2026. február 23., hétfő

Csak egy kis emberség✨🌹

,,✨🌹Aki hű a kevesen, a sokon is hű az, és aki a kevesen hamis, a sokon is hamis az.,,
Lukács evangéliuma 16:10

„Szép földeinkből
Vadászni berkeket csinálnak, a-
Hová nekünk belépni nem szabad.
S ha egy beteg feleség, vagy egy szegény
Himlős gyerek megkívánván, lesújtunk
Egy rossz galambfiat, tüstént kikötnek,
És aki száz meg százezert rabol,
Bírája lészen annak, akit a
Szükség garast rabolni kényszerített.” (Katona József: Bánk bán, Tiborc panasza, részlet)

Ahogy elolvastam a fenti Biblia igét, fülembe csengtek újra az irodalom órákról jól ismert sorok Tiborc panaszából. Ebben sem változott a világunk. Ugyan nem földesuraknak és jobbágyoknak, hanem felső tízezernek és mélyszegénységben élőknek hívjuk őket, de ez a társadalmi igazságtalanság ugyanúgy áthatja ma is az emberi létet.

Mert azt citálják törvényszék elé, aki igyekszik felkarolni a vezetők által elfelejtett, vagy elfelejteni akart rétegeket. A magukra hagyott csecsemők sírása nem jut ki a kórtermek falain kívülre, vagy ha ki is jut, nem történik semmi, ami valós megoldást hozna. 
A ránk bízott földet gyárak mérgezik, a védtelen legkisebbekre, akik nem számíthatnak apa és anya óvó karjaira, a legalattomosabb szörnyetegek lesnek.

Bocsánat, hogy ennyire negatívan látom a helyzetet. És akkor most jött el a pillanat, hogy visszakanyarodjak az alapigénkhez. „Aki hű a kevesen, a sokon is hű az”. 
Most van itt annak az ideje, Kedves Olvasó, hogy hűségesek legyünk. Akár kicsin, akár nagyon. 
Mindig épp azon, ami előttünk van, amit módunkban áll megtennünk. Ott, ahol élünk, a mikrokörnyezetünkben, a városunkban, a közösségeinkben.

Csak annyit, hogy szeretettel fordulunk egymás felé, hogy felemeljük a földön fekvőt, hogy nem állunk be a pletykahadjáratba, hogy adunk, amikor adni tudunk időt, energiát, egy kedves mosolyt, egy csendes ölelést vagy akár anyagi segítséget.
Isten szeretetét a szeretetre éhes világnak.

Őbenne...✨🌹

,,✨🌹De tudjuk azt is, hogy Isten Fia eljött, és értelmet adott nekünk arra, hogy megismerjük az igazat, és mi az igazban, az ő Fiában, Jézus Krisztusban vagyunk. 
Ez az igaz Isten és az örök élet.,, 1János 5:20

Felszabadító tudni, hogy Isten olyan, amilyennek Jézus életében látjuk. 
Együttérző, irgalmas, gyöngéden figyelmes, önfeláldozóan szerető és szeretetben igazságos. 
A legnagyobb szükségletünk, hogy megismerjük őt, és felismerjük, hogy Őbenne mindent elnyertünk, sőt ami még ennél is több: 
Benne vagyunk. Krisztusban jó cselekedetekre vagyunk teremtve (Efézus 2.10), 
Őbenne élünk és mozgunk (Csel. 17.28), 
Benne haltunk meg a bűnnek (Gal. 2.20),
Benne temettettünk el (Róma 6.3-4), 
Benne támadtunk fel új életre (Róma 6.8,11), 
Benne vagyunk a kegyelem trónja előtt (Efézus 2.6), és 
Benne vagyunk teljesek (Kolossé 2.10). 
Bármin megyünk is keresztül, mindent Vele és Benne élhetünk át. 
Jézus azt szeretné, hogy ezt igazán megértsük, és tapasztaljuk hatalmát és segítségét napról napra.

Lásd meg magad Őbenne!
Legyen áldott a napod!
 Szerző: Hiti -

Erőt ad, újból!⭐

⭐Munka egy forró kemence mellett, ahol naponta több száz tégladarabot kell megfelelően elkészíteni a napi kenyérért, vagy, az ígéret földje, ahol tej és méz csörgedezik, bőség és jólét uralkodik?
Mi történik akkor, ha jobb esetben egy falat kenyér van, ellenkező esetben pedig egy korgó gyomor, ami Isten ígéretében reménykedik, amikor a jólétet ígérte.
Bár, elszomorítóak ezek a szavak, de nagyon is valóságosak voltak Izrael népe számára. 

Rabszolgasággal kezdték, de választott népként folytatták útjukat.
Emlékeznünk kell, hogy honnan emelt ki bennünket az Isten. 
Hogyan mutatta meg a gondviselő hatalmát az életünkben? 
Lehet, hogy olykor csak egy falat kenyér volt, és veszni látszott Isten ígérete, de Ő a színfalak mögött csodálatosan munkálkodott és készítette a holnapot.
Szivárványt, csak vihar után lehet látni. Izraelnek talán nem volt ínyére a rabszolgaság, 
de utólag meglátszott Isten kezének áldott munkája.
Ezért figyelmeztet ez az ige: Emlékezz! Emlékezz Isten jóságára, mert már cselekedett az életedben. 
Ne gondold azt, hogy nálad nem így történt, hogy pont téged átugrott a listán. 
Ha nem is emlékszel egyetlen pillanatra sem, amikor Isten gondviselésével vett körül, 
akkor is van egy, ami mindent felülmúl, ez pedig a megváltásod.


2026. február 22., vasárnap

A szavak ereje✨🌹

,,✨🌹Most azért én, Nebukadneccar, dicsérem, magasztalom és dicsőítem a mennyei Királyt, mert minden tette helyes, eljárása igazságos, és meg tudja alázni azokat, akik kevélyen élnek.
Dániel könyve 4:34

Babilon uralkodójának meg kellett tanulnia, hogy nem ő a világ ura. 

Hatalma, szava, rendeletei mögött is ott áll a mindenek felett való Isten; az a Király, aki nemcsak a népeket és országokat tartja kezében, hanem a szíveket, a gondolatokat – és a kimondott szavakat is.

Ma, az anyanyelv nemzetközi napján Isten igéje különösen emlékeztet bennünket arra, hogy a nyelv istenadta eszköz, ugyanakkor nagy felelősség is. 

A teremtéskor Isten szavával hívta létre a világot, és az embert is beszédre képes lényként alkotta meg. És bár Isten teremtő erejéhez nem viszonyítható, anyanyelvünk által, saját szavainkkal mi is képesek vagyunk befolyásolni a valóságot, amelyben élünk, és jót vagy akár rosszat létrehozni velük.

Az emberiség történelmében a bűnbeesés óta a beszéd lett a hatalom, a befolyás, a manipuláció eszköze. Amikor Nebukadneccar kevélyen szólt saját nagyságáról, nem csak magát dicsőitette meg, hanem ezzel egyidejűleg más népeket, embercsoportokat tett meg a hátrányos megkülönböztetés, lealacsonyítás, megszégyenítés tárgyává. 

Ugyanezt teszi ma is sok politikai és vallási vezető, és akarva-akaratlanul ugyanezt a retorikát vesszük át mi is, egyszerű, halandó emberek.

Az anyanyelv, amely képes egységet kovácsolni egy közösségben, ugyanolyan alkalmas arra is, hogy minden más közösségből ellenséget formáljon.

Isten népe azonban arra kapott elhívást, hogy szavaival is Őt tükrözze: igazságosan, szeretettel, felelősségteljesen beszéljen, de nem csak azokról, akik értik a beszédünket, hanem mindenki másról is. Hiszen az emberiség nyelvi sokszínűségének célja nem az, hogy megosszon, hanem hogy megmutassa Isten teremtő gazdagságát – minden nép, minden kultúra, minden anyanyelv az Ő ajándéka.

Kívánom, hogy szavainkkal ne falakat, fegyvereket, önmagunkat felemelő trónszékeket alkossunk, hanem hidakat, és még nagyobb asztalokat, ahol mindannyian, anyanyelvtől, kultúrától, származástól függetlenül egyenlőként ülhetünk, mindannyian Isten gyermekeiként.

Vár az Úr!⭐

⭐Pár évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy a Bibliában még alvászavarról is olvashatunk.
Megváltozott volna az Úr? Cserben hagyta az ő népét?

Távolabb került tőlünk Isten, mint amennyire közelebb volt hozzánk a tegnap?

Pont ezek a kérdések foglalkoztatták a zsoltár íróját is, akit álmatlanság, nyugtalanság emésztett. 
Hosszú éjszakákon keresztül a nép valamint a saját problémájára koncentrált.
Mi jelentette számára a megoldást? 
Visszaemlékezik azokra a múltbeli csodákra, amelyeket Isten tett népe életében. 
Mert nem változott meg az Úr és egy percig sem hagyta el az ő népét, 
ahogyan bennünket sem taszított távolabb önmagától.
 
Emlékezz!
Az emlékezés nem mindig a boldogságot tárja elénk.
Izráel népének sem lehetett könnyű szembe nézni a fájdalmakkal. 
Isten hűségére való emlékezéskor nem hagyhatták el azokat a perceket, amikor lázadtak, zúgolódtak Isten ellen. A történelmi zsoltárok éppen erről szólnak. 
A népnek minden oka megvan arra, hogy ünnepeljen, boldog életet éljen, mert Isten hűséges szeretettel betartotta ígéretét. A múlt megadhatja számodra a reménynek azt a sugarát, hogy a jövőben sem hagy el  téged Isten.
 
Emlékezz!
Melyik volt az a pillanat az életedben, amikor elhatároztad, hogy Jézussal folytatod tovább életutad, 
és nem egyedül?
Melyek voltak azok az áldások az életedben, amikor Isten szeretetét tapasztaltad meg?
Mire emlékezel, amikor Isten jótéteményeiről olvasol?
Meríts erőt a múltból, hogy szembe tudj nézni a jövővel, ahol ott vár az Úr!


Mindörökké⭐

⭐Képzeljünk el egy szülőt, aki telve szeretettel a gyermeke előtt áll. 
Ujjával megsimogatja, és ajkaival halkan kimondja: „minden rendben lesz”. 

Mindezek arra szolgálnak, hogy megnyugtassák és elcsendesítsék a csalódás, kellemetlenség vagy fájdalom közepette szorongó kisgyermeket. 
Legtöbbünknek volt már ilyen szeretetteljes megnyilvánulásban része. 

Amikor a 131. zsoltárt olvasom mindig ez a kép jut eszembe.
Ez a zsoltár azt sugallja, hogy az író, Dávid olyasmit élt át, ami komoly elmélkedésre késztette.
Tapasztaltál már olyan csalódást, vereséget vagy kudarcot, amely mélyen elgondolkodtatott és imára késztetett? Mit teszel, amikor az élet körülményei megaláznak? 
Amikor elbuksz egy vizsgán, vagy elveszítesz egy állást, vagy megtapasztalod egy kapcsolat végét? 
Dávid kiöntötte szívét az Úrnak, és eközben őszinte lélekvizsgálatot végzett. 
Amikor megbékélt a körülményeivel, olyan elégedettségre lelt, mint egy kisgyermek, 
aki megelégszik azzal, hogy egyszerűen az édesanyjával lehet.

„Uram, nem fuvalkodik fel a szívem, nem kevély a tekintetem. 
Nem törekszem arra, ami túl nagy és elérhetetlen nekem. 
Inkább csitítottam, csendesítettem lelkemet, mint anya a gyermekét. 
Mint a gyermek, olyan most a lelkem. 
Bízzál, Izráel, az Úrban most és mindörökké!” (Zsoltárok 131:1-3)

Az élet körülményei változnak. Mégis reménykedhetünk és elégedettek lehetünk, tudva, hogy van Valaki, aki megígérte, hogy soha nem hagy el minket. 
Teljesen megbízhatunk benne.


2026. február 21., szombat

Igazság vagy szeretet? ✨🌹

,, ✨🌹Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket.,, Máté 5. fejezet 44. vers

Gyulától 14 kilométerre van egy városka, Elek a neve. „Elek” feliratú táblához, azt láttam, hogy egy másik nyelven is oda van írva az ’Elek’ szó: ’Alletea’.

Közel van a román határ (gyalog is át lehet menni Romániába), de egy helyi lakos azt is elmondta, hogy németajkúak is laknak itt. Végül nem derült ki, hogy ez milyen nyelv.

De egyet tudok. Amikor 30 éve a teológián küzdöttem a görög nyelvvel, egy szót jól megtanultam: ’alleteia’=igazság.

Az igazságosság világnapjára egy olyan ige jutott, amely inkább szól az igazi szeretetről, mint az igazságról. Vagy mégis? Ha onnan indulunk ki, hogy valami igazságtalan, akkor csak a szeretet mérlegén lehet értelmezni az igazságosságot. 
Elnyomni, kizsákmányolni, fajilag megkülönböztetni a nálam gyengébbeket, igazságtalan dolog. Ha kiállok mellettük, az az igazságosság. 
Így végül az igazi szeretetről kell beszélni, nem is az igazságosságról.

De az is biztos, hogy ha nem tudom szeretni az ellenségeimet és imádkozni, megbocsátani az üldözőimnek (ami nem igazságos dolog), akkor nincs létjogosultsága az igazságosságnak. 

Fritz Baade professzor, a Római Klub tagja írt egy könyvet Versenyfutás a kétezredik év felé címmel. Ebben a könyvben a következőt írja: „Az emberiségnek a kétezredik év felé sok választása nincsen. Vagy a szelídek öröklik a Földet, vagy nem lesz örökség.” 
Tehát a szeretetnek kell győzni, és ezen az alapon az igazságosságnak.

Ottmaradni a harcban, mikor fárad a kéz. Az az egyetlen tarthat, ami több, mint az ész. 
Csak a szeretet képes, amire semmi más, hogy elveszhetett az érdek, de élni fog a világ. 
Az, hogy életét adja ellenségeiért, Vérét omlani hagyja, ilyet ki hallott még? 
Mindig súgod, hogy küzdjél, látod, érdemes volt. 
Többet adott a hűség, mint a pillanatot. 
Tűzben izzani végig, mint a legelején, Csak a szeretet visz, hogy odaérj. 
Közeledik az óra, már csak alig elég, 
Hazarepül a gólya, tudja az idejét. Vár egy terített asztal, körben millió szék, és ott van, akit magasztal a győztes emberiség.

Ez a kis ének megpróbálja megfogalmazni azt, amit lehetetlen. 
Mert a szeretet legtöbbször nem igazságra épül, hanem a szeretetre, amely megmagyarázhatatlan.
Mégis ezen a napon a szeretetről kell beszélni. Amíg nem győz a szeretet a földön, addig nincs értelme az igazságnak. Jézus úgy győzött a kereszten, hogy egyszerre a szeretet (úgy szerette Isten a világot /Ján. 3:16/), az igazság (a bűn zsoldja a halál /Róm. 6:23/), és a kegyelem (Isten kegyelmi ajándéka az örök élet /Róm. 6:23/) is győzött.

Az ellenség szeretete nem igazságos, hisz ők nem szeretnek minket. 
De addig nem lesz igazság a Földön, amíg meg nem tanuljuk szeretni az ellenségeinket.



Tedd meg!⭐

⭐Jézus soha nem volt túl fáradt ahhoz, hogy oda forduljon egy elesett, beteg emberhez. 
Bármennyire is zsúfolt volt a napirendje, mindig időt tudott szakítani a bajban levőkre. 
Ma sem tesz másképpen. 
Péter anyósa lázasan fekszik, és ennek a betegségnek a gyógyítására pontos leírást találunk az Ószövetségben.

1. Azt látjuk, hogy amikor a tanítványok elkezdik megismerni Jézust, hallgatják a tanítását, akkor egy idő után bátran mernek Jézushoz fordulni.
Sajnos mi, a hétköznapokban ezt elfelejtjük, pedig Péter még a láz problémáját is megosztja Jézussal.
Jézus Krisztus az a személy az életünkben, aki osztozik örömünkben és fájdalmainkban, reményeinkben és félelmeinkben. 
Vidd az Úrhoz imádságban, amivel küzdesz; bátran és őszintén, mert nem fog elutasítani, cserben hagyni. 
A tanítványok részese lehettek annak, hogy ha szükségük volt rá, akkor Jézus ment, és cselekedett. 
Ám, Jézus 2000 év után sem változott, ugyan olyan lelkesen érkezik, és kész lelkesen hallgatni buzgó imádáságaink sokaságát.

2. Van valami különleges ebben a történetben. Péter anyósa, miután Jézus meggyógyítja, felkel, hogy a megújult erejét Jézus szolgálatára használja fel. Milyen csodálatos!
Miután mi is megtapasztalói leszünk Jézus Krisztus szabadításának, keljünk fel, és a tőle kapott erővel szolgáljuk őt.

A mai Van Erőm meghallgatható a következő linken:https://youtu.be/hMlpLV3IIZc


2026. február 19., csütörtök

Többet ér...✨🌹

,,✨🌹Többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít.,, Példabeszédek könyve 16:32

Tegnap kezdődött a nagyböjt, a húsvétot megelőző, negyven napos felkészülési időszak. 
Az elkövetkező hetekben keresztények milliói alakítják át a mindennapjaikat azért, hogy lélekben is felkészülhessenek a Jézus Krisztus halálára és feltámadására visszatekintő ünnepre.

Negyven nap hosszú idő, főleg, ha valami életet átformálóan fontos dologra kell várni. 
Előre hoznánk, megsürgetnénk, hamar letudnánk a dolgot, csak hogy megtapasztaljuk és átélhessük azt, amire várunk. A nagyböjt viszont pont a rohanással, a hirtelenkedéssel veszi fel a harcot és tanít bennünket arra, hogy Isten országa szembe megy az emberi várakozásokkal. 
Az azonnal helyett türelemmel várva. A nagy fanfár helyett csendben és halkan. 
A dicsőséges győzelem helyett keresztre feszítve.

Egy keresztre feszített Messiás definíció szerint sikertelen Messiás. 
Mindenki tudta, hogy a Messiásnak diadalmas harcos királynak kell lennie. Mindenki – kivéve Jézust. ( Tom Wright)

Az Isten országának pontosan ebben van az értéke. 
Mert ha olyan volna, mint bármely más ország – hősies és városokat meghódító – akkor nem lehetne reménye a szegénynek és az elnyomottnak, bátorítása a betegnek, az árvának és az özvegynek.

Ahhoz pedig, hogy méltó állampolgárai lehessünk ennek a furcsa országának, meg kell tanulnunk várni. Ha kell, negyven napig is.

Hitből élni nem könnyű ⭐

,,⭐Maradjon velünk, URam, szereteted, mert mi is benned reménykedünk!,,
Zsoltárok 33.22

Nem volt könnyű Dávid királynak sem, s nekünk sem egyszerű.
Sámuel első könyvében egy magabiztos ifjút látunk. 
Olyan ember tárul elénk, aki nem fél, aki erős. Mégis minden megváltozik az életében. 
Olyan mélypontokra jut, hogy egyedül csak Isten marad a számára, senki más.
A való élet képeit láthatjuk a zsoltárokban. 

Úgy élem meg ezt a csodát, mintha egy palackba zárt üzenetet olvasnék minden nap, amit egy tengerparton találtam. Megannyi emberi élet sorakozik fel előttünk. Minden élet más lelkivilágot, tusakodást takar.  Olvashatunk a csüggedéstől kezdve a magabiztosságig, a gyásztól az életig, a kilátástalan helyzettől a biztos szabadulásig.

Hosszú időbe telt észre vennem egy dolgot. Mindig éreztem, hogy valamit még rejtenek a zsoltárok. Valami titokzatos, megmagyarázhatatlan erőt, ami felragyog a ma emberének is.
Tény, hogy saját életünket láthatjuk meg bennük, de ennél is erőteljesebben szólal meg az öröm és a bizonyosság a Felséges Istenben.

Választhatjuk a hűségesen szerető Urat!
Ha ezt tesszük, bátran és hittel mondjuk, bármilyen kevésnek is érezzük hitünk: 
„Lelkünk az Urat várja, ő a mi segítségünk és pajzsunk. 
Benne van szívünk öröme, mert szent nevében bízunk. 
Maradjon velünk, Uram, szereteted, mert mi is benned reménykedünk!” 
(Zsoltárok 33,20-22)

2026. február 18., szerda

Vannak dolgok...✨🌹

,,✨🌹A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség. Ítéljétek meg tehát, mi az, ami kedves az Úrnak!,, Pál apostol levele az efézusiakhoz 5. fejezet 9-10. versei

Vannak dolgok, amik egyszerűen nem illenek hozzám! - jelentjük ki olyankor, amikor úgy érezzük, meg kell húznunk a határokat, definiálni kell önmagunkat, hogy kik is vagyunk valójában. 
Így tesszük egyértelművé, hogy mik a prioritásaink (mi az ami fontos nekünk), elveink és szükségleteink. Fontos megtennünk a határok felállítását a magunk és mások számára is, legyen szó mentális, érzelmi, fizikai vagy akár időbeli határokról. 

Ennek segítségével kommunikáljuk az elvárásainkat, ugyanakkor a határok felállítása tiszteletet vált ki másokból, megelőzi a kiégést és a haragot - amennyiben figyelembe veszik őket - és segít bennünket abban, hogy nemet mondjunk, amikor kell, hogy ne legyünk leterheltek és ne kényszerülünk olyat tenni, amit nem akarunk.

Pál apostol ebben a fejezetben ilyen határállításokról beszél a keresztényeknek. 
Mi illik és mi nem illik hozzájuk. Azt szeretné, ha ez nem külső kényszer, hanem belső meggyőződés lenne a számukra. Egyértelművé teszi, hogy valami nagyon fontos dolog már megtörtént a hívekben, mégpedig az, hogy megváltozott az identitásuk. 

Eddig a lelki sötétség gyermekei lettek, de mostmár a világosság fiai. 
Minél jobban megismerik Istent és az Ő Fiát, annál inkább megértik mit jelent a világosságban élni és miért jó azon az úton járni. A próbatételek, amiken átesnek, igazolják számukra mindezt. 
Ezért azt szeretné az apostol, ha mindannyian eljutnának odáig, hogy tudják, mi az ami kedves Istennek és aszerint éljenek saját akaratukból.

Ezért fontos ma reggel megértenünk, hogy a hit lényege az Istenhez való kapcsolódásunkban van. 
A jó, igaz, helyes dolgok cselekvése nem előírás, hanem megértésből, tapasztalásból fakadó tett. Kereszténységünket, hitünket pedig leginkább ezekkel a cselekedetekkel tudjuk igazolni, hitelessé tenni. Ha nincs így, akkor mit is érne az, hogy mások hívőnek hisznek bennünket a kijelentéseink miatt.

Észak-Dél⭐

⭐Életünk folyamán vannak bizonyos helyzetek, amely nem igazán működnek. 
Bármennyire is szeretnénk, olykor szembe kell néznünk a valósággal.
Ábrahám (ekkor még Abrám) is hasonló helyzetbe került. 
Nagyon szerette volna, hogy Lót mellette maradjon, de az igazság az maradt, hogy a föld nem volt elegendő kettejük számára. 

Dönteniük kellett a megélhetés szempontjából. Végül, őszinte szeretettel ajánlja fel a választási lehetőséget Lót számára.
A fiatal férfi pedig egy gazdagon termő vidéket választ, ahol bőséges a termés és a megélhetés is sokkal könnyebb.

Ábrahám azonban nem csak az elválás gondolatával kellett szembenézzen, hanem a csalódás érzésével is. Mint idősebb fél, joga lett volna hamarabb választania. Sőt, Lót viszonozhatta volna ezt az őszinte, szeretetből fakadó döntést, de nem olvasunk arról, hogy ez valaha is megtörtént volna.
Bár, Ábrahám körülményei igen megváltoztak, egy dolog azonban változatlan maradt. 
Isten elhívta őt, az ő céljai nem változnak, és az Úr mindent meg fog tenni ezentúl is annak érdekében, hogy befejezze azt, amit elkezdett, ezért mondta Ábrahámnak: „Emeld föl tekinteted…”

Lehet, hogy csalódtál az emberekben; lehet, hogy változtatnod kellett valamin az életedben, és ez a változás csüggedést, szomorúságot okozott. 
Egy dolog azonban soha ne változzon meg: az Istenbe vetett bizalom és hit. 
Ábrahám talán egy kicsit szomorú volt, de hitével Isten csodás igéretébe kapaszkodott, ez adott neki erőt, hogy felemelje tekintetét, és lássa keleten, délen, nyugaton és északon Isten kibontakozó tervét az életére nézve.

Emeld föl tekinteted, ne csüggedj és higgy. Istennek terve van veled.

2026. február 17., kedd

Tudni vagy nem tudni?!✨🌹

,,✨🌹  Láttál olyan embert, aki bölcsnek tartja magát? Több reményt fűzhetsz az ostobához, mint hozzá.,,
Példabeszédek könyve 26.fejezet 12. vers

Ma minden korábbinál könnyebb „bölcsnek” látszani. Néhány elolvasott cikk, pár motivációs videó, néhány életvezetési idézet – és máris úgy érezhetjük, hogy értjük az életet. A közösségi média világa folyamatosan arra ösztönöz, hogy véleményt formáljunk mindenről. A hangos magabiztosság sokszor nagyobb teret hódít, mint a csendes tanulás.

A Példabeszédek nem az értelmes, gondolkodó embert bírálja, hanem azt, aki „bölcsnek tartja magát” – aki lezárta a fejlődés útját. Az ilyen ember nem kérdez, nem hallgat meg másokat, nem vizsgálja felül önmagát és a megszerzett információkat. Ő már „tudja”. És éppen ezért nincs nyitva előtte a változás lehetősége.

Az ostoba – bármennyire furcsán hangzik – még tanítható, ellenben azzal, aki úgy érzi, hogy ő már eleget tud, eleget tapasztalt. Az önelégültség nem a tudás kiinduló pontja, hanem annak lezárása. Van egy remek mondásunk is ezzel kapcsolatban: a jó pap is holtig tanul.

A 21. század egyik legnagyobb lelki veszélye az, hogy azt hisszük, minden tudás birtokában vagyunk. A technológia fejlődik, az információ korlátlanul elérhető, de a szív alázata nem fejlődik automatikusan ezzel együtt. Isten előtt azonban nem az számít, mennyit tudunk, hanem hogy mennyire vagyunk taníthatók.

A valódi bölcsesség mindig alázattal jár. Aki igazán bölcs, az tudja, hogy még tanulnia kell. Aki közel jár Istenhez, az nem dicsekszik a tudásával, hanem csendesen keresi az Ő vezetését.

Ma tedd fel magadnak a kérdést: tanítható vagyok még? Kész vagyok beismerni, ha tévedtem? Meghallgatom a másik embert? Engedem, hogy Isten formáljon?

Mert az igazi bölcsesség nem az, ha igazunk van – hanem ha formálható a szívünk.
Áldott napot!

Az Úr erőt ad ⭐

https://www.tiktok.com/@ujevujeletem/video/7607860149801291030
,,Az Úr, az én uram ad nekem erőt.,, Habakuk 3:19

Ki mondja ezeket a szavakat? 
Hogyan tudja ilyes erős meggyőződéssel állítani, hogy az Úr erőt ad a szükség idején?
Ezek a szavak nem mástól származnak, mint Isten emberétől, ez az ő szívbéli bizakodása, 
amiről erős hittel meg van győződve, hogy megegyezik az Úr akaratával.
Miért volt szüksége erre a bizakodásra?
Mert az Úr prófétájaként megjárta a fájdalom, szegénység mély völgyét, de nem egyedül, 
hanem ehhez Istent hívta segítségül, aki megerősítette őt. 
Bizonyára magas hegyekre is fel kellett másznia, de a fáradságos úton egész végig tudta, 
hogy az Úr fogja megerősíteni a lábát, hogy meg ne csússzon, meg ne inogjon. 
Tehát akár lefelé, vagy akár felfelé tartott útja, egész végig Isten volt az ereje.
Te pedig, kedves olvasóm mindig emlékezz erre: maga a Mindenható Isten az erőd.
Az igében említett szarvas mindig biztos léptekkel szökell egyik szikláról a másikra, 
és sosem téveszti el a célt. 
A mi Istenünk kegyelmét kínálja, hogy az élet legsúlyosabb próbái közepette, sőt még a halál árnyékának a völgyében, vagy a csalódások hegyein megcsúszás nélkül tudjunk járni.
Mert maga az Úr teszi alkalmassá a lábunkat, hogy ott is kitartsunk, ahol nélküle elvesznénk.

2026. február 16., hétfő

Figyelj a lelkedre✨🌹

,,✨🌹 Gondod legyen magadra és a tanításra, maradj meg ezekben, mert ha ezt teszed, magadat is megtartod, és azokat is, akik hallgatnak téged.,, Timóteushoz írt első levél 4:16

Ez az ige egyszerre gyengéd és nagyon valóságos. 
Pál nem parancsol, nem számon kér, hanem egy fiatal baráthoz szól, akit szeret és akinek a sorsa fontos számára. Nem mindegy számára, mi zajlik Timóteus szívében. 
Figyel a lelkére. Tudja, hogy a szolgálat hitelessége mindig a belső életből fakad. 
Ha a szív elfárad, ha a Krisztushoz való ragaszkodás meglazul, az előbb-utóbb a szavakon és a döntéseken is meglátszik.

Amikor azt mondja: „gondod legyen magadra”, nem önzésre bátorít. 
Inkább arra hívja Timóteust, hogy őrizze a saját lelkét, figyeljen arra, mi történik benne. 
Mert amit belül elhanyagolunk, azt kívül sem tudjuk sokáig hitelesen képviselni. 
Ha nincs belső tartás, a tanítás is kiüresedhet.

Mit jelent ez mentálhigiénésen, keresztény emberként. 
Először is azt, hogy merjük észrevenni a jelzéseinket. 
A kimerülést, az ingerlékenységet, a cinizmus felbukkanását, a belső ürességet.
 Nem szégyen, hanem iránytű. Aztán azt is, hogy legyen naponta legalább egy rövid „találkozásunk” Istennel, ahol nem teljesítünk, csak jelen vagyunk. 
Egy zsoltár, egy ige, egy csendes sóhaj is lehet. 
Fontos az is, hogy ne maradjunk egyedül.  A hit nem magányprojekt. 
Kérjünk imát, beszéljünk valakivel, merjünk segítséget kérni, amikor túl sok.

És végül a határok. Jézus is tudott félrevonulni. 
Nem mindenre kell igent mondani, mert a léleknek is van teherbírása. 
A hűség néha épp abban látszik, hogy megőrizzük azt, amit Isten ránk bízott. 
Saját magunkat is!

Legyen ez a mai reggeled imája: Uram, a te közelségedben szeretném megérteni, mi zajlik bennem. Mutasd meg, mi fáraszt, mi sebez, és mire van most szükségem.
Őrizz meg belül, hogy kívül is tisztán tudjalak képviselni.
Taníts egészséges határokra, és adj bátorságot segítséget kérni.
Tarts meg engem, és a közösségemet is.
Ámen!



2026. február 15., vasárnap

Kegyelem és üdvösség✨🌹

,,✨🌹  Mint Isten munkatársai, kérünk benneteket, hogy úgy éljetek, mint akik nem hiába kapták Isten kegyelmét! 
Mert ő mondja: „A kegyelem idején meghallgattalak, az üdvösség napján megsegítettelek.” Bizony, most van a kegyelem ideje! Most van az üdvösség napja!
Pál második levele a korinthusiakhoz 6:1-2 (Egyszerű fordítás)

Még most is emlékszem a gyermekkoromban hallott dörgedelmes prédikációkra. 
Megesett az is, hogy az igehirdető akkora hévvel és átéléssel gesztikulálva beszélt az utolsó ítéletről, hogy karjának egy lendületesebb mozdulatával letörte a szószékre erősített mikrofont.

Ezek az igehirdetések nem Isten szeretetéről beszéltek, hanem bűnről, büntetésről, néha még kénkővel égő tüzes tóról, elvilágiasodásról, arról, hogy tetteinket angyalok lesik minden percben, és fel is jegyzik őket buzgón. Félelmet, rettegést, sőt, bizalmatlanságot nem pedig csodálatot és viszont szeretetet ébresztettek bennünk a Mindenható iránt. 
Olyan messze álltak az evangéliumok szerető, a mindenséget feláldozni kész Istenétől, mint Makó Jeruzsálemtől.

És ha olyan környezetben nőttél fel, ahol nem volt magától értetődő a feltétel nélküli szeretet, akkor ez a torz istenkép csak egyre jobban beléd vésődött.

Pedig Krisztus jó hírt, evangéliumot hagyományozott ránk, nem pedig rettegést. 
A szabadságunkért halt meg, és azt az egy dolgot kérte tőlünk, azon kívül, hogy adjuk tovább Isten szeretetének jó hírét, hogy szeressük egymást.

Az elfogadás, Isten feltétel nélküli szeretete képes begyógyítani a sebeinket, és ösztönözni minket a jóra, nem pedig az ítélet rémképe. Igen, Krisztus visszajön, de ez jó hír! 
Ugyanaz a Krisztus, aki ott függött egy utolsó bűnözőnek járó szégyenteljes kivégzőeszközön érted és értem. 
Krisztus, a világmindenség Ura érted és értem jön vissza, hogy befejezze a helyreállítást, hogy véget vessen a gyűlöletnek és szenvedésnek.

Most a kegyelem idejét éljük, és a szerető Királyt várjuk vissza, aki miatt üdvösségünk van. Már most. Élj hát ebben a reményben!

Keresés⭐

https://youtu.be/JZalADVTHmU

Különböző véleményeket találunk arra nézve, hogy egyes élelmiszerek jó vagy rossz hatással vannak a szervezetünk. 
Egyik kutató „azt” javasolja, miközben egy másik kutató épp az ellenkezőjét.
Ha mi is elmerülünk a vélemények sokaságába, nagyon nehezen fogunk kiszabadulni ebből a véget nem érő körhintából. 
Tisztában kell lennünk azzal is, hogy olykor a keresés nem mindig tesz jót a számunkra.
De ha olyasmit keresel, ami száz százalékig mindig jó neked, akkor ajánlhatom Isten Igéjét? 
Hallgasd meg, mit tehet Jézus követőjével, aki Istennel való kapcsolatát igyekszik kiépíteni.

Tisztán tud tartani téged (Zsoltárok 119,9).
Megáldhat téged (Lukács 11:28).
Bölccsé tesz téged (Máté 7,24).
Világosságot és megértést ad (Zsoltárok 119,130).
Segít a lelki növekedésben (1Péter 2,2).

A mi Istenünk jó: „Az Úr jó mindenkihez” - mondja a zsoltáros. 
És jóságában olyan útmutatót adott azoknak, akik szeretik Őt, amely segít meglátni, hogyan fejleszthetjük a Vele való kapcsolatunkat. 
Miközben megpróbáljuk eldönteni, hogyan éljünk egy választásokkal teli világban, dicsérjük Istent,
 hogy a Szentírásban elmondta nekünk, mi a jó nekünk. 
Mondjuk együtt a zsoltáríróval: „Milyen édesek ínyemnek ígéreteid! 
Édesebbek, mint számnak a méz.” (Zsoltárok 119,103)




2026. február 14., szombat

Szeretetet Mindenkinek✨🌹

https://www.tiktok.com/@ujevujeletem/video/7606674806334835990 

,,✨🌹 Mi azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket.,, János első levele 4:19

Február közepe van, valami van a levegőben. Minden kicsit pirosabb, rózsaszínebb, kicsit illatosabb, kicsit légiesebb. Mindenhol szív- és rózsadekorációk. 

Vannak, akiket ekkor csap meg a romantika szele, vannak akik örülnek, hogy minőségi időt tölthetnek a párjukkal; de vannak olyanok is, akiket teljesen hidegen hagy ez az ünnep, akik szinte fizikailag rosszul vannak tőle, és olyanok is vannak, akik ekkor gyászolnak, mert valamilyen módon elveszítették azt a számukra különleges személyt.

Sokunkban sokféle reakciót vált ki a Valentin-nap, hiszen a szeretet, a szerelem kérdése valamilyen módon mindannyiunkat érint.
És míg van, akikben valóban negatív érzéseket ébreszt ez az időszak, nem kell, hogy így legyen.
Nem kell, hogy a Valentin-nap csak a szerelemről, a romantikáról szóljon, hanem kibővítetjük azt minden szerettünkre, minden kapcsolatunkra, ahogyan egyre gyakrabban, egyre többen teszik.

Ez a nap lehet annak az ideje, hogy megerősítjük elköteleződésünket párunk felé, de lehet annak a napja is, hogy biztosítjuk gyermekeinket, szüleinket, testvéreinket, legjobb barátainkat arról, hogy szeretjük, értékeljük őket, és jelen vagyunk az életükben. 

Ez a nap lehetőség lehet arra, hogy ha a közelünkben eszünkbe jut valaki, akinek nincs, kit szeressen, látogassuk meg! Legyünk mi azok az emberek, akik szeretnek, és akiket szerethetnek.
És hogyan fér bele ebbe az egészbe Isten? Hát úgy, hogy minden vele kezdődött:

 "Mi azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket."

Szerző: Cserpán Ádám - 

Győkerezz meg Isten szeretetében!⭐

⭐,,Hogy lakozzék a Krisztus a hit által a ti szívetekben; .,, Efézus 3:17
 
Bizonyára előfordult a te életedben is, hogy reggel Istennel kezdted a napot.
Mély odaadással elhatároztad, hogy ezen a napon arra fogsz törekedni, hogy Isten csodás útján maradj, a szeretetben meggyökerezve. 

Ezt követően elegendő volt egy szó, egy gesztus, egy esemény, hogy az egész elszántságod elillanjon, és ha sikerült is visszatérned a jó útra, ott maradt benned némi frusztráltság a történtek miatt.

Figyeljünk erre a három szóra:
Az első szó a „lakjék”, más fordításban „tartózkodjék”. 
Az az érdekes, hogy ez a szó nem egy rövid futólátogatásra utal. 

Vagyis, ne csak egy napig legyen a szíved vendége Jézus Krisztus, hanem ez a szó azt üzeni, hogy tartósan, hosszú ideig maradjon nálad. Jézus nem csak a reggeli kávé elfogyasztásáig szeretne életed részese lenni, amikor éppen a Bibliát olvasod, hanem ott szeretne lenni melletted amunkahelyeden, az úton vagy éppen a ház másik szobájában, ahol tevékenykedsz.

A másik két szó a „meggyökerezve” és „megalapozva”. 
Pál két képpel szemlélteti azt, hogy Krisztus hit által, a szeretetbe kapaszkodva legyen életünk része. 
Az első szó arra utal, hogy amilyen mélyen van a földben egy gyökér, olyan szilárdan higgyünk Krisztusban. 
A második szó is hasonló, miszerint az életünk alapja legyen Krisztus, mint ahogy egy épületnél is nélkülözhetetlen egy jó alap.



2026. február 13., péntek

Távolról is megy⭐

⭐Az evangéliumokban mindössze csak kétszer említik, hogy Jézus távolról gyógyít. 
Nincs szükség bizonyítékra a betegségről, a pontos tünetek sem számítanak, csupán az ember számít és annak élete.Teljes szívemből kívánom, hogy olyan hittel rendelkezz, amelyről olvasni fogsz.
Nos, ez a százados hitt a szavak erejében. A szolgája beteg lett.
Akkor a rabszolgák a társadalom legalsóbb rétegét képezték, nem volt fontos az életük, nem kaptak semmi szeretetet.
Ez a százados képes volt arra, hogy félretegye büszkeségét, felsőbb rangú emberi mivoltát és odamenjen a Mesterhez.
Az az érdekes, hogy az Újszövetség a századosokról pozitívan beszél. 
Ott van a kereszt alatt levő százados, aki felismeri Jézusban Krisztust; egy százados, aki megmentette Pált a tömegtől; egy százados, aki Pált kísérte élete utolsó útjára, és iránta jó indulattal volt.

Simon Péter pedig pont egy százados megtérésekor mondja ezt: 
„Most értem meg igazán, hogy Isten nem személyválogató…” (Cselekedetek 10,34)

Történetünk századosa is ilyen ember volt. Mivel Jézus, zsidó létére nem mehetett be egy pogány ember házába, kénytelen volt a hit erejébe kapaszkodni, hogy Jézus egyetlen szava is elég a teljes gyógyuláshoz. Ne feledd: Élj hittel! Bízz az Úrban! Várd a reményteljes jövőt!