A halálról és dicsekvésről💓

,,💓Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka; 

nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.,, Efézusi levél 2:8-9

Szoktál dicsekedni? Mire vagy büszke? Hogyan, mivel dicsekszel, amikor dicsekszel?
Érdekes kérdés a dicsekvés kérdése. Egyrészről ott van a jól végzett munka öröme. 

Megelégedéssel tölt el, amikor valamit elkészítettünk, jó eredménnyel befejeztünk. 

A befektetett idő, energia meghozta gyümölcsét. 

Másrészről ott vannak az elbukások elrettentő történetei, kezdve Luciferrel (Ezékiel könyve 28:12-19), vagy Babilon királyával (Dániel könyve 4. fejezete), amelyek gyökerénél ott van az önfelmagasztalás, büszkeség, öndicsőítés…

A Biblia arra emlékeztet, hogy minden hátterében ott van Isten kegyelmének ajándéka, ezért legyünk hálásak, és dicsőítsük Istent. Hálánk és dicsekedésünk többet árul el a kegyelemhez való viszonyulásunkról, mint gondolnánk!
Te miért adsz hálát, kit magasztalsz ma?

Legyen áldott a napod!
(Hites Gábor)

Isten útja⭐

https://www.youtube.com/watch?v=ZcORtFY5HR8

⭐1. Isten megvéd. Be kell látnunk, hogy a veszélyek világában élünk. 

Elég egy vírus, hogy életerőnk elillanjon, s gyenge, erőtlen kezeinket az ég felé nyújtsuk segítségért, 

s ajkaink repesve kiáltanak Istenünk: 

„Adj, Uram, erőt, mert oly gyenge vagyok. ”Mit tehetnénk az ilyen helyzetben? – kérdezhetnénk.

Szoktuk mondani: Imádkozzunk! Ilyen egyszerű lenne? – kérdezik sokan.
S hangzik a válasz: Ez a legkevesebb, de egyben ez a legtöbb, amit tehetünk embertársunk iránt.

2. Isten körbezár. Szívünket túláradó hála tölti be, mert ő tart életben bennünket, s nem engedi, 

hogy lábunk meginogjon. A zsoltáros bizonyságot tesz arról, hogy csakis Isten kegyelmének köszönhetően maradtak meg épségben. 

Ő az, aki Atyai gondoskodásával megóvta az ellenséget szeretett népét.

Hogyan működik?
Képzeljünk egy kisgyermeket, aki az életének első lépéseit igyekszik megtenni.
Az első lépéseknél szorosan megragadja édesanyja kezét, szorítja az ujját, 

míg azt nem érzi, hogy lábai annyira megerősödtek, hogy egyedül is el tud indulni. 

Amikor elindul, akkor sem marad teljesen egyedül. 

Jobbról-balról egy szülői kéz oltalmazza, védelmezi, megóvja az esetleges sérülésektől, veszélyektől.

Megtapasztalója voltál-e annak, amikor megoltalmazott, megvédett, körbezárt téged Isten? 

Ha igen, akkor adj hálát érte.
S ha utad, még roskadozva járod, s talán azt érzed, hogy a legnagyobb ínségben elhagyott Isten, 

akkor jusson eszedbe, hogy talán a legsúlyosabb próbák alatt Ő téged a tenyerében hordozott.

Milyen a hangod, Uram?💓

,,💓Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik báránybőrbe bújva jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek meg őket. 

Tüskebokorról szednek-e szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét? 

Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem.,, Máté ev. 7:15-17

Annyi zaj vesz körül minket a nap minden percében, annyian mondanak véleményt rólad, állítják, hogy Istennek ez kedves és amazt gyűlöli, hogy ez a zene az ő szíve szerint való, a másik pedig maga az ördög találmánya. 

Könyvekről, filmekről, irányzatokról, kezdeményezésekről mondanak véleményt a te nevedben. 

Történelmi eseményeknél, természeti katasztrófáknál és mindennapos történéseknél nyilatkoznak arról, hogy mi a te akaratod.

De miért mi akarjuk megmondani innen a Földről nézve, hogy mégis mit gondol a Mindenható? 

Miért akarunk a magunk megalkotta korlátok közé szorítani téged, a végtelen Teremtőt?
Igen, ezernyi történet van a Bibliában, amiben beszélnek rólad, de valljuk be, nem mindegyik egyértelműen fekete-fehéren. 

Mit kezdjünk azokkal az elbeszélésekkel, melyek népírtásról, erőszakról szólnak? 

Honnan tudjam, milyen vagy?

Ma közelítsük meg a kérdést onnan, amiről ez a rövid példabeszéd szól!

Nézzük a gyümölcsöket, a tetteket! Isten legmonumentálisabb tette az, hogy emberré lett értünk. Krisztusban lejött közénk, eggyé vált az emberiséggel, élt, alkotott, meghalt és feltámadt, tökéletesen bemutatva, milyen is Isten valójában.

Nézzük ezen a gyümölcsön keresztül a bennünk lévő kérdéseket! 

Legyen Krisztus élete a fókuszban, mert ilyen az Isten. És aki mást mond, az nem állít igazat. 

Ez az Isten szeret, elfogad és hazavár minden pillanatban. 

Ez az Isten a végsőkig elmegy érted, és sose nyugszik meg azzal, hogy „jóvanezígy”, majdcsak lesz valahogy. Ennek az Istennek a saját élete sem túl drága érted.
Kérdéseink mindig is lesznek, és ez így van jól. 

De legyen a fókuszban a kereszten függő Isten, így talán könnyebb továbblépni akkor is, ha nem értjük.

(Szilvási-Csizmadia Andrea)

Keresd az Urat! ⭐

http://www.biblia.hu/biblia_k/k_14_20.htm

⭐Egy barátomnak gyors műtétre volt szüksége, gyorsan kellett cselekedni. 

Láttam, ahogyan az orvos a falhoz dőlve leguggolt és elkezdett imádkozni. 

Az orvos biztosított minket arról, hogy már több ezer embernek segített ugyanezzel a problémával. 

Ennek ellenére a beavatkozás előtt imádkozott, és kérte Istent, hogy jó eredményt biztosítson. 

Nagyon hálás vagyok, hogy így tett.

Jósáfát, egy tapasztalt nemzeti vezető imádkozott egy válsághelyzetben. 

Három nemzet egyesült ellene, és azért jöttek, hogy megtámadják a népét. 

Bár több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkezett, úgy döntött, hogy megkérdezi Istent, mit tegyen. 

Így imádkozott: "[Mi] hozzád kiáltunk szorongattatásunkban, és te meghallgatsz minket, és megmentesz minket" (2Krónikák 20:9)

 Útmutatást is kért, mondván: "Nem tudjuk, mit tegyünk, de szemünk rajtad van" (12. v.). 

Jósáfát alázatos hozzáállása a kihíváshoz megnyitotta szívét Isten közreműködése előtt, amely bátorítás és isteni beavatkozás formájában érkezett.

Nem számít, mennyi tapasztalatunk van bizonyos területeken, a segítségért való imádkozás szent bizalmat fejleszt Istenre. 

Emlékeztet bennünket arra, hogy Ő többet tud, mint mi, és végső soron Ő irányít. 

Alázatos helyzetbe hoz minket - egy olyan helyre, ahol örömmel válaszol és támogat minket, függetlenül attól, hogy mi lesz a végeredmény.

Isten nyomában❣️

,,💓Keressétek az Urat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van!,, 

Ézsaiás próféta könyve 55:6

Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas biokémikusunk pontosan 85 évvel ezelőtt, 1941. június 13-án jelentette be, hogy felfedezte, miként lehet magas C-vitamin tartalmú készítményeket előállítani.

Ez azért számított forradalmi felfedezésnek, mert a tudomány akkor már évszázadok óta próbálta megtalálni és előállítani azt a rejtőzködő anyagot, amelyről tudták, hogy alkalmas többek között a skorbut nevű betegség megelőzésére és kezelésére.

Számos tudós próbálta már kinyerni ezt az akkor még ismeretlen anyagot azokból a gyümölcsökből, főleg citrusfélékből, amelyekről tudták, hogy tartalmazzák a vegyületet.

Mindeközben Szent-Györgyi, egy egészen más, mellékvesével kapcsolatos kutatásai során előállított, és általa hexuronsavnak nevezett vegyületről állapította meg, hogy az valójában a tudósok által hőn áhított C-vitamin.

Szent-Györgyi végül azt is felfedezte, hogy nem a citrusokból, és nem a káposztából, 

hanem a paprikából lehet a legegyszerűbben előállítani ezt a vitamint.

Ezek a felfedezések juttatták el őt, és az egész orvostudományt általánosan is a vitaminok felfedezéséig és előállításáig, ami végül az emberek általános egészségének javításához, 

valamint azóta is számtalan élet megmentéséhez vezetett.

Az élet nagy kutatóival, felfedezőivel rendszeresen megtörténik az, ami Szent-Györgyi Alberttel is történt.
Kutatásaik során talán nem is gondolják, lesz-e eredménye a sok munkának, és időnként az is kiderül, hogy az, amit keresnek, talán végig elérhető volt számukra, vagy a birtokukban volt.

Ugyanígy működik ez, amikor egyszerű, hétköznapi, mégis kíváncsi, eltökélt emberként Istent keressük.
Talán nem is gondoljuk, milyen eredménye lesz kutatásainknak, és maga a Biblia is azt mondja, 

hogy sokkal közelebb van hozzánk, mint gondolnánk. 

És mikor végre megtaláljuk, felfedezzük őt, nem csak a saját életünk, de potenciálisan számos körülöttünk élő ember élete örökre megváltozik.

Keressük hát az Urat minden nap, mert ő megtalálható a legegyszerűbb, leghétköznapibb dologban is, és talán még nem is tudjuk, de már a birtokunkban van!

(Cserpán Ádám)

Lehetőséged van ⭐

Https://youtu.be/Gm-UpyDkkAc

⭐Thomas Edison feltalálta az első elektromos izzót. 

Jonas Salk kifejlesztett egy hatékony gyermekbénulás elleni oltást. 

Michelangelo csodás festményeket hagyott az utókor számára. 

De mi a helyzet veled? Miért kerültél a Földre? Hogyan fogod eltölteni az életedet?

Ebben a fejezetben arról olvasunk, hogy Éva „teherbe esett, és megszülte Kaint” 

Miután először a kezében tartotta Kaint, Éva kijelentette: „Az Úr segítségével fiút szültem.” 

Egy kisgyermek világrajövetele után egy édesanya rendkívüli bizonyságot tesz:

 „Az Úr segítségével. 

Én egyedül Tőle függök” – vagyis, az, hogy a kisfiát a karjaiban tarthatja az Úr segítségével történt.
A történet másik csodája, hogy pár évszázad után egy Fiú által a Megváltás csodája is megvalósul az emberiség történetében (János 3,16). Micsoda örökség!

A szülőség csak egy a sok közül, ahogyan az emberek maradandóan hozzájárulnak ehhez a világhoz. 

Talán a te felajánlásod egy olyan szobából tör elő, ahol írsz, zenélsz vagy festesz. 

Talán példát mutatsz egy másik embernek, aki távol van Istentől. 

Lehet, hogy a hátrahagyott munkád, kezeidnek gyógyító ereje az; vagy a hétköznapi életben szerzett hírneved lesz az. 

Mindenesetre a szavaid visszhangozzák-e Éva kijelentését:

 „Az Úr segítségével jöhetett létre!”?

Mit fogsz tenni az Úr segítségével az Ő tiszteletéért?

“Lenni vagy nem lenni! Ez itt a kérdés💓”

,,💓Jézus ekkor ezt mondta neki: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?,, János ev. 11. fejezet 25, 26. v

Van a Boney M. együttesnek egy játékos dallamú kis karácsonyi éneke. Ez a „Mary's Boy Child”.

A dalocska refrénje nyers fordításban így hangzik: „Mária fiú gyermeke megszületett karácsonykor, hogy az ember örökké élhessen a karácsony napja miatt.”

Bármilyen élethelyzetben, kultúrában élsz, egyszer szembe kell nézned a mulandóság kérdésével, amelyre épp attól függően, hogy milyen kultúrában élsz, van egy válasz.
1. „Darwin gyermekeiként” mi a majommal közös ősök utódai, amíg fiatalok vagyunk, úgy érezzük, „sose halunk meg”. Azonban ahogy öregszünk, szembe kell néznünk a mulandóság tényével. 

De ez természetes. Élünk és meghalunk.
2. Isten gyermekeiként viszont a fenti ige lép érvénybe: „ha meghal is él”.

Utazunk az élet vonatán. És a vonat megáll. Kinézünk az ablakon, és az állomás neve: „Halál”. 

Ez természetes, ez része az életnek. De az a kérdés, hogy ez a végállomás, vagy a vonat tovább megy. Darwin vonatja nem megy tovább, de a JÓ ISTEN vonatja tovább megy a mennybe fel.

„>Kell ott fenn egy ország >Mely talán ránk is vár >Kell ott fenn egy ország >Amit senki nem talál >Kell ott fenn egy ország >Mely bárkit átölel >Kell ott fenn egy ország >Amit sosem rontunk el…”

Énekli Zorán szép dalában. De kinek van igaza? Apukám immár 16 éve, hogy elaludt, mint Lázár. „Boldogok a halottak, akik az Úrban haltak meg. “ (Jel. 14:13)

Mondja János Jelenések könyvében. Miért boldogok? Mert, „ha meghal is él”.
Félek a haláltól? Igen De van egy reményem. Hogy ez nem a végállomás.
„Mert tudom, hogy az én megváltóm él!”( Jób 19:25) ÁMEN

(Soós Róbert)

ADD ÁT JÉZUSNAK⭐

https://youtu.be/mVIs1SiZLZE

⭐Egy kisfiú hazament a templomból, és nagy izgalommal jelentette be, hogy hallott egy fiúról, 

aki halat adott Jézusnak. 

Ezért örömmel kezdett neki a halászatnak a házuk előtti kis tóban. 

Természetesen arra a kisfiúra gondolt, aki kenyerét és halát Jézusnak ajánlotta fel.

Jézus egész nap tanította a tömeget, és a tanítványok azt javasolták neki, hogy küldje el őket a faluba kenyeret venni. Jézus erre azt válaszolta: „Ti adjatok nekik enni” (Máté 14,16). 

A tanítványok tanácstalanok voltak, hiszen több mint ötezren voltak, akiket meg kellett etetni.

Talán ismered a történet folytatását: egy fiú odaadta az ebédjét - öt kis kenyeret és két halat -, 

és Jézus ezzel táplálta a tömeget. Az egyik felfogás szerint a fiú nagylelkűsége egyszerűen arra késztetett másokat is a tömegben, hogy osszák meg az ebédjüket, de Máté egyértelműen azt akarja, hogy megértsük, hogy ez egy csoda volt, és a történet mind a négy evangéliumban szerepel.

Mit tanulhatunk belőle? Családtagok, szomszédok, barátok, munkatársak és mások állnak körülöttünk különböző mértékű szükségben, nehézségben. 

Elküldjük-e őket azokhoz, akik nálunk alkalmasabbak? 

Bizonyára vannak olyan emberek, akiknek a szükségletei meghaladják a mi képességeinket, 

hogy segítsünk rajtuk, de nem mindig. 

Bármire is van lehetőséged - egy ölelés, egy kedves szó, egy meghallgató fül, egy rövid ima, 

egy kis bölcsesség, amit összegyűjtöttél - add át Jézusnak, és meglátod, hogy ő mit tud tenni.

Teve-evangélium✨🌹

,,✨🌹Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges.,,Lukács ev. 18. fejezet 27. vers

 Néhány éve Szentendrén kirándultunk barátokkal és teljesen véletlenül találtunk rá a Mikrocsodák Múzeumára. Egy sikátor eldugott kapualjában, egy régi pincében kapott otthont egy ukrán szobrász, Mykola Syadristy néhány láthatatlan műve. Illetve, ez így nem teljesen igaz – a szobrok nem teljesen láthatatlanok, viszont segédeszközre van szükségünk, ha meg akarjuk csodálni őket: egy mikroszkópra. A teremben található két tucat mikrominiatűr szobrot a művész saját kezével és az általa kifejlesztett, legyártott szerszámokkal készítette el. Van köztük valóságos mákszembe komponált fecskecsalád, a világ legkisebb, teleírt, lapozható könyve (mindössze 0,6mm méretű) amit a szobrász pókfonállal fűzött össze.
Van köztük megpatkolt bolha és vannak mikrominiatűr festmények is, de a kedvenc művem pont a mai alapigét juttatta eszembe a kiállítás megtekintése közben: ezen a szobron négy tevét, egy pálmafát és egy piramist helyezett a művész egy valóságos tű fokába. Érdekes megnézni az interneten található fényképeket a műről, egészen elképesztő!
A gazdag ifjú történetét olvasva (Lukács evangéliuma 18. fejezet 18-27. versek) könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy Jézusnak valami baja van a gazdagokkal. Hiszen mi más lenne a történet tanulsága? Egy nap odalép hozzá egy előkelő ember, hogy mit kell tennie, hogy örök élete legyen? 

A klasszikus kérdés! Jézus erre elmondja neki, hogy tartsa meg a törvényeket, és ha már mindet megtartja (ahogy állítása szerint a fiatalember gyerekkora óta teszi) akkor már csak egy dolog van hátra: ossza szét a vagyonát a szegények között.
Miután emberünk elszomorodva elment, Jézus elmondja a jól ismert példáját: könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdag embernek bejutni a mennyek országába. Egyértelmű a tanulság, nem?
Azért annyira talán mégsem az, mert ezt követően történik még valami: az esemény szemlélői szintén felteszik a klasszikus kérdést. Ki üdvözülhet akkor mégis?
Jézus pedig egyértelműen válaszol: Senki.
Lehetetlen.
Az embernek, legalábbis. De Istennek? Neki semmi nem lehetetlen. Ő képes minden embert (akik nem üdvözülhetnének másként) üdvözíteni.
Ez a történet erről szól. Hiába tartja meg a gazdag ifjú az összes törvényt, hiába osztotta volna szét a vagyonát – az üdvösség lehetetlen az ember számára. 

Isten számára viszont nem az. És ez az evangélium.
(Ömböli Krisztián)

Ismerd el❣️⭐

https://www.tiktok.com/@jezuskrisztusel/video/7613401418380152086

⭐Egy ház bejáratánál a következő állt: „Akár hívják, akár nem hívják, Isten jelen van.”

A modern változatban ez állhatna: „Elismerik vagy nem, Isten jelen van”.

Hóseás ószövetségi próféta, aki a Kr. e. nyolcadik század végén élt, hasonló szavakat írt a néphez.
Arra biztatta az izraelitákat, hogy „törekedjetek" (Hóseás 6,3), hogy megismerjék Istent,
mert elfeledkeztek róla. Ahogy a nép elfeledkezett Isten jelenlétéről, úgy kezdett elfordulni tőle,
és nemsokára már nem volt helye Istennek a gondolataikban.

Hóseás egyszerű, de mélyreható felismerése, hogy ismerjük meg Istent, arra emlékeztet minket, 

hogy Ő közel van és munkálkodik az életünkben, az örömökben és a küzdelmekben egyaránt.

Hogyan viszonyulunk Istenhez? Elsősorban a bajban keressük Őt, a bajban válaszokat keresünk,
de az ünneplés időszakában nem veszünk tudomást róla?
Olyanok vagyunk-e, mint az izraeliták, akiket könnyen befolyásolnak korunk bálványai, beleértve az elfoglaltságot, a sikert és a befolyást?

Ma újra kötelezzük el magunkat az Úrnak, aki olyan biztosan szeret minket, mint ahogy ősszel lehullanak a falevelek.

Amikor elkezdjük megismerni Istent, emlékezünk az Ő jelenlétére életünk sikereiben és bánataiban egyaránt, legyenek azok kicsik vagy nagyok.

Ami csak tompít✨🌹

,,✨🌹Ne nézd a bort, milyen vörösen csillog, hogyan gyöngyözik a pohárban, milyen simán csúszik le! 

Végül úgy mar, mint a kígyó, és úgy csíp, mint a vipera.,, Péld. könyve 23. fejezet 31–32. vers

A Példabeszédek könyvének ez a része meglepően mélyen látja az ember működését. 

Salamon az alkoholról beszél, de fontos meglátni benne azt is, hogyan kezdünk el vonzódni valamihez, ami először megnyugtatónak, kellemesnek vagy ártalmatlannak tűnik, később viszont lassan uralni kezd bennünket. A mai pörgős világban rengeteg feszültséget és szorongást hordozunk, ezért könnyen nyúlunk olyan dolgokhoz, amelyek gyors enyhülést ígérnek. 

Csakhogy ami pillanatnyilag megnyugtat, nem biztos, hogy valóban gyógyít is.
Érdekes, hogy az ige nem a részegségnél kezdi a figyelmeztetést, hanem sokkal korábban. 

Ott, amikor az ember még csak nézi a bort, csodálja, ahogy gyöngyözik a pohárban. 

A megkötözöttségek sokszor nem hirtelen kezdődnek, hanem apró, kellemesnek tűnő lépésekben. 

Valami enyhíti a belső nyomást, tompítja a fájdalmat vagy kikapcsol egy időre, az ember pedig egyre gyakrabban nyúl vissza hozzá.

Ugyanez történhet mindazzal, amit feszültségoldásra használunk. 

Evéssel, azzal, hogy túl hamar nyúlunk nyugtatókhoz, görgetéssel, vásárlással, állandó munkával, kényszeres takarítással vagy más pótcselekvéssel. 

Ezek gyakran nem azért jelennek meg, mert gyengék vagy rosszak vagyunk, hanem mert valami belül túl sok lett, és gyors enyhülést keresünk. Isten azonban nem azt szeretné, hogy csak elnyomjuk a tünetet, hanem hogy odaengedjük őt a fájdalom gyökeréhez.
Ő nem megfosztani akar bennünket az örömtől, hanem megóvni attól, ami lassan átveszi felettünk az irányítást. Nála nem tompítást kapunk, hanem valódi gyógyulást.
Legyen ez a mai reggeled imája:
Uram, segíts felismerni, mihez menekülök, amikor túl sok bennem a feszültség.
Taníts nem elnyomni a fájdalmamat, hanem Hozzád vinni.
Adj józanságot és mértékletességet a döntéseimben.
Gyógyítsd azt, ami bennem nyugtalan, és rendezd a lelkemet.
Ámen!

(Baksáné Szabó Anikó)

ÉRTÉKES VAGY⭐

https://youtu.be/ac7bb7fxHno

⭐Jézus csodás módon, egyszerűen és világosan fogalmazza meg tanítványai számára azt, mire is terjed ki Isten gondviselése.

 1. Mire terjed ki Isten gondviselése? Mindenre.
Isten nem csak a nagy dolgokkal foglalkozik, hanem életünk legapróbb részleteit is jól ismeri.
Gyakran esünk abba a csapdába, hogy egy kisebb nehézség esetén egyedül szeretnénk megoldani a dolgokat.
Ha őszinték akarunk lenni, akkor kihagyjuk Istent, gondolván, hogy elegendő erőnk van a feladat elvégzéséhez.
Hadd kérdezzek valamit: Hány hajszál hullt le ma a fejedről a földre?
Bár egyszerű a kérdés, de senki nem tudna válaszolni rá az Úr kivételével. 

2. A madarak csiripelésükkel dicsérik az Urat, nekünk megadatott, hogy imában forduljunk Istenhez. 

Van Valaki, aki minden szükségleteden segíteni tud.
Ma ezt mondja neked: Közel Vagyok a megtörd szívedhez, és a sebzett lelkedhez, és megsegítelek téged. Mert Én alkottalak, ezért nagyon értékes vagy számomra! 

Szólj hozzá, tárd ki szíved:
„Uram, hálás vagyok mindenért, de szükségem van Rád.
Kérlek, add hogy azt, ami a szívemet nyomja letudjam tenni a Te kezedbe. 

Ugyanakkor kérlek, hogy a sebzett szívem és megtört lelkem Te kötözd be.
Vannak próbák az életemben, de tudom, hogy te utat mutatsz a sötétségen át, és vezetsz akkor is, ha én nem úgy érzem.
Jézus nevében hallgasd meg imám. Szükségem van Rád! Ámen.”

Újra látni ✨🌹

,, ✨🌹Mit kívánsz, mit tegyek veled? Ő így szólt: Uram, hogy újra lássak. Jézus ezt mondta neki: Láss! A hited megtartott.,, Lukács evangéliuma 18:41-42

Valaha láttam. Láttam az emberek mosolyát, a párába borult folyót a felkelő nap derengő fényében. Láttam, ahogy hullanak a fákról a sárgás-vöröses falevelek, és táncot járnak az őszi szélben. 

Láttam a hófödte hegycsúcsot, a rianást, ahogy végigszalad a befagyott tó jegén. 

Madarak reptét, pillangók libbenő szárnyát, sárgálló búzamezőket, tarka réteket.

Láttam az aggodalmat, a félelmet, a kételyt és a reményt az emberek szemében. 

Láttam, milyen a szerelem, hogyan sajog az árulás, és milyen a büszkeség egy anya arcán, aki gyermeke első lépteiben gyönyörködik. Láttam, milyen a fájdalom és a kiábrándultság, és hidd el, láttam az örömöt is. Felismertem ezer közül. Láttam a célomat, a terveimet és a hozzájuk vezető út első néhány lépését.

De most minden homályba veszett, nincs már különbség a színek között. 

Nincsenek arcok, fény és árnyék, csak az állandó bizonytalanság. Az Ő arcát is elmosta a szűnni nem akaró sötétség.

Mindennél jobban szeretnék újra látni. Látni apám szeme csillogását, anyám ősz hajszálait, az eső után a szivárványt, az elfogadó szeretetet, barátom felém nyújtott kezét.

Hiszem, hogy neki van hatalma erre. Tudom, hogy beteljesítheti életem legnagyobb vágyát, sőt, még ennél is többet tehet. Nemcsak újra, hanem igazán láthatok. 

Láthatom az Ő arcát a mások áltat ráaggatott maszkok nélkül, kitartó kegyelmét, mely képes ezerszer is megbocsátani. Láthatom újra a színeket, az esőfelhők mögül előtörő nap sugarait, a teremtett világ csodáit. Láthatom, ahogy két ember szereti és nem gyűlöli egymást, és mernek egymásra támaszkodni. Láthatom Isten munkáját gyermekei életében, hogy minden kihívás és nehézség és szenvedés ellenére mégiscsak szép ez az élet.
Hiszek Benne, hogy meggyógyulhatok. 

(Szilvási-Csizmadia Andrea)

Előre néz⭐

https://youtu.be/QOxJS9PdiAA

⭐Zárd le a múltad, és lépj előre! Isten meg akar bocsátani neked. 

Képzelj el egy hatalmas táblát, teleírva a bűneiddel – Isten pedig csak odalép egy hatalmas szivaccsal, és mindet letörli. Olyan ez, mint a gyermekkorunkból ismert csodatábla: rajzoltál rá, és ha utána fejre állítottad vagy megráztad, akkor minden eltűnt róla, és újra tiszta lappal indultál.
Ez jó hír, ugye? Isten megbocsátását azonban el is kell fogadnunk.

Lehet, hogy ismerjük Isten irgalmát az eszünkkel, de ez nem elég: hinnünk kell benne mélyen, 

legbelül, és elfogadni hittel, hogy igaz – mert hiszen az is!
Van viszont egy dolog, ami sokszor visszatart minket attól, hogy elfogadjuk Isten megbocsátását, az, hogy képtelenek vagyunk megbocsátani saját magunknak.
Meg kell bocsátanod magadnak a múltbeli bukásaidat, bűneidet, rossz szokásaidat és mindazt, 

ami a bűnhöz vezetett. Isten azt akarja, hogy bocsáss meg magadnak.

Azt tanítja nekünk: 

„Nézz előre őszinte bizalommal, ne horgaszd le a fejed szégyenedben!” (Péld. 4:25). 

Bátran mond: „Isten megbocsátott nekem. Vége.”
Az a mi problémánk, hogy állandóan emlékeztetni akarjuk Istent olyan dolgokra, amiket ő már rég elfelejtett. 

Egyszer valaki megkérdezte Eleanor Rooseveltet: „Hogy tudtál ilyen sokat elérni az életben?”
Azt válaszolta: „Soha nem vesztegettem az időt sajnálkozásra.” Lépj hát előre.

A fügefa ágai közt ✨🌹

,, ✨🌹Jézus így felelt neki: Ma lett üdvössége ennek a háznak, mivelhogy ő is Ábrahám fia. Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.
Lukács evangéliuma 19:9-10

Zákeus hallott a Mesterről, aki szerint érdemes megkeresni száz juh közül azt az egyet, amelyik elkószált, aki szerint érdemes felforgatni az egész lakást egyetlen garasért, és megéri akár egy egész életet is várni arra a hálátlan fiúra aki eltékozolja apja vagyonát.
És amikor Zákeus hallotta ezeket a történeteket, ő értette, hogy a Mester szóhasználata túlmutat az egyszerű úttévesztésen, eltévedésen. Jézus azokról beszélt, akiket emberi nyelven csak úgy tudnánk jellemezni, hogy megtalálhatatlanul elveszett, teljesen reménytelen, javíthatatlanul tönkrement, végleg elromlott.
És Zákeus magára ismert. Hiszen ő volt az, aki büszke nemzeti örökségét hátrahagyva az ellenség szolgálatába állt, kizsigerelte, meglopta honfitársait, egykori barátait, testvéreit. Mindent megtagadott, ami korábban érték volt az életében, míg végül teljesen reménytelenné, javíthatatlanná, megtalálhatatlanná vált. Legalábbis mindenki más így tekintett rá.
De Jézus, ez a Jézus valami egészen mást látott.
Felette, a fügefa tetején Ábrahám elveszett fia kapaszkodott az ágakba.
Az a fiú, aki titokban a lehetetlenre vágyott.
Jézus felnézett, és Isten gyermekét látta, aki igazán nem is tud elveszni, és nem tud tönkremenni.
Hiszen ő, az Emberfia arra specializálódott, hogy megtalálja azt, akit nem lehet megtalálni, megjavítsa azt, ami végleg elromlott, és helyreállítsa azt, ami teljesen reménytelen.
Ha Zákeussal meg tudta ezt tenni, gondolj bele, mire képes veled!

(Cserpán Ádám)

Kitől függ alkalmasságunk?⭐

https://youtu.be/s7rC077YcTM

⭐Alkalmasságunk egyedül Istentől van: 

„Nem mintha önmagunktól, mintegy a magunk erejéből volnánk alkalmasak arra, hogy bármit is megítéljünk; ellenkezőleg, a mi alkalmasságunk Istentől van.”

„Én megsegítelek benneteket, úgyhogy áldássá lesztek.”

Valami hasonló hangzik el az 1Móz 12,2-ben is, Ábrahám elhívásánál:

 „Nagy néppé teszlek és megáldalak, naggyá teszem nevedet és áldás leszel.”
Ábrahám sem önmaga erejéből indult el az előtte levő ismeretlen útra, hanem Isten az 

– aki cselekszik, aki megígéri neki, hogy jóban, áldásban lesz része.
Isten áldásának ígérete nem csak arról szól, hogy engedelmesen követjük Isten hívását. 

Arról is szó van, hogy tartsunk ki azon az úton, amelyre Isten hívása egyszer már elvezetett bennünket.„Áldás leszel.”
Halljuk-e még Isten szavát, és engedjük-e, hogy kézzelfogható valósággá legyen az életünkben? 

Rá tudjuk-e bízni magunkat? 

Áldottnak lenni leginkább azt jelenti, hogy Benne vagyunk, Benne hiszünk. 

Aki Jézusban van és benne hisz, az a legnagyobb áldás.

Ezek után mindegy mi ér, mert minden a javamra szolgálhat!
Áldott vagy, mert szövetségben vagy, azaz Jézusban vagy! Isten arra hív minket, 

hogy higgyünk Jézusban.

Indítson minket hálára Isten a mi megajándékozott voltunkért és mutassa meg nekünk az ebből fakadó feladatainkat is!

Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!✨🌹

,,✨🌹Uram, nem fuvalkodik fel a szívem, nem kevély a tekintetem. 

Nem törekszem arra, ami túl nagy és elérhetetlen nekem. Inkább csitítottam, csendesítettem lelkemet, mint anya a gyermekét. Mint a gyermek, olyan most a lelkem.  Bízzál, Izráel, az Úrban most és mindörökké! Zsoltárok könyve 131:1-3

Erőnk, képességeink, anyagi erőforrásaink, lehetőségeink végesek, ezért nem tudunk mindenhová eljutni, ahová szeretnénk, mindenben részt venni, amit jónak tartunk, nem tudunk mindent elérni, megvalósítani, megvenni. Ugyanakkor az is bennünk van, hogy szeretnénk mindig többet, jobbat, nagyobbat, újabbat, szebbet, és így tovább.

Ez a megfelelő keretek között rendben is van, hiszen bennünk van az elveszített teljesség iránti vágy. 

Ha azonban ezen a mértéken túlmegy az igyekezetünk, és többre vágyunk, mint amire képesek vagyunk, vagy többet tulajdonítunk magunknak, mint akik vagyunk, akkor jönnek a bajok. 

Megromlanak a kapcsolataink, az egészségünk, az anyagi körülményeink, sőt, eltorzulhat a jellemünk (lásd pl. a zsoltárban: felfuvalkodottság, kevélység, nagyravágyás), az önértékelésünk; és akár a hitünk is rámehet!

Úgy tűnik, hogy Dávid király is küzdött ezekkel az érzésekkel. 

Királyként többre értékelte magát, mint pásztorként (ez talán érthető...), és mivel a lehetőségei megnőttek, még többet és többet akart. 

Csitítania kellett magát, hogy ne a vágyai vegyék át az uralmat a gondolkodása, a lelke fölött, és ne akarjon olyat, ami túlmegy a képességein, a lehetőségein - pedig ő még nem is a fogyasztói társadalom varázsában élt! Végül terveit és kívánságait Isten kezébe tette le, ahogy egy kisgyermek rábízza magát édesanyjára.

Ezt érdemes nekünk is megtanulni, mert így sok feszültséget, álmatlan éjszakát, felesleges konfliktust megspórolhatunk, és nagyobb békességben élhetjük mindennapjainkat, mert így (és csak így!) megtalálhatjuk és betölthetjük azt a helyet, amit Isten nekünk szánt.
Mondjuk mi is Dáviddal együtt: már nem vagyok nagyravágyó, mert benned bízom, és nálad békességet és megelégedettséget találtam, Istenem!

(Simon Csaba)

TEREMTETT VILÁG⭐

https://youtu.be/9AAZeexnOH4

,,⭐Ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem.,, Ézsaiás 55:11

Ézsaiás a 40-55. fejezeteket a reménység tündöklő fényét mutatja meg nekünk. 

Két dolgot láthatunk:

Az egyik: az evangélium öröme, amely Isten szájából származik.

 „Örömteli szabadsággal fog tündökölni az Úr dicsősége, amikor Isten beteljesíti üdvözítő célját.

A teremtett világ ugyanis a hiábavalóságnak vettetett alá, nem önszántából, hanem az által, aki alávetette, mégpedig azzal a reménységgel, hogy a teremtett világ maga is meg fog szabadulni a romlandóság szolgaságából Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára. 

Hiszen tudjuk, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együtt vajúdik mind ez ideig.”

(Róma 8,20-22).

Második: az evangélium nagysága. Isten azt ígéri, hogy mindent megújít.
Peter Kreeft segít megragadni ennek a reménységnek az üzenetét minden egyes ember számára, 

akinek Isten adja:
„Tegyük fel, hogy mind a halál, mind a pokol teljesen legyőzött. 

Tegyük fel, hogy a harc eldőlt. 

Tegyük fel, hogy Isten egy utazásra visz téged a jövőbe, és kétségtelen bizonyossággal látod, 

hogy mindennek ellenére - a bűneid, a kicsinységed, az ostobaságod 

- ingyen megkaphatod az egész szíved legmélyebb vágyát: a mennyet, az örök örömöt. 

Nem térnél vissza félelem nélkül és énekelve? 

Mit tehet veled a föld, ha a mennyországot garantálják neked? 

A legrosszabb földi veszteségtől félni olyan lenne, mintha egy ember egyetlen hajszálának az elvesztésétől félne. Mert kegyelemből a célnál maga Jézus vár.

Kincs ami van ✨🌹

,, ✨🌹Ezért is szenvedem ezeket, de nem szégyellem, mert tudom, kiben hiszek, és meg vagyok győződve, hogy neki van hatalma arra, hogy a rám bízott kincset megőrizze arra a napra.,, Timóteushoz írott második levél 1. fejezet 12. vers

Életem egy rövid tapasztalata. Amikor Andit elvettem feleségül, számunkra legfontosabb volt az a munka, amit Isten ránk bízott. Ez volt az a kincs. Két fontos terület volt ezen belül.

1. Isten Igéje.
Bibliaköröket szerveztünk. Igyekeztünk minél több emberrel megismerkedni, nekik bizonyságot tenni.
Az előző vers az evangéliumról beszél. Ez lehet az a kincs, amit Pálra bízott. 

De könnyen előfordulhat, hogy a kincs nemcsak az evangélium, hanem azok az emberek is, akik megtértek Pál és az evangélium hatására.
A Mennyei Háromság megőrzi ezt a kincset Jézus eljöveteléig. “Ez az a nap.”
Jézus azt mondja, hogy az Atyának van hatalma, amit a feltámadás után Jézusnak adott. Jézus pedig nekünk szeretné adni, ha kérjük. (Mát. 28:18-20; Ján. 1:12)

2. Ehhez nagyon jó eszköz volt az egészséges életmód.
Egy keresztény író azt mondta, hogy ez az evangélium jobbkeze. Miért? 

Minden ember beteg, vagy van beteg családtagja. Bámulatos, ahogy a magas vérnyomás normalizálódik néhány egészségügyi alapelv betartásával. Ez egy “hétköznapi” csoda. És ha ez megtörténik, akkor elkezdenek kérdezni. 

Mi ilyenkor Istenről és a Bibliáról beszélünk. Mivel a jó Isten lehetőséget adott arra, hogy tanuljunk az Egyesült Államokban kimondottan az egészséges életmódról, így amikor nyílt egy életmód központ, hívtak, hogy menjünk oda dolgozni. Sok szép tapasztalatunk volt ott. Igazi megtérések. 

De emberi okok miatt eljöttünk. Azonban a lelkészi munkát nem tudtam folytatni (létszám stop miatt), ill. én folytattam, csak pénzt nem kaptam érte.

Kőbányára hívtak, ahol gyülekezet alapító munkát végeztünk. 

Az első évben első gyermekünk, Benjámin pici baba volt, így kaptuk a "Gyed"-et, és semmi mást. Ennyi volt az összes jövedelmünk. 

De szolgáltunk, és a jó Isten “napról napra” kirendelte azt, amire szükségünk volt. 

Havi 60e. albérlet. Autófenntartás. A sok-sok pelenka. Étel… stb. “De nem vált pénzkéregetővé az igaz.”

(1)Mi lehet az a kincs, amiről itt Pál beszél?
(2)Melyik napra gondolt Pál, amikor azt írta, hogy "arra a napra"?
(3)Ki az, akinek van hatalma megőrizni ezt a kincset?

(Soós Róbert)

Teljesen és egészen⭐

https://youtu.be/YCnmWDp7Ggk

1Péter 5:7 RÚF

..⭐ Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.,,

Sok szenvedő él a földön. Van, aki némán kiált az Úrhoz. 

Van, aki hangosan szeretne mindent Isten elé vinni.
Isten csodás módon megalkotta ezt a világot, de gyakran az az érzésem, hogy távol tartjuk őt. 

Isten a mindenséget adta nekünk, mi pedig attól félve, hogy valamit elveszítünk, nem merünk bízni benne.
A legnagyobb félelmünk a bizonytalanság. Szorítgatjuk a számunkra fontos dolgokat, azt, ami biztos. 

Tele van a kezünk, így nem tudjuk megfogni azt a kezet, amelyet maga Isten nyújt felénk.
Lehet, hogy te is mély odaadással elhatároztad, hogy Istent akarod szolgálni.

 Aztán hirtelen történik valami, ami le akar taszítani erről a pályáról, ami elveszi a motivációd, és lassan egészen más célt mutat. Engedd el a rosszat, hogy elfogadhasd a jót!
Ragadd meg a lehetőséget minden nap, hogy Isten kezébe tudd letenni az életed és azzal együtt mindent. 

Nem tudjuk, mit hoz a következő perc, de Isten tudja. 

Talán nem azt fogja hozni, amire nagyon vágyunk, de azt igen, amire szükségünk van. 

Istennek gondja van ránk.
Hiszek-e benne annyira, hogy elengedem a biztost, és meghallom az Ő hívó szavát, hogy minden dolgomban csakis az Úr vezessen engem?