősebb fia, aki Izrael koronahercege igazán előrelátóan és eredményesen támadta meg váratlanul a filiszteusi portyázókat. Jonatán még épp időben lépett, pozitivan befolyásolva fegyverhordozóját. Jonatán aktivan formálta saját országának, népének jövőjét. 

A megoldásfókuszú és tervező gondolkodásmód segithet bennünket is abban, hogy ne csak a problémáinkon keseregjünk, és szomorkodjunk azon, hogy megint elrontottuk ezt az elmúlt hetet is. 

Hanem a megoldáson fáradozzunk, vagy megelőzzük az esetlegesen elkerülhető bajokat. 

De van még ezen felül még valami elképesztő üzenet ebben.

Tudod, hogy Jonatánnak ez a története kire, mire emlékeztet engem még az evangéliumból?
Jonatán neve azt jelenti Isten ajándéka. Bámulatos, hogy Isten ajándéka nem várja meg, hogy parancsoljanak neki vagy utasitsák arra, hogy menjen. 

A proaktiv Jézus Krisztus aki előbb szeretett minket, mint hogy mi egyáltalán tudomást vettünk volna Róla, az idegen területre lépve az előőrshöz ment, hogy mi győztes, proaktiv életet élhessünk. 

Minden passzivitásom, félelmem, merevségem ellenére ajándékba kapom a Koronaherceg védelmét, előre gondoskodását, “mert az Úr előtt nincs akadály”.

(Rábai Szabolcs)

Hasonló a hasonlóhoz✨🌹

✨🌹Krisztus lakjék szívetekben a hit által, a szeretetben meggyökerezve és megalapozva képesek legyetek felfogni minden szenttel együtt: mi a szélesség és hosszúság, magasság és mélység; és így megismerjétek Krisztus minden ismeretet meghaladó szeretetét, hogy Isten mindent átfogó teljességére jussatok.,, Efézus 3:17-19

Jól megfigyelhető jelenség, hogy a hasonlók vonzódnak egymáshoz. 

A nyugis gyerekek a hasonlókkal játszanak szívesen, és a mindent felforgató kópék is megtalálják egymást. 

A fiatalok és a felnőttek is keresik és megtalálják a hasonló érdeklődésűeket, így jönnek létre a sport, autós, néptánc, horgász satöbbi klubok, egyesületek, vagy akár a bibliakörök. 

A hasonlók felismerik, és könnyebben megértik egymást, mint azok, akik különböznek, mert hasonlít a természetük, és egy rugóra jár az agyuk.

Hogyan ismerhetjük meg Istent? Hogyan ismerhetjük meg őt igazán, mélyen, olyannak, amilyen? 

Ez egy olyan kérdés, ami régóta foglalkoztat sok embert. 

Pál apostol az Isten megismeréséhez vezető utat mutatja be az előbb olvasott mondatokban.

Isten legalapvetőbb tulajdonsága a szeretet, annyira, hogy János apostol egyszerűen így fogalmaz:

 „az Isten szeretet”. Ennek a szeretetnek a mélysége, végtelensége, mindent átölelő volta titok a számunkra, alig értünk belőle valamit. Ugyanakkor hisszük és tapasztaljuk bizonyos mértékig, ezért el tudjuk mondani, hogy Isten nagyon szeret minket; ez a szeretet erőt, biztonságot, reményt ad, kisegít a gödörből, amikor ott vagyunk, és még sok mindent tudhatunk róla, amit átéltünk, de teljes mélységében nem tudjuk felfogni.

Egyféleképpen juthatunk közelebb Isten, a Szeretet megértéséhez: ha hasonlóvá válunk hozzá. 

„A szeretetben meggyökerezve és megalapozva képesek” leszünk „felfogni... 

Krisztus minden ismeretet meghaladó szeretetét”. Sőt, így „Isten mindent átfogó teljességére” juthatunk.

A szeretet tesz hasonlóvá hozzá, és így ismerhetjük meg őt egyre mélyebben. 

Mert így hasonló lesz a természetünk és a gondolkozásunk az övéhez. 

Enélkül alapos tárgyi ismeretünk lehet a Biblia tanításairól, mint amilyen az írástudóknak és farizeusoknak volt Jézus korában, de „Krisztus minden ismeretet meghaladó szeretetét”, tehát magát a Megváltót, nem fogjuk megismerni. Kérjük tőle ma is ezt az Istent megismertető szeretetet!

(Simon Csaba)