Pedig én azt hittem✨🌹

,,✨🌹Nem ember az Isten, hogy hazudnék, nem embernek fia, hogy bármit megbánna. 
Mond-e olyat, amit meg ne tenne, ígér-e olyat, amit nem teljesít?,,
Mózes negyedik könyve 23. fejezet 19. vers

Sokan látták akkor és ott Jézust, a Krisztust. De a többség úgy nyilatkozott, hogy “nem volt ábrázata kívánatos… “(Ézs. 53:2). De volt valaki, aki egyike volt a legkegyetlenebb helytartóknak.

Ránézett és csak ennyit mondott: “íme az ember” (Ján. 19:5)

Tehát alapjában véve a nagybetűs Ember… az „nem olyan”.
Ellen Nitt, egy észt költő így ír egyik versében: “Én azt hittem, hogy mindig kék, ragyogó a tenger, s hogy rejtett aranyszemecskék kincsével tele az ember.” Isten az Embert, EMBERNEK teremtette.

Úgy nagybetűvel. Ez azt jelenti, hogy a saját képére formálta.

„ Kevéssel tetted őt kisebbé Istennél, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg.” (Zsolt 8:6).

De a bűnbeeséskor valami megváltozott. Eltorzult a képmás, és lassan „...az ember az állatok alja!”(Radnóti Miklós: Nyolcadik ecloga) lett.

És tényleg el lehet mondani, hogy „Nem ember az Isten, hogy hazudjék...” (4Móz. 23:19)

Ézsaiás még azzal is tetézi, hogy „Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? De ha ő meg is feledkeznék, én akkor sem feledkezem meg rólad!” (Ézs. 49:15)

Tehát Bálám, aki Istennek egy nem zsidó prófétája volt, azzal lett megbízva, hogy átkozza meg Isten népét. Busás pénzt kapott volna ezért az „apró” feladatért.

Isten többször is megpróbálta megakadályozni, mivel azonban látta, hogy Bálám nagyon menne, tiszteletben tartva az emberi szabad akaratot, elengedte.

Ott állt Bálám a hegyen, ahonnan jól látható Izrael népe, de átok helyett áldást mondott. 
Sőt, több, mint áldást, hisz Isten jellemét próbálta leírni.

Ő a szeretet Istene, aki nem változik. Ezért mondja szép énekünk: „El Shaddai (, El Shaddai, örök, élő Adonai…)” „Isten vagyok, és ez több, mint elég!” Ámen!

(Soós Róbert)

Értékrend✨🌹

,,✨🌹 Jobb szelíd lelkűnek lenni az alázatosok közt, mint zsákmányon osztozni a gőgösök közt,,
Példabeszédek könyve 16. fejezet 19. vers

Értékeink ritkán a szavainkból derülnek ki. Sokkal inkább a döntéseink árulják el, hogy mi fontos számunkra. Amikor választanunk kell a gyors siker és a tiszta lelkiismeret között, a könnyebb út és a helyes út között, akkor mutatkozik meg az igazi értékrendünk.

A Példabeszédek könyve különös képet fest elénk. 
Az egyik oldalon ott állnak a gőgösök: sikeresek, győztesek, zsákmányt osztanak. 
A másik oldalon az alázatosak: nem feltétlenül gazdagok, nem feltétlenül ünnepeltek, de szelíd lelkűek. Salamon mégsem habozik kimondani, hogy az utóbbiakkal jobb együtt lenni.

Jézus egész élete ezt az értékrendet tükrözte. Nem a hatalmat kereste, hanem a szolgálatot. 
Nem a maga dicsőségét építette, hanem az Atyáét.

Aki Őt követi, előbb-utóbb maga is rájön: vannak győzelmek, amelyek valójában vereségek, és vannak lemondások, amelyek örök nyereséget hordoznak.

Ma talán neked is választanod kell. Lehet, hogy senki sem fogja észrevenni, ha az alázat útját választod. Isten azonban látja. És az Ő szemében ez mindig többet ér, mint bármilyen zsákmány, amelyet a gőg ígérhet.

(Ömböli Krisztián) 

Barátság és testvériség✨🌹

,,✨🌹 Barátság és testvériségMindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik.,,
Példabeszédek könyve 17. fejezet 17. verse

Ma reggel a barátság és a testvériség kérdését vizsgáljuk meg a bölcs király, Salamon útmutatása alapján.

Érdekes és különleges téma ennek a két dolognak az összehasonlítása, hiszen mindkettő igencsak meghatározó az emberek életében. Az, hogy hová születünk, kik az első emberek, akik hatással lesznek ránk, adottság. Nem mi dönthettük el, kik legyenek a szüleink, és ha vannak, kik legyenek a testvéreink. Legyenek jók, kevésbé jók, vagy rosszak (és még árnyalhatnánk ezt) Istentől kaptuk őket. 

Közöttük növünk fel, általuk nevelődünk és ismerjük meg a világunkat, annak a rendjét. 

Kezdetben ők formálják személyiségünket. Más emberek, csak később lesznek hatással ránk. 

 

A barátainkat azonban mi válasszuk, bár először nem tudni, miért. 

Valaki szimpatikus lesz kisgyermekként, vagy az iskolában, vagy később. 

Némely barátság elkísér bennünket egy életen át. 

Édesapám és anyukám úgy választott nekünk keresztapákat, keresztanyát, hogy a barátaikat kérték meg erre a neves feladatra és ezzel beemelték őket a rokonaik közé. 

Az antropológia ezt választott rokonságnak nevezi. 

 

Arra utalva ezzel, és azt alátámasztva, hogy az igazi barátság idővel felül múlta a vér szavát.

 Míg nagyon sokáig a család volt a meghatározó, mára az vált lényegessé, hogy milyen emberekkel veszed

 körül magad, hogy kiknek engeded meg azt, hogy hatással legyenek rád. 

 

Ezért is érdekes Salamon gondolata. Úgy is mondhatnám, hogy ő egy régi vágású gondolkodó, akinek ez életrendjében a család, a testvériség előbbre való a barátságnál, mert több annál. 

Bár nagyra tartja azt is, hisz elismeri a szeretet állandó jelenlétét a választott kapcsolatainkban. Ugyanakkor annak fejlődését is bemutatja, hisz a barát válhat testvérré, és ezt egyfajta útnak, fejlődésnek mutatja be, ahol az ember jobbá, nemesebbé formálódik.

Ebben az egy mondatban azonban felfedezhetünk még egy fontos üzenetet. 

Mégpedig azt, ahogy az élet formálja a kapcsolatainkat. 

Mivel napjaink, éveink során nem csupán szép, jó és áldott időszakok követik egymást, hanem vannak nehéz pillanatok, időszakok is - a Biblia írói szerint gyakran ezek vannak többségben - a nyomorúságos helyzetekben ismerhetjük fel azt, hogy kikre is számíthatunk igazán. 

Amíg minden jól megy, amíg rendben vannak a dolgaink, addig sokan lehetnek mellettünk, sokan barátkozhatnak velünk. 

De akkor derül ki, milyen mély is a kötődés részükről, amikor bajba kerülünk, amikor szükséget látunk és feléjük fordulunk segítségért. 

Aki ilyenkor elfordul, nem segít, arról kiderül, hogy ki is valójában. 

Azzal azonban - aki támasznak bizonyul, mert segítséget nyújt - szintet lép a kapcsolatunk. 

Barátból igazi testvérré válik.

Milyen jó is, hogy olvasva Salamon szavait, mi is bölcsen vizsgálhatjuk kapcsolatainkat. 

De ennél is mélyebb ez az ige, mert nem csak arra mutat rá, hogy milyenek mások velünk, hanem arra is, hogy mi milyenek lehetünk másokkal. 

Mert ez a fejlődés, ez a szintlépés a mi számunkra is nyitott lehetőség. 

Ha szeretnénk szintet lépni a barátságainkban, ha valóban közelebb szeretnénk kerülni barátainkhoz, akkor nekünk is ezt kell tennünk! 

Olyan emberekké kell válnunk a számukra, akikre a bajban, a nehézségben is számíthatnak.

És végül: Jómagam azért is vagyok, és lettem hívő ember, mert megpróbáltam az Istennel való kapcsolatomat. És igen, mindig jó barátnak, igazi testvérnek bizonyult a számomra, akire mindig, mindenben számíthatok. 

De mivel a barátság itt is kölcsönös kell legyen, az igazi kérdés az, hogy én, a nehéz helyzetekben, 

életem sötétebb időszakaiban, barátnak, testvérnek bizonyulok-e az Ő számára...

(Restás László) 

Igaz vagy hamis?💓

,,💓Aki igazán szól, az igazat mondja el, a hamis tanú pedig a csalárdságot.,,
Példabeszédek könyve 12. fejezet 17.vers

Úgy akartam kezdeni, hogy találkoztál-e már életed során hazugsággal, de ezt túl erősnek éreztem. Fókuszáljunk inkább arra, hogy miért jobb az igazság és miért romboló a hazugság.
Az igazat megkülönböztetni attól, ami nem az, eléggé nehéz. 
A sokszor tényként beállított állítások nem minden esetben igazak, ahogy a halkan mondottak sem mindig hamisak. 
A különbséget igaz és nem igaz között mindig az adja, hogy megvizsgáljuk-e az érem mind két oldalát és az alapján vonjuk le a konzekvenciát.

Vannak szavak, amelyek rombolnak és vannak, amelyek építenek. 
Vannak kijelentések, amelyek azért születnek, hogy valakit vagy valamit rossz színben tüntessenek fel, míg más kijelentések azért, hogy felemeljenek.

Az igazság nem attól válik igazzá, hogy kényelmes, hanem attól, hogy a teljes képet mutatja és nem csak kiragadott mozzanatokat.

Amikor igazat szólunk, valójában Krisztus jellemét tükrözzük. 
Az igazmondás nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem bizonyságtétel is. 
Az emberek gyakran nem a hitvallásunkból, hanem a szavainkból ismerik fel, hogy Krisztushoz tartozunk.
Ugyanakkor ez a vers arra is figyelmeztet, hogy a hamisság mindig csalárdságot szül. 
A hazugság ritkán marad egyedül: újabb hazugságokat kíván, bizalmat rombol, és eltávolít Istentől. 
A Sátán a Biblia szerint „a hazugság atyja” (János 8:44), míg Isten „nem hazudik” (Titusz 1:2).

Minden kimondott szavunkkal eldöntjük, melyik jellemet tükrözzük.
Az igazság és a hamisság tehát veszélyes játék. 
Nem csak azt rombolja, aki megkerüli, hanem azt is, aki elhiszi anélkül, hogy megvizsgálná. 
Szavaink és tetteink mutassák meg, hogy Kihez tartozunk, mert így tudjuk a leginkább bemutatni Jézus Krisztust!

Áldott napot!

(Pörneki-Csomó Hajnalka)

Elsősegély✨🌹

,,✨🌹  Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.,, Máté evangéliuma 20:28

Az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem azért, hogy elsősegélyt nyújtson ennek az útról lesodródott világnak. Ami pedig nem egy egyszerű dolog.

Hányan tanultuk meg az elsősegélynyújtás elméletét, és hányan vagyunk mégis, akik reménykedünk abban, hogy soha nem kell azt a gyakorlatban alkalmaznunk? 

Elsősorban persze azért, mert nem akarjuk, hogy bárkinek baja essék, de számtalan más oka is van. 

Nem is igazán emlékszünk a tanultakra, irtózunk a vér látványától, túl nagy felelősség, ha a kezükben van egy másik ember élete, idegenekkel kell beszélni, félünk, hogy csak rontunk a helyzeten, és még sorolhatnám.

Az elsősegély azonban pont arról szól, hogy nem számít, mennyire emlékszel, jobb, ha megpróbálsz segíteni, mintha semmit nem tennél. És ha a legtöbbször nem is pont baleset esetén, de Jézus is számtalanszor gyakorolta, hogyan nyújtson elsősegélyt másoknak, és példáján keresztül mi is sokat tanulhatunk.

Bármilyen testi-lelki-mentális bajba jutott ember került az útjába, Jézus megállt, hogy enyhítsen a szenvedésen. Amikor kellett gyógyított, vigasztalt, de gyakran egy-egy bátorító, elgondolkodtató szó is elég volt ahhoz, hogy javítson azok egészségén, akikkel találkozott.

De mi van, ha mi nem tudunk kézrátétellel gyógyítani és egyéb csodákat tenni? 

Hát, ahogy korábban is írtam, pont ez az elsősegély lényege: nem az számít, hogy mennyire vagyunk képzettek és mire vagyunk képesek, hanem az, hogy megálltunk, észrevettük a bajban lévőt, és megtettünk mindent tőlünk telhetőt, hogy az illető elinduljon a felépítés útján.

Ha találkozol ma valakivel, aki bármilyen módon bajba jutott és segítségre van szüksége, állj meg, 
tedd meg, amit tudsz, a többit pedig bízd rá a szakértőkre, legyen szó mentőkről, orvosról, családtagról, mindenekelőtt pedig Jézus Krisztusról.

(Cserpán Ádám)

Vágyak és célok✨🌹

,,✨🌹A hosszú várakozás beteggé teszi a szívet, de a beteljesült kívánság az élet fája.,, Példabeszédek 13:12

Minden egészséges embernek vannak céljai, amiket szeretne elérni, megvalósítani. 

Van, amikor ezeket a célokat úgy tűzzük ki, hogy logikusan végig gondoljuk a lehetőségeket, a szükségleteket, a célig vezető utat, a körülményeket, amik befolyásolják; és van úgy, hogy az érzelmeinkből, kívánságainkból, vágyainkból fakadnak. Ez utóbbi a gyakoribb.

A legjobb az, ha a kettő egyszerre teljesül: érzelmileg is tudunk azonosulni a vallott céljainkkal, ezért könnyen és lelkesen tudjuk tenni azt, amit az értelmünk diktál; illetve az értelmünkkel is tudjuk helyeselni azt, amire az érzelmeink indítanak. 

Ha nem így van, akkor könnyen tűzünk ki érzelmi alapon irreális célokat, és ha ezek nagyon magukkal ragadnak minket, akkor a hosszú ideig beteljesületlen vágyaink beteggé tehetnek minket; vagy küzdünk olyan célokért, amik nem igazán lelkesítenek, és a végén úgy érezzük, hogy elpocsékoljuk az életünket.

Vegyünk egy példát a hosszú várakozásra! Jézus visszatérésének várása a keresztények hitének alapja. 

Ha valaki hosszú ideig várja (eleinte) lelkesen, és nem teljesül, mondjuk húsz, negyven vagy hatvan éven át, akkor mi történik? "A hosszú várakozás beteggé teszi a szívet..." 

Ez a betegség sokféle tünettel járhat: a hosszú várakozásba belefáradhat, kötekedővé, törvényeskedővé vagy közömbössé, érdektelenné válhat az ember.

Ezt Jézus is tudta, ezért négy példázatban elmondta (a Máté evangéliuma 24. és 25. fejezetében olvassuk őket), hogy hogyan tudjuk őt várni hosszú ideig, úgy, hogy ne betegedjünk bele. 

Azt tanácsolta, hogy a hosszútávú cél mellett (az ő visszatérésének a várása), legyenek rövidebb távú céljaink is, amikért munkálkodunk, amik beteljesült kívánságok lehetnek, "az élet fája" a lélek számára.
Ezek a rövidtávú, lelkesítő, és reális célok a példázatok alapján így foglalhatók össze röviden: ápoljunk naponta mélyülő, szoros kapcsolatot Istennel; illetve a tőle kapott szeretetünkkel, lelki ajándékainkkal, képességeinkkel, befolyásunkkal, anyagi javainkkal és minden kapott áldással munkálkodjunk azokért, akiket ránk bízott.

Neked vannak ilyen beteljesülhető céljaid, miközben várod Jézust?

(Simon Csaba)

Legyete erősek és bátrak⭐

⭐Ma reggel is a következőképpen szól hozzánk: „Legyetek erősek, és bátrak, ne féljetek, és ne rettegjetek...”
Nehéz erősnek lenni. Nem könnyű bátornak lenni.
Életünk fájdalmai közepette még retteghetünk is.
De „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.” (2Kor 12,9)
Milyen csodás örömüzenet a számunkra, hogy van Valaki, aki erős, és Általa mi is erősek lehetünk.
Nem tudjuk mit hoz a holnap, milyen próba vár ránk, de ha Istenben bízunk, akkor erősek lehetünk:
„Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” (2Tim 1,7)
Nagyon sok erőt kaptunk Istentől, viszont csak akkor élhetünk ezzel a csodás kegyelmi ajándékkal, ha befogadjuk Jézus Krisztust a szívünkbe.
Lesznek időszakok, amikor úgy fogjuk érezni, hogy gyengék, fáradtak vagyunk és feladnánk mindent, de attól a lelkünk erős lehet.
A mai napon a következő pár sort tanuljuk meg, mert nem tudjuk mikor fog erőt, bátorságot, kitartást adni életünk folyamán: „Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor.
Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az ÚR, mindenütt, amerre csak jársz.” (Józsué 1,9)

 

  

Szeretet személyválogatás nélkül✨🌹

,,✨🌹 A messzeségben is megjelent az Úr: Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen.,, Jeremiás könyve 31:3

Ma van a lánygyermekek világnapja. Évente 12 millió lány házasodik meg 18 éves kora előtt.
A világ legalább 117 országában engedélyezett a gyermekházasság.
Becslések szerint világszerte 129 millió lány nem jár iskolába, ez harminckét millió általános iskolás, harmincmillió alsó tagozatos és hatvanhét millió középiskolás lányt jelent.
Magyarországon a nők és férfiak közti bérszakadék 2020-ban 18,5% volt.

A Központi Statisztikai Hivatal 2011-es felmérése szerint a hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatainak 70%-a nő volt.
És ott van ez a különbségtétel az élet minden apró területén.

Amikor állásinterjún nem a szakmai kvalitásodról kérdeznek, hanem arról, akarsz-e gyereket.
Amikor a szállodában hiába a nő nevén van a foglalás, a recepciós csak a mellette lévő férfival áll szóba.
Amikor a kislányokat a szépségük, míg a fiúkat az ügyességük és okosságuk miatt dicsérik a rokonok.
Amikor a lánygyermeked születése után elhangzik, hogy nem baj, majd a következő fiú lesz.
Amikor az egyházban nem az elhívásod, a teológiai ismereteid vagy a tálentumaid számítanak, hanem hogy férfinak vagy nőnek teremtett a Jóisten.
Pedig Isten nem személyválogató, Ő mindannyiunkért odaadta életét, és benne eltűntek a nemek, a származás vagy a társadalmi státuszból fakadó különbségek.
Mindannyiónkat örök szeretettel szeret, és mindannyiónkért elment a világ végéig is, hogy magához vonjon.
Keresztényként felelősségünk, hogy Jézus Krisztust képviseljük a mindennapokban.
Azt a Jézust, aki dühbe gurult, mert tanítványai nem akarták hozzá engedni a kisgyermekeket.
Azt a Jézust, aki lehajolt nőkhöz és férfiakhoz, aki gyógyított, tanított, meghallgatott és felemelt mindenkit, aki hozzá fordult.
Azt a Jézust, aki bemutatta, milyen is Isten valójában:
Akiben nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő.

(Szilvási-Csizmadia Andrea)

ÁLDÁS, BÉKESSÉG🌟

 ,,🌟De egy a vének közül azt mondta nekem:
Ne sírj! Íme, győzött a Júda törzséből való oroszlán, Dávid gyökere, hogy felnyissa a könyvet és hét pecsétjét.”,, A Jelenések könyve 5:5

Meghallgatható:
https://abibliamindenkie.hu/uj/REV/5
https://abibliamindenkie.hu/karoli/REV/5

Mit jelent ez a vers?

• A sírás oka: János apostol az előző versekben keservesen sír, mert senki sem találtatik a mennyben vagy a földön, aki méltó lenne arra, hogy felnyissa a trónon ülő Isten kezében lévő, hét pecséttel lezárt könyvet (tekercset).
• Az oroszlán és Dávid gyökere: Ez a képi kifejezés Jézus Krisztusra utal. Az „oroszlán Júda törzséből” a messiási királyi származásra (Júda törzsére) mutat, míg a „Dávid gyökere” arra utal, hogy ő a Dávidi vonal beteljesítője és forrása.
• A győzelem: Jézus azért méltó a pecsétek feltörésére és a könyv (a történelem és az üdvösség tervének) felnyitására, mert kereszthalálával és feltámadásával győzelmet aratott.

Mint a mesékben✨🌹

,,✨🌹Ha elesik is, nem marad fekve, mert az Úr kézen fogja.,, 37. Zsoltár 23-24. versei 

A mesékben, csakúgy, mint az életben, a főhősnek sok viszontagságon kell átmennie, amíg célba ér. 

Van, hogy ármánykodnak ellen, van, hogy nyíltan támadják. 

De mindegy is, hogy a banya cseleit kell elhárítania, vagy a hétfejű sárkánnyal kell szembeszállnia, 

csak akkor győzhet, ha mindvégig hűséges és becsületes marad. 

Azért szeretem ezeket a történeteket, mert olyan tisztának és egyszerűnek mutatják a világot, hogy a gyerekek is látják belőlük, mi a jó és mi a rossz. 

Ma, a mesék világnapján érdemes elgondolkodni azon is, hogy az életnek is ilyennek kellene lennie és nem annyira bonyolultnak, mint mostanában. De a mai “boszorkányokat” és “hétfejű sárkányokat” nem olyan könnyű felismerni. 

A legtöbb esetben álcázzák magukat, leplezik valódi szándékaikat és komoly felkészültség és erkölcsi érzék kell hozzá, hogy le tudjuk őket leplezni, mielőtt támadásukkal legyőznének minket. 

Neked mi segít leginkább ellenük?

A zsoltáros azt mondja, érdemes segítségül hívnunk a legjobb szövetségest. 

Ahogy a legkisebb királyfi hűséges segítői támogatása miatt tud felül kerekedni, úgy van nekünk is szükségünk, a valódi támaszra, Istenre. Igéje által olyan erkölcsi iránytűvel rendelkezhetünk, ami mindig képes nekünk megmutatni a helyes utat. Ráadásul minél többször hallgatunk rá, annál hamarabb figyelmeztet bennünket a lelkiismeretünkön keresztül. Érdekes, hogy a belső hang az embereknél különbözik ugyan, de annál kifinomultabb, minél inkább megcselekedjük a jót. 

Vagyis, ha figyelünk rá és engedelmeskedünk szavának. 

Dávid azzal bátorít minket, hogy az Úr szemmel tartja a tetteinket és látja, ha igyekszünk a jóra. 

Irányt, útmutatást ad, amikor szükségünk van rá és a jövőben még inkább így cselekszik. 

Ismeri a kihívásainkat, próbáinkat és nem vár el tökéletességet tőlünk.

 Ha el is esünk, felsegít és újra irányítása alá von. 

Ehhez azonban nekünk is akarnunk kell a jót, és tennünk minél gyakrabban. 

Törekednünk kell magunknak is, mert az ellenséget mindig csak összefogással lehet legyőzni! 

Tudod, mint a mesében, úgy az életben is.

 

(Restás László) 

 

Ahány ország, annyiféle törvény✨🌹

,,✨🌹Az én országom nem e világból való: ha ebből a világból való volna, az én szolgáim harcolnának, hogy ne jussak a zsidók kezére. De az én országom nem innen való.,,
János evangéliuma 18. fejezet 36. vers

Talán nem meglepő, hogy különböző országokban különböző törvények hatályosak.
Vannak egészen hétköznapi szabályok, például a közúti közlekedés szabályozásával kapcsolatban, 
amik teljesen egyértelműek: míg Ausztriában és Horvátországban egy sör még belefér vezetés előtt, 
addig Magyarországon zéró tolerancia van érvényben az ittas vezetést illetően.

Akadnak azonban olyan rendelkezések is, amik első hallásra logikátlannak, furcsának, sőt, akár egyenesen viccesnek is hathatnak. Az Amerikai Egyesült Államok Észak-Karolina államában például törvény szabályozza, hogy jótékonysági szervezetek hetente legfeljebb két alkalommal szervezhetnek jótékonysági bingót, és egy alkalom nem lépheti át az öt órás keretidőt.

Jézust a római helytartó, Pilátus elé hurcolják, aki nem teljesen érti, mi történik körülötte – Jézusból akarja kiszedni, hogy mi is a vád, amivel vádolják a rabbit. Ő nem ebből az országból való, ő nem érti a szabályokat. Meg van győződve róla, hogy ez a férfi, aki előtte áll, lázadást szított, királynak kiáltatta ki magát és az emberei, a katonái már a palota előtt várják, hogy lecsapjanak, elrabolják a vezetőjüket.

Jézus azonban biztosítja róla: én sem ide valósi vagyok.

Ha ide valósi volnék, ha ennek az országnak a szabályai, a józan ész és a puccs szabályai vonatkoznának rám is, volna mitől félnie a zsidóknak, volna mitől félned neked is, de az én országom nem innen való.

Jézus országában a miénkhez képest furcsák a szabályok.
Míg itt gyűlölet van, ott a szeretet a domináns, míg itt a pénz a központi kérdés, addig ott a jótékonyság.
A keresztények pedig már most ennek az új világnak, Jézus országának állampolgárai.
Mi sem innen valók vagyunk, ránk is a jézusi szabályok vonatkoznak.

(Ömböli Krisztián)

Melyik úton jársz?✨🌹

,,✨🌹Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amelyben mindazok, akik a sírban vannak, meghallják az ő hangját, és kijönnek: akik a jót tették, az életre támadnak fel, akik pedig a rosszat cselekedték, az ítéletre támadnak fel.,, János evangéliuma 5.fejezet 28-29.vers

Aki veszített el közeli hozzátartozót vagy kísért valakit a gyászban, ismerheti az érzést, hogy a feltámadás, az új Föld ígérete és az újbóli találkozás reménysége mennyi erőt tud adni egy gyászolónak.
Tapasztalataim szerint, amikor a gyászoló megéli a fájdalmát, akkor bár ott lebeg a szeme előtt Jézus Krisztus összes feltámadásra irányuló ígérete, mégsem tud teljes mértékben felülkerekedni a gyász fájdalmán és talán nem is kell. Az viszont fontos, hogy amikor a gyászt körbe növi az élet, akkor törekedjünk arra, hogy beépítsük ezen ígéreteket a lelkünkbe és a tudatunkba.
Az evangéliumi szöveg nagyon egyértelműen beszél a feltámadás két kimeneteléről.

Egyszerűnek tűnik, hiszen aki rossz, az legyen megítélve, aki jó, az pedig kapja meg jutalmát.

De vajon mi számít rossznak és mi számít jónak? Ki támad fel az ítéletre és ki az életre?
Pál apostol a Római levél 2. fejezet 6-10.versében a következőt írja:

Ő mindenkinek cselekedetei szerint fog megfizetni: azoknak, akik állhatatosan jót cselekedve törekszenek dicsőségre, megbecsülésre és halhatatlanságra, örök életet ad, azoknak pedig, akik viszálykodók, akik ellnállnak az igazságnak, és a gonoszságnak engednek, haraggal és bosszúállással fizet majd.

Gyötrelem és szorongattatás vár minden emberi lélekre, aki a rosszat cselekszi, először a zsidóra, majd pedig a görögre, viszont dicsőség, tisztelet és békesség jut majd osztályrészül mindazoknak, akik jót tesznek.
Mit tanít nekünk ma ez a szöveg? Azt gondolom, hogy nem csak a gyászidőszakban fontos gondolkodnunk arról, hogy életünkkel, döntéseinkkel, szavainkkal melyik tábort erősítjük. 

Tetteink, azok a döntések, amelyeket naponta meghozunk mutatják az utat, hogy merre tartunk. 
Szavaink, gesztusaink kis lépésekben bár, de rajta tartanak az egyik úton.
Jót cselekszünk, valóban segítünk a másik emberen? 
Vagy viszályt szítunk és bosszúállást ígérünk?

Tetteink a mérce és az útmutatás, ezért nagyon fontos, hogy először magunkban, aztán a környezetünkben is felismerjük ezeket a jelzőtáblákat.
A kérdés tehát nem az, hogy lesz-e feltámadás és találkozunk-e azokkal, akik oly' nagyon hiányoznak, hanem a kérdés az, hogy melyik úton haladunk és melyik tábort erősítjük.

Áldott napot!
(Pörneki-Csomó Hajnalka)

Nem nekünk kell ítéletet mondani✨🌹

,,✨🌹Akkor te miért ítéled el testvéredet? Vagy te miért veted meg testvéredet? 
Hiszen mindnyájan oda fogunk állni Isten ítélőszéke elé.,, Rómaiakhoz írt levél 14. fejezet 10. vers

Pál apostol olyan kérdésben írja ezeket a szavakat, amely komoly feszültséget okozott a római keresztények között. Nem mindenki gondolkodott ugyanúgy arról, mit szabad megenni vagy mely napokat kell különlegesnek tartani. Pál nem azt mondja, hogy mindenki győzze meg a másikat a saját igazáról. Inkább egy meglepő kérdést tesz fel. Miért ítéled el a testvéredet?

Sokszor nemcsak elfogadni szeretnénk a másikat, hanem át is formálni a saját képünkre.

Mintha akkor lenne rendben, ha ugyanúgy gondolkodna, ugyanúgy döntene és ugyanúgy élne, ahogyan mi. Pedig Isten nem egyforma embereket teremtett. Lehet egység úgy is, hogy közben különbözünk. Sőt!

Az ítélkezés nagyon emberi működés. Gyorsan véleményt alkotunk valakiről abból, amit látunk, miközben az életének nagy részét nem ismerjük.

Nem tudjuk, milyen veszteségeket hordoz, mitől fél vagy milyen küzdelmek vannak egy-egy döntése mögött. Mégis könnyű néhány mondatból vagy viselkedésből eldönteni, milyen ember.

Pál azonban még mélyebbre visz. Mindannyian Isten előtt fogunk megállni. 
Nem nekem kell eldöntenem, hogy a másik ember mit ér vagy milyen ítéletet érdemel. 
Isten ismeri azt is, amit én nem látok. 
Ez nem jelenti azt, hogy ne különböztessük meg a jót a rossztól vagy ne legyenek határaink. 
Az ítélőképesség és az ítélkezés nem ugyanaz.

Isten attól akar megóvni, hogy miközben mások hibáit vizsgáljuk, megfeledkezzünk a saját életünkről. Sokkal fontosabb kérdés, hogy én hogyan állok majd elé.
Legyen ez a mai reggeled imája:
Uram, segíts elfogadnom, hogy nem kell mindenkinek olyannak lennie, mint én.
Taníts különbséget tenni ítélőképesség és ítélkezés között.
Őrizz meg attól, hogy a saját mércémet tegyem mások fölé.
Segíts inkább a saját életemet őszintén eléd vinni.

Ámen.
(Baksáné-Szabó Anikó)

Tanulni jó!✨🌹

,,✨🌹Fogadjátok azért a szívetekbe és lelketekbe ezeket az igéket, kössétek azokat jelként a kezetekre, és legyenek fejdíszként a homlokotokon. 
Tanítsátok meg ezeket a fiaitoknak is: ezekről beszélj, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz!,, Mózes ötödik könyve 11:18-19

Szeretek tanulni. Nem volt ez mindig így. Fiatalként mindig büszke voltam rá, hogy olyan agyam volt mint a szivacs.
Elég volt az órán figyelnem és könnyedén megírtam a dolgozatot úgy, hogy azért annyira ne is legyen rossz.
Ez elég volt nagyon sokáig.
Mostanra már ha tanulni szeretnék, oda kell tennem magam. Leülni és kutatni.
Nem tudom hogy az agyam lustult el, vagy amit tanulok lett bonyolult, de már nem olyan könnyű mint régen, mégis mérhetetlenül élvezem az érzést amikor rájövök valamire és beépítem a gondolkodásomba.

Te hogy szoktál tanulni? Szeretsz kutatni? Szeretsz napról napra új dolgokra lelni?

Úgy tapasztalom, hogy a Biblia mindig tud valami újat adni. Mindegy mennyit foglalkozok vele, mindig találok benne valamit. Ahogy körbejárom a történeteket és a körülötte lévő kort, a nyelvet, vagy bármi mást, mindig találok egy izgalmas részletet amit addig talán még nem láttam. Tanulni jó.

Mózes is ezt akarja elmondani a népnek. Tanulj!
Építsd be az életedbe azt amit megértettél, és élj vele együtt! Lélegezz vele együtt! Mozogj vele együtt! Erre való az Ige.

(Ömböli Dávid) 

A természet rendje✨🍁

,,✨🍁Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is.,, Pál levele a galatákhoz 6:7

Az ősz, különösen a kora őszi napok a legalkalmasabbak arra, hogy a természetben töltsük őket. 

Nincs is annál szebb, mint amikor egy hegytetőre felkapaszkodás után elénk tárul az ezer színben pompázó, hűvös szélben táncoló lombkoronák látványa, a tavak és folyók játékos csillogása, és ha szerencsénk van, akkor a tiszta őszi égbolt hideg-kék végteensége is.
Pál apostol szeme előtt talán nem pontosan ez a látvány volt, amikor megírta levelét a Galatáknak. 

Az apostol Isten törvényének tekintélyéről, és különösen azon részleteiről írt, amely az emberek egymás közötti kapcsolatát, közösségét érinti, szabályozza. "Ne térjetek el Isten törvényétől—mondja Pál—mert azt nem lehet csak úgy semmibe venni."
Hogyan értelmezhető mégis ez a gondolat ma a mi részünkről, amikor a Tiszta Hegyek Világnapján lelki, vagy akár fizikai szemünk előtt megjelenik a színpompás erdő képe? 

Hát nem úgy, hogy a magasztos hegyek, a színpopás erdő, a friss levegő, a madárcsicsergés mind-mind Isten csodálatosan megalkotott világának tökéletes rendjére irányítja figyelmünket? 

Arra a rendre—nevezzük azt Isten törvényének vagy a természet rendjének—amely Isten végtelen szeretetére és kreativitására emlékeztet bennünket.
És ez a rend azt is kimondja, hogy mi, emberek felelősek vagyunk ezért avilágért. 

Minket bízott meg Isten azzal, hogy rendben, tisztán tartsuk azt. És ugyanúgy, ahogyan egy emberi közösségre, gyülekezetre, úgy a természettel való kapcsolatunkra is igaz: "amit vet az ember, azt fogja aratni is".
Ha tiszteletben tartjuk az ezekre vonatkozó szabályokat, törvényeket, szeretettel fordulunk embertársaink és a teremtett világ felé, akkor mi is számtalan áldásban fogunk részesülni. 

Ha azonban nem tiszteljük a teremtés rendjét, akkor a környezetünk, az emberek vagy a természet hamar ellenünk fordulhat.
Ezért, ha ma rácsodálkozunk Isten csodálatos teremtett rendjére, ne feledjük, amit az apostol mond: 

“A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk" (9. vers). 

(Cserpán Ádám) 

 

MÓZES MÁSODIK KÖNYVE 14. fejezet🌟

A fáraó üldözőbe veszi Izráelt🌟  

MÓZES MÁSODIK KÖNYVE 14. fejezet

1 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 2Móz 13,18; 4Móz 33,7; Jer 44,1; 46,14; Ez 29,10; 30,6

2 Mondd meg Izráel fiainak, hogy forduljanak meg, és verjenek tábort Pí-Hahírót előtt, Migdól és a tenger között, Baal-Cefón előtt! Vele szemben táborozzanak a tengernél!

3 Hátha azt gondolja a fáraó, hogy eltévedtek Izráel fiai ezen a földön, körülzárta őket a puszta.

4 Én pedig megkeményítem a fáraó szívét, hogy üldözőbe vegye őket, és megmutatom dicsőségemet a fáraón és egész haderején. Akkor megtudják az egyiptomiak, hogy én vagyok az Úr. És így cselekedtek.

5 Amikor jelentették Egyiptom királyának, hogy elmenekült a nép, megváltozott a fáraónak és udvari embereinek indulata a nép iránt, és ezt mondták: Mit tettünk?! Elbocsátottuk Izráelt a szolgálatunkból!

6 Befogatott a fáraó a harci kocsijába, és maga mellé vette a hadseregét.

7 Maga mellé vett hatszáz válogatott harci kocsit meg Egyiptom összes harci kocsiját, mindegyiken csupa kiváló harcost.

8 Az Úr megkeményítette a fáraónak, Egyiptom királyának a szívét, és az üldözőbe vette Izráel fiait. De Izráel fiai kivonultak az Úr kezének oltalma alatt.

9 Az egyiptomiak tehát üldözték őket – a fáraó minden lova, harci kocsija, lovasa és hadereje –, és utolérték őket, amikor a tenger mellett táboroztak Pí-Hahírótnál, Baal-Cefónnal szemben.

10 A fáraó közeledett. Izráel fiai pedig föltekintettek, és látták, hogy az egyiptomiak utánuk eredtek. Ekkor nagy félelem fogta el őket, és segítségért kiáltottak Izráel fiai az Úrhoz.

11 Mózesnek pedig ezt mondták: Nincs talán elég sír Egyiptomban, hogy a pusztába hoztál bennünket meghalni? Mit tettél velünk, miért hoztál ki bennünket Egyiptomból?! Zsolt 106,7

12 Nem megmondtuk neked még Egyiptomban, hogy hagyj nekünk békét, hadd szolgáljuk Egyiptomot?! Mert jobb nekünk, ha Egyiptomot szolgáljuk, mint ha a pusztában halunk meg!

13 De Mózes így felelt a népnek: Ne féljetek! Álljatok helyt, és meglátjátok, hogyan szabadít meg benneteket ma az Úr! Mert ahogyan ma látjátok az egyiptomiakat, úgy soha többé nem fogjátok látni őket.

14 Az Úr harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!

Izráel átvonul a tengeren

15 Akkor ezt mondta Mózesnek az Úr: Miért kiáltasz énhozzám? Szólj Izráel fiaihoz, hogy induljanak!

16 Te pedig emeld föl a botodat, nyújtsd ki a kezedet a tenger fölé, és hasítsd ketté, hogy szárazon menjenek át Izráel fiai a tenger közepén.

17 Én pedig megkeményítem az egyiptomiak szívét, hogy menjenek utánuk. Így mutatom meg dicsőségemet a fáraón és egész haderején, harci kocsijain és lovasain.

18 Majd megtudja Egyiptom, hogy én vagyok az Úr, amikor megmutatom dicsőségemet a fáraón, harci kocsijain és lovasain.

19 Ekkor elindult az Isten angyala, aki Izráel tábora előtt járt, és mögéjük ment. Elindult az előttük levő felhőoszlop is, és mögéjük állt. 2Móz 23,20; 32,34; 4Móz 20,16; Józs 5,14; Ézs 63,9

20 Odament Egyiptom tábora és Izráel tábora közé, és az a felhő, amely világítani szokott éjjel, sötét maradt, ezért nem közeledtek egymáshoz egész éjszaka.

21 Mózes kinyújtotta kezét a tenger fölé, az Úr pedig egész éjjel erős keleti széllel visszafelé hajtotta a tengert, és szárazzá tette a tengerfeneket, úgyhogy a víz kettévált.

22 Izráel fiai szárazon mentek be a tenger közepébe, a víz pedig falként állt mellettük jobbról és balról. 2Móz 15,8.19; Zsolt 66,6; 78,13; 106,9; 136,13-14; Ézs 63,12; ApCsel 7,36; 1Kor 10,1-2; Zsid 11,29

Az egyiptomiak a tengerbe vesznek

23 Az egyiptomiak üldözőbe vették őket, és a fáraó összes lova, harci kocsija és lovasa bement utánuk a tenger közepébe. Zsolt 106,10-11; 136,15

24 A hajnali őrségváltás idején rátekintett az Úr a tűz- és felhőoszlopból az egyiptomiak táborára, és megzavarta az egyiptomiak táborát.

25 Megakasztotta a harci kocsik kerekeit, és nem engedte, hogy azok gyorsan haladjanak. Ekkor azt mondták az egyiptomiak: Meneküljünk Izráel elől, mert az Úr harcol értük Egyiptom ellen!

26 Az Úr pedig ezt mondta Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet a tenger fölé, hogy a víz visszatérjen az egyiptomiakra, a harci kocsikra és lovasokra!

27 Mózes kinyújtotta a kezét a tenger fölé, és a tenger visszatért reggelre a medrébe egyenest a menekülő egyiptomiakra. Így hajtotta bele az Úr az egyiptomiakat a tenger közepébe.

28 Visszatért a víz, és elborította a harci kocsikat és lovasokat, a fáraó egész haderejét, amely utánuk ment a tengerbe. Egy sem maradt meg közülük.

29 Izráel fiai viszont szárazon mentek át a tenger közepén, a víz pedig falként állt mellettük jobbról és balról.

30 Így szabadította meg az Úr azon a napon Izráelt Egyiptom kezéből. És látta Izráel az egyiptomiakat holtan a tenger partján.

31 Amikor látta Izráel, hogy milyen erős kézzel bánt el az Úr Egyiptommal, félni kezdte a nép az Urat. Hitt az Úrnak és szolgájának, Mózesnek. Zsolt 106,12

Csak így érdemes!✨🌹

,,✨🌹...és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is,, Filippi 2:4

A fiam focizik, hetente kétszer jár edzésre. Idén új csapattársai lettek, mert az idősebbek másik korosztályba kerültek, és fiatalabbak jöttek helyettük. Voltak köztük olyanok, akik – talán bizonyítani próbáltak a nagyobbak előtt – az edzés során a meccsen minden helyzetet maguk akartak megoldani. „Önzőztek” – ahogy a fiam mondta. Lehet, hogy ők élvezték a játékot – egy darabig, de a többieknek elég egyhangú volt. Végül veszítettek.

Gyakran találkozhatunk olyanokkal, akik elsősorban (vagy csak) azzal törődnek, hogy nekik jobb legyen, és nem foglalkoznak azzal, hogy amit tesznek, az másoknak mennyire jó vagy rossz. Önzőznek. 

Ők élvezzék a játékot (az életet), a többi nem számít. Az interneten, a tévében, a közösségi oldalakon a menők ezt népszerűsítik. Ők tűnnek győzteseknek, pedig ők az igazi vesztesek.

Ugyanakkor – és én nagyon hálás vagyok ezekért az emberekért, – ismerek olyanokat is, akiknek fontos, hogy másoknak is jó legyen. 

Egyikük egy önkéntes közösség vezetője, és egyszer valaki, aki lehet, hogy éppen rossz passzban volt, ezt kérdezte tőle: „Miért mindig úgy akarod megoldani a helyzeteket, hogy mindenkinek jó legyen?” 

Neki természetes volt ez a hozzáállás, és úgy meglepődött a kérdésen, hogy nem is tudta, hogy mit válaszoljon.

Az embereknek ez a két csoportja a Biblia két jól ismert szereplőjének a viselkedését és jellemét idézi fel bennem: Sátánét, akinek az önzés az alaptermészete, és aki emiatt mindent elveszít, és Krisztusét, akié pedig a mások hasznának keresése. 

Ha az idézett ige utáni verseket is elolvassuk, láthatjuk, hogy milyen messzire elment ebben Jézus (5-8. versek). Ő tűnt a nagy vesztesnek, és akkor nyert vissza mindent!

Pál azonban nem teszi ilyen magasra a mércét, mert tudja, hogy emberek vagyunk, ezért nem arra hív fel minket, hogy a mások javát keressük csak, de még nem is elsősorban, a magunké elé helyezve, hanem csak azt, hogy „a másokét is”.

Mit gondolsz: ez megvalósítható?

(Simon Csaba)

Régen minden jobb volt✨🌹

,,✨🌹Így szól a Seregek Ura: Még egy kevés idő, és megrendítem az eget és a földet, a tengert és a szárazföldet. Megrendítek minden népet, és elhozzák kincseiket a népek, ezt a házat pedig megtöltöm dicsőséggel – mondja a Seregek Ura.,, Haggeus próféta könyve 2. fejezet 6-7. versek

Régen minden jobb volt, legalábbis ezt szoktuk mondani. A Bambi édesebb volt, a Sport szelet rumosabb, a Traubi szőlősebb. Az autóknak volt egyénisége, az emberek kedvesebbek, a nyarak hűvösebbek voltak. Minden télen szánkóztunk és a befagyott Balatonon korcsolyáztunk. Ma már nincs jég. Hó sincs.

Régen a gyülekezetben is minden jobb volt, összejártunk bográcsozni, túrázni. Névről ismertünk mindenkit. Meg a lelkész is milyen...
Haggeus prófétán keresztül Isten is ezt mondja: régen minden jobb volt.

"Emlékeztek még a régi templomra?" – kérdezi a babiloni fogságból hazatért néptől, akik inkább előbb a saját házaikat, boltjaikat, istállóikat építették meg, mint a templomot. "Emlékeztek még? 
Régen a templom is jobb volt."

Hogyne lett volna jobb, hiszen most csak egy romhalmaz!

Az újjáépített templomot aztán Kr.u. 70-ben a rómaiak újra lerombolták és semmi nem maradt meg belőle – a nyugati fal, az úgynevezett Siratófal emlékezteti csak az arra zarándokolókat, hogy egykor itt fontos épület állt. Régen minden jobb volt. 

Akkor Isten azt ígérte, hogy a templom dicsősége túlmutat majd a saját népén és áldásul szolgál a pogányok számára – valami ilyesmit várna a gyülekezettől is.
A gyülekezet nem egy épület, hanem egy közösség. Nincsenek falai, csak (emberi) téglái.

Ha régen jobb volt, akkor te is tehetsz róla, hogy most nem az. Nem a lelkész, nem a hómentes telek és a Bambi. Ahhoz, hogy a templom újra dicsőséggel legyen tele, rád is szükség van!

Ma mit teszel azért, hogy a környezetedben felfigyeljenek rá, hogy Isten nem csak régen volt jó, hanem ma is az?

(Ömböli Krisztián)

Ami megmarad✨🌹

,,✨🌹Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.,,
Márk evangéliuma 13. fejezet 31. verse

Mindannyiunk életében fontosak azok a dolgok, amik sokáig elkísérnek bennünket. 
Vannak közöttük olyanok, amiket éppen ezért öröknek is gondolunk, bár nem azok. 
Ilyen a család, a szeretet, a hivatás, az identitásunk, az elköteleződésünk is. 
Mégis, ha ritkán is, de megtapasztalható, hogy ezek is meg tudnak változni.

Sajnos, nem élünk örökké itt a földön, ezért az élet része, hogy veszíthetünk el családtagokat és ezért nagyon szomorúak leszünk, vagyunk. De az egymás iránti szeretet is megváltozhat.

Van, hogy nem vagyunk már képesek megbocsátani, vagy időben beismerni azt, amit elrontottunk, és ezért tönkremehet a szeretet-kapcsolat is.

Az identitásunk és a hivatásunk is képes megváltozni az idők múlásával, mert a képességeink és a lehetőségeink is változnak, és ilyenkor új utakat találunk, az elköteleződésünk is módosulhat idővel.

Van azonban, ami nem változik meg soha - Jézus erről beszélt a fenti szövegben -: ez pedig az Ő szava. Nagy dolog ez, kérem szépen, főleg egy olyan világban, ahol az emberek egy része hol így beszél, hol úgy. Azt állítani magadról, hogy benned nem változik semmi, hogy ugyanaz maradsz örökre - elég hihetetlen.

De Jézussal kapcsolatban ez a valóság! Bár figyelmesen kell végigolvasnod a Bibliát, és nem elég felületesen foglalkoznod a kérdéssel, míg belátod, hogy ez az igazság. 
Isten, az Atya, a Fiú, a Szentlélek mindig ugyanaz marad. Nem véletlen, hogy kijelenti magáról:

Ő a volt, a van és a lesz, a kezdet és a vég, az első és az utolsó. Ráadásul ezt teljesen pozitív értelemben, velünk kapcsolatban mondja. Az Ő szeretete irántunk mindig ugyanaz marad. 
Mégpedig annyira, hogy ebbe belefér minden ember!

Annyira, hogyha el is múlunk az időben, Ő emlékezni fog ránk, és feltámaszt minket az utolsó napon. Annyira, hogy végül mindenkit, aki viszont szereti Őt, megajándékozza az örökkévalósággal.

(Restás László)

 

 

Végy egy mély levegőt!✨🌹

,,✨🌹A vétkes ajak veszedelmes csapda, de az igaz kikerül a bajból.,,
Példabeszédek könyve 12.rész 13.vers

A szavainknak súlya van. Egyetlen mondattal sebet ejthetünk, de ugyanígy egyetlen mondattal bátoríthatunk, gyógyíthatunk és reményt adhatunk.

Jézus azt mondta: „A szív teljességéből szól a száj.” (Mt 12:34) Ezért a beszédünk sokszor megmutatja, mi van bennünk.
Isten megteheti, hogy ne csak a szánkat őrizze, hanem a szívünket is! 

Hogy amikor igazságtalanság ér, ne az első indulatos válaszunk szólaljon meg. Hogy amikor megbántanak, ne akarjunk mindenáron visszavágni. És hogy legyen bennünk bölcsesség felismerni: nem minden szóra kell válaszolnunk.

Dávid így imádkozott: „Uram, tégy zárat az én számra, őrizd ajkaim nyílását!” (Zsolt 141:3)

Áldott napot!
(Pörneki-Csomó Hajnalka)