Hiszem...✨🌹

,,✨🌹Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mert nem hitt Isten egyszülött Fiának nevében.,, János 3:18

Hiszem hogy van egy hely, ahol boldogan élhet mindenki. Ahol nincs fájdalom és félelem. 

Nincs búcsú és veszteség. Egy olyan hely ahol örökké azokkal lehetek akiket szeretek.

Hiszem hogy van egy pillanat a történelemben amikor meglátom a felhőt közeledni, és nem vihart várok majd belőle hanem békét. Egy pillanat amikor valami olyan közeledik ami még nem volt. 

Érezni fogom annak a valakinek a jelenlétét aki mindent megalkotott. Választ fog adni minden kérdésemre, és mosolyogva átölel, mint egy apa aki újra látja gyermekét hosszú idő után.

Hiszem hogy van Valaki akinek fontos vagyok. Annyira fontos, hogy mindent félretett, hogy engem megmentsen. Nem kímélte magát. Vállalta a keresztet értem. 

Olyan szeretet mint az Övé nincs még egy a világon.

Hiszem hogy ez a szeretet megváltott. Hiszem hogy ez nem csak azt jelenti hogy majd amikor eljön az a pillanat, ki fogja fizetni az árát a bűnömnek, hanem már most megváltott vagyok, akinek nem is kell bíróságra mennie, mert már ki van fizetve az ár.

Hiszem hogy megváltott ember vagyok, akit teljesen betölt Isten szeretete és kegyelme nap mint nap.
Most pedig áruld el nekem, te miben hiszel?

(Ömböli Dávid)

Ragaszkodj Jézushoz!⭐

⭐Ha tudjuk, hogy vendég érkezik a házhoz, akkor megpróbálunk mindent a lehető legjobb módon előkészíteni. 

Kezdetét veszi a sütés, főzés, mosás, takarítás.Megfelelő környezetet szeretnénk teremteni az érkező vendégnek, családtagnak, hogy jól érezze magát. 

A gond csak ott kezdődik, amikor annyira belemerülünk az előkészületekbe, hogy elfeledkezünk arról, hogy vendégünk nem a finom ételek, tiszta házunk miatt jön, hanem miattunk, értünk.

Jézus, ahogy betér a házba, Márta azonnal munkába lát, sürgölődik, forgolódik.
Testvére, Mária azonnal leült Jézus lábához és hallgatta az Ő beszédét.

Márta, amikor megakarta feddeni testvérét, a következő választ kapta Jézustól:

 „Márta... kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle.” (Lukács 10,41-42)

Én mit tettem volna?
Leültem volna Jézus lábaihoz, hallgatva az élet forrásának beszédét? 

Vagy a világi javakkal, az étellel, itallal, takarítással töltöttem volna azt a kis időt, amíg a Világ Megváltója a házamban van?
Olvassuk el figyelmesen Jézus válaszát. Átfogalmazva csak ennyi: sok mindenért aggódsz, de csak egyre van szükséged. Ez az egy nem más, mint Jézus Krisztus.
Ha Ő az életed részese akkor mindened megvan. Ha Ő nincs jelen, akkor hasonlóak vagyunk Mártához, akinek a házába ment a Megváltó, mégsem vette őt észre, mert ragaszkodott máshoz.

A bosszúállásról✨🌹

,,✨🌹Így imádkozott az Úrhoz: Ó, Uram! Gondoltam én ezt már akkor, amikor még otthon voltam! 

Azért akartam először Tarsísba menekülni, mert tudtam, hogy te kegyelmes és irgalmas Isten vagy, türelmed hosszú, szereteted nagy, és visszavonhatod még a veszedelmet.,,
Jónás próféta könyve 4. fejezet 2. verse

Jónás, a próféta nem akart elmenni Ninivébe, ezért inkább menekülőre fogta a dolgot. 

Menekült Isten, és a tőle kapott küldetés elől. Mint utólag kiderült, nem azért, mert félt, hogy az ellenség fővárosában az életét kockáztatta volna. Sokkal prózaibb indoka volt erre. 

A gyűlölet ellenségei iránt. 

Amikor először meghallotta, hogy Isten megítéli Ninivét és lehet, elpusztítja azt, felszínre tört benne a káröröm. Szívből kívánta a város és a benne lakók pusztulását. Ismerte őket. 

Tudta, milyen kegyetlenek, hogy bánnak másokkal. Úgy gondolta, megérdemlik sorsukat. 

De ismerte az ő Urát is. 

Tudta, hogy az, aki a leghatalmasabb a világon, mielőtt lesújtana, mindig ad egy utolsó esélyt. 

Ebben az esetben pedig az ő küldetése akár megmentő üzenet is lehet. 

Márpedig ezt egyáltalán nem akarta, ezért indult először Tarsísba, ezért nem érdekelte a tengeri vihar, inkább meghalt volna, mintsem ez bekövetkezzen. Isten azonban elérte célját. 

A vonakodó prófétát végül a cet kiköpte a város partjainál és a munkát el kellett végeznie. 

Jól is sikerült, az emberek megtértek, megvallották bűneiket, a város megmenekült Jónás nagy bánatára.

A mai reggeli történet kapcsán az igazi kérdés az, mit kívánunk ellenségeinknek? 

Mire ragadtat el bennünket a bosszúvágy, amit a minket ért igazságtalanság miatt érzünk?

Talán ez a legnehezebb próbája minden hívő embernek: megbocsátani az ellenségnek, akit okkal és joggal gyűlölhetünk. Csupán csak azon kell elgondolkodnunk, mivel nyerünk többet? 

A pusztulásukkal, vagy azzal, ha megszűnik az ellenségeskedés, ha helyreállnak a kapcsolatok, 

ha minden rossz helyett a békesség és a szeretet lesz az úr? 

Ha az utóbbi mellett döntesz, tudnod kell két dolgot is.

Először is, ez nem megy áldozathozatal nélkül és a megbántottnak kell meghoznia ezt az áldozatot. Neki kell megbocsátania, neki kell elengednie a haragot. 

És igen, akár anélkül is, hogy a másik kérne rá. Másodszor tudd, hogy ebben Isten előttünk jár. 

Ő volt az, aki már akkor megbékélt velünk, mikor még nem is kértük. 

Ő az, aki akkor felajánlotta a megbocsátást, amikor annak ellenére, hogy mi hibáztunk, mégis mi haragudtunk Őrá. Sőt, Jézus Krisztusban, az Ő halálában még azt is elrendezte, hogy ne kelljen megfizetnünk hibáinkért, hanem békességben élhessünk Vele és egymással.
Amikor lemondasz a bosszúról, amikor megbocsátasz, az Ő példáját követed. 

Ebben van az igazi szeretet.

(Restás László)

Kihez tartozol? ✨🌹

https://www.facebook.com/reel/1328660082444168

✨🌹Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. 

Akik Krisztusban keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöttétek magatokra. 

Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok krisztus Jézusban. 

Ha pedig Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai vagytok, és ígéret szerint örökösök.
Pál levele a Galatákhoz 3.fejezet 26-29.vers

Ezek az igék mély és felszabadító igazságot tárnak elénk: az öntudatunk Krisztusban van. 

Nem a múltunk, nem a hibáink, nem a társadalmi helyzetünk határoz meg bennünket – hanem az, hogy Jézushoz tartozunk.

Pál apostol hangsúlyozza, hogy „Isten fiai” vagyunk hit által. Ez nem emberi érdem, hanem ajándék. Amikor elfogadjuk Krisztust, nemcsak megbocsátást kapunk, hanem egy új státuszt is: Isten családjához tartozunk. Ez a kapcsolat biztonságot ad a bizonytalan világban.

A „Krisztust öltöttétek magatokra” azt jelenti, hogy Jézus jelleme válik láthatóvá bennünk, mint egy ruha, amely beborít. Krisztus igazsága eltakarja gyengeségeinket és napról napra formál bennünket. 

Krisztusban eltűnnek falak. Nincs többé zsidó vagy görög, szolga vagy szabad – mind egyek vagyunk. 

Ez az evangélium egyik legszebb következménye: az egység. Egy olyan világban, ahol megosztottság uralkodik, Isten népe az egység példája lehet.

Végül egy szelíd emlékeztető: ha Krisztusé vagyunk, akkor Ábrahám örökösei is. 

Ez azt jelenti, hogy részesei vagyunk Isten ígéreteinek – nemcsak itt és most, hanem az örökkévalóságban is.

Ma, bárhová mész, emlékezz: Krisztushoz tartozol. Viseld Őt a gondolataidban, a szavaidban és a tetteidben.

Áldott napot!
(Pörneki-Csomó Hajnalka)

Lehetetlen⭐

⭐Kedves Olvasóm! Nem tudom, hogy te mennyire szereted a lehetetlen helyzeteket.

Életünk folyamán állandóan a megoldásokat keressük, hogy megtaláljuk azt, ami hiányzik a életünkből: boldogság, egészség, szeretet, hit. 

Előfordul, hogy magunkat is keressük a világban, mert nem tudjuk kik is vagyunk valójában.
Szeretném elmondani azt, hogy Isten megoldás lehet minden kérdésedre.
Ő az, aki formált az anyaméhben, hogy Őt képviseld ebben a világban. 

Mert te a szeretett gyermeke vagy, akit sohasem fog magára hagyni.
Ahogyan növekszünk egyre több lehetetlen helyzet lesz az életünkben, és azt érezzünk, hogy már nincs remény, elegendő erőnk kitartani, és mintha az imáink csak a plafonig érnének. 

Ekkor kezd el Isten munkálkodni, és megfogja kezed, amikor gyenge vagy. 

Táplálja lelked, amikor úgy érzed, hogy mindenki cserben hagyott. 

Fel fog emelni az ágyadból, és erőt ad, hogy legyőzd a betegséget, fájdalmat, aggodalmat.
Ezek azok az események, amikor a lehetetlen lehetségessé válik az életünkben.
Meg kell tanulnunk azt, hogy amikor az élet letipor, térdeljünk le, és térjünk vissza Istenhez, 

mert csak Ő tud megszabadítani, meggyógyítani, boldoggá tenni. 

Amikor az élet felemel, térdeljünk le, és térjünk vissza Istenhez, és adjunk hálát mindenért.
Remélem, most már tudod, hogy hol keresd a kérdéseidre a választ, és hol találod meg a lehetetlenben a lehetségest.
Mert Uram „Neked semmi sem lehetetlen!” (Jeremiás 32,17)

Utolsókból elsők? ✨🌹

https://www.tiktok.com/@jezuskrisztusel/video/7631565779028249889

,, ✨🌹De sok elsőből lesz utolsó, és utolsóból első.,, Máté evangéliuma 19:30

A sportversenyek világában ritkán, de azért találkozunk azzal, hogy az elsőből utolsó lesz, az utolsóból pedig első. Az első talán kiesik vagy kizárják a versenyből, de néha eltaktikázza magát és annyira kimerül, hogy valóban utolsóként ér célba. 

Eszembe jutott egy olyan felvétel, amelyen egy futóverseny utolsó helyén lévő versenyző, aki jócskán lemaradt a többiektől, olyan hajrát futott, hogy végül nem csupán utolérte a bolyt, hanem elsőként ért célba. Miről van szó ebben a szakaszban? (Máté 19.16-30)

Az üdvözülés kérdéséről. Jézus a gazdag ifjúval való - végeredményében szomorú - beszélgetés után arról beszélt, “hogy gazdag ember nehezen megy majd be a mennyek országába”. 

Kijelentette, hogy emberileg elérni az üdvösséget lehetetlen, csak Isten tud bennünket üdvözíteni (26. vers). 

Péter kérdésére válaszolva pedig ezt mondta: “És mindenki, aki elhagyta házát vagy testvéreit, apját vagy anyját, gyermekeit vagy földjeit az én nevemért, a százszorosát kapja, és megörökli az örök életet. De sok elsőből lesz utolsó, és utolsóból első.” 

Vagyis vannak, akik látványosan elöl vannak az üdvösségért vívott “versenyben”, mégis utolsóvá válnak, mert saját cselekedeteikre, áldozathozatalukra támaszkodnak. 

Míg vannak, akik olyan reménytelen helyzetben vannak, hogy egyedül Isten kegyelme maradt számukra. Ennek tapasztalata pedig alázatra, hálára és buzgó szeretetre ösztönzi őket, ami valóban átalakítja életüket, s közel emeli őket Istenhez.

Te melyik csoportba tartozol?
Legyen áldott a napod!
(Hites Gábor)

Csend⭐

⭐Nincs is annál szebb, mint amikor egy derűs reggeli napon az ember madárcsicsergésre ébred fel.

De az életünk nagyobb részét nem a csend jellemzi. 

Csakis akkor tudjuk értékelni a csendet, ha hosszú időn keresztül csak zaj vesz körül bennünket. 

Sajnos, az igazi értéket akkor vesszük észre, amikor már elveszítettük.

Ha röviden szeretném leírni a zsoltáros buzdítását, mondanivalóját, akkor az így hangzanak: 

Próbáljuk meg leküzdeni a bennünk feltörő érzelmek sokaságát, amelyet a körülöttünk levő világ zaja okoz, és adjuk meg Istenünknek azt a dicsőséget, amelyet megérdemel.

Egyszer megkérdeztek egy világhírű búvárt, hogy mégis mi vonzza őt annyira, hogy akár órákig a víz alatt tudjon maradni. 

A válasz talán sokak számára megdöbbentő volt, de bennem a zsoltáros szavai csendültek fel újra: „Mikor felveszem a búvárruhám, akkor a tömeg tapsa, kiáltása vesz körül engem. 

Amikor lemerülök, ott csend van. Csak én és a csend. 

Mert csakis a csendben hallhatom meg Isten hangját.” 

Búvár kell lennem, hogy csend vegyen körül, és meghalljam Isten hangját? Nem. 

A lényeg, hogy találjunk időt az elcsendesedésre, amikor nincs más csak te és Isten!

Legyen az egy késői esti óra, vagy a reggel csendje, egy dolog azonban nem fog változni: Isten ugyan azzal a szeretetével fog várni reggel is, este is.

Olyan Istenünk van, akinek türelme hosszú, szeretete, irgalma, hűsége nagy.

BÍZOM BENNE⭐

,,⭐De én benned bízom, Uram! Azt mondom: Te vagy Istenem,, Zsoltárok könyve 31. rész 15

Egy nő nagy döntés előtt állt. Már sok éve azért imádkozott, hogy elérje kitűzött célját.Végre elérkezett a nagy nap az életében.
Miután az interjú is sikeresen zárult, már csak a döntés pillanatát kellett megvárni.
Elhatározta, hogy meglátogatja szüleit.
Nagy örömmel újságolta az új híreket, a szülei örömmel fogadták.
Egy adott ponton, amikor a kertben az édesanyjával kávézott, ezt mondta:

 „Bízom benne, hogy megkapom az állást. Nagyon régóta vágyok egy rendes munkára.”
Édesanyja válaszul ezt mondta neki: „Tudom, hogy nagyon szeretnéd ezt a munkát, de egy nagyon fontos dolgot a szívedre szeretnék helyezni. Bármi is fog történni, Isten mindig veled lesz.
Akkor is, ha a legszebb álmaidat fogod átélni, és akkor is, amikor a kudarc fog körülvenni.
Bármit is tartogat a jövő én bízom Benne!” - és közben felmutatott az égre.

Ebben a zsoltárban Dávid újból Istenhez fordul segítségért.
Isten jóságába és szeretetébe veti minden bizodalmát.
„Hozzád menekülök, Uram, ne szégyenüljek meg soha!
Ments meg engem irgalmasan! Fordítsd felém füledet, siess, ments meg engem!
Légy erős kősziklám, erős váram, segíts rajtam!
Mert te vagy az én sziklaváram; vezess és terelgess engem nevedért!” 

(Zsoltárok 31,2-4) 

A mai nap bátran mondjuk: bízom Benned, Uram, bármit is tartogatsz a számomra!

https://youtu.be/FJVpxFdZ16k

Isten képmása ✨🌹

,, ✨🌹Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket.,, Mózes első könyve 1:27

A „maga képmására, Isten képmására teremtette”. Ízlelgessük ezeket a súlyos szavakat egy kicsit így vasárnap reggel! Micsoda megtiszteltetés, micsoda végtelen szeretet.
A saját képmására alkotta meg a Teremtő az embert. És akkor itt most engedjük is el a fehér szakállú, fehérbőrű ősöreg képét! Mert ez a képmás dolog sokkal több, mint a külsőségek.

Képesek vagyunk kapcsolatban élni: szeretni, megbocsátani, felelősséget vállalni. 

Ez egy élő, mozgásban lévő, tevékeny, alkotni képes valóság.
Az istenképűség befogadó. Nemcsak a férfire vagy csak a nőre vonatkozik. Az emberre.
Minden emberre. A történelem során ez ellen túl sokszor vétettünk.

Túl sokan mondták már, hogy bizonyos népcsoportok, bizonyos bőrszínű, vallású, szexuális orientációjú emberek alacsonyabb rendűek, kevesebbet érnek, sőt, nem egyszer ez az egész odáig fajult, hogy halálra méltóknak nyilvánították őket. 

Zsidókat, romákat, homoszexuálisokat, fogyatékkal élőket, nem fehér bőrszínűeket, a másik vallási közösséghez tartozókat, a másik politikai párt szimpatizánsait, a másik focicsapat szurkolóit. 

A sort pedig túl sokáig lehetne folytatni.
Az istenképűség bibliai állítása éppen ezt a kizáró logikát bontja le: nem ad felhatalmazást arra, hogy rangsoroljuk az emberi méltóságot. Ha Isten képmása minden emberben ott van, akkor minden kirekesztés végső soron Isten képmásának elutasítása.
Igen, az a kép, amit mi tükrözünk vissza Istenről, sokszor igencsak eltorzult.

Nem éltünk jól a felelősségünkkel, szeretet helyett bántottunk, kegyelem helyett elégtételt vettünk, harmónia helyett romboltunk.
De a mai nap egy újabb lehetőség arra, hogy engedjük Isten szeretetének, formáljon minket!

Formáljon minket emberségessé, megértővé, a másikat felemelővé, hogy felvillanhasson az összemaszatolt arcunk mögül Isten képmása.
(Szilvási-Csizmadia Andrea)

Aggódsz?⭐

⭐Miért volt így? Hogyan lesz? Mi fog történni? 

Sokszor voltam már úgy, hogy ezek a kérdések foglalkoztattak, mint az, hogy átéljem, és értékeljem a jelent. Egy történet szerint egy gyerek beszélgetett egy gyufaszállal, és megkérdezte: Mennyi a te időd?

A gyufaszál ezt válaszolta: Tudom, hogy egyszer eljön a vég, habár nem tudom, hogy mikor. 

Ezért teljes meggyőződéssel boldogan szeretném eltölteni a maradék időm, mert nem tudhatom mit hoz a holnap.

Isten ajándékba adta ezt a napot, hogy használjuk fel a jó cselekvésére, szeretetre, beszélgetésekre. 

A lényeg, hogy mi döntünk, de egy dolog biztos, a ma szerzett élmények már nem fognak visszatérni.
Az aggodalom elveszi a kedvünket, erőnket, és megfoszt a ma örömétől, ezért ha úgy érezzük, hogy gondok terhelnek, bátran forduljunk Istenhez. 

Találjuk meg a saját utunkat, amelyen járnunk kell, és ne akarjunk mindent előre tudni. 

Elég örömöt adhat az, hogy tudjuk: Isten előre elkészített számunkra mindent. 

Ezért teljes szívvel dicsérjünk, és adjunk hálát mindazért, mert minden, ami körülvesz az egyedül Isten ajándéka.

Vannak, és lesznek problémák az életünkben, de ha a szeretet, hit és remény él a szívünkben, akkor bátran léphetünk előre, mert ha netán elesnénk, biztos kezek fognak körülvenni bennünket.
Bátorodjék szívünk, erősödjön a kapcsolatunk Istennel, mert a tegnap már történelem, a holnap rejtelem, de a ma az Úr kegyelmi ajándéka.

Találkozás Jézussal✨🌹

,,✨🌹A király így felel majd nekik: Bizony mondom nektek, valahányszor megtettétek ezeket akár csak eggyel is az én legkisebb testvéreim közül, velem tettétek meg.,, Máté evangéliuma 25:40

Jézus tanítványai mesterük követése során szinte minden nap találkoztak Jézussal. 

Beszélhettek vele, érinthették őt. Számukra a várva várt Messiással való találkozás egyszerre volt hétköznapi, de minden alkalommal különleges is.

De nem csak őket érte ez a megtiszteltetés. Bárki, aki Messiásként tekintett rá, egy meghitt, szent, Istennel való találkozást élhetett át. 

Gondoljunk csak a számtalan beteg szenvedőre, akiknek ő jelentette a gyógyulást, azokra a gyászolókra, akiknek vigasztaló szavakat mondott, de akár azokra a farizeusokra, papokra, akik megláttak valamit az ő mennyei származásából.

Jézus tudta, hogy már nem sokáig lesz a földön, így egy alkalommal, amikor tanítványai a világ végéről kérdezték őt, példázatot mondott nekik. A példázatban szereplő emberek mind visszavárták Jézust. 

Úgy vártak erre a találkozásra, mint életük legkülönlegesebb, legszentebb isten-élményére.

A történet szerint azonban, amikor a korszak végén visszatér a Messiás, és a szereplők ujjongva örülnek neki, Krisztus két csoportra osztja őket, és a várakozók egyik felét megrója: "vártátok a velem való nagy találkozást, egész életetekben erre készültetek, elterveztétek, mit fogtok majd mondani, hogyan tiszteltek majd engem, de nem fogadom el tőletek ezt a hódolatot."

A csoport megrökönyödve hallgat. Miért nem örül nekik a Mester, miért nem fogadja el tiszteletüket? És Jézus válaszol: "amíg életetekben bárkinek—a legkisebbnek, a legszegényebbnek, a legelviselhetetlenebbnek—nem adtátok meg azt a tiszteletet, figyelmet, amely szerintetek nekem járna, akkor én sem fogadom el azt."

A tanítványok előtt Jézus erőteljes vallomást tett: vallomása szerint minden egyes ember egyenértékű vele. Nem tartja magát többnek vagy jobbnak mint közülünk egy a legkisebbek, legszerencsétlenebbek, legelesettebbek közül.

Jézus mennybenetele után ez különleges lehetőséget jelentett a tanítványok számára, és a mi számunra is. Amíg várjuk a Jézussal való találkozást, ne felejtsük el az embereket, akikkel Mesterünk azonosítja magát. Sőt, a példázat lényege még ennél is tovább megy. 

A mai napon minden egyes találkozásunkat tekintsük isten-élménynek, szent pillanatnak, amelyen keresztül magát Jézust láthatjuk, és őt tisztelhetjük meg!
(Cserpán Ádám)

Jó ajándékok🌹✨

,,🌹✨Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jót a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérnek tőle?,, Máté 7:11

Édesanyám félig árvaként nőtt fel. Saját erejéből végezte el a tanárképzőt, és jó pedagógus lett. Úttörővezető, kultúrház igazgató; igazi aktivista. Mondhatni sanyarú gyerekkora volt. 

Azonban elhatározta, hogy mindent megtesz azért, hogy neki boldog családja legyen és elmondhatom, hogy boldog gyerekkorom volt.
Gonosz volt? Mindent megtett emberileg, hogy mi boldogok legyünk. 

Édesapám egy ötgyermekes parasztcsalád első szülöttje. Náluk nem volt jellemző az érzelemnyilvánítás; puszi, vagy ölelés.
De mindenki tette a dolgát. Nem volt megcsalás vagy efféle.
Gonosz volt? Sokat focizott velünk, mentünk kirándulni a természetbe, és szinte minden évben ment a család együtt nyaralni. Emlékszem, amikor mondták neki, hogy szántsa be a hátsó udvart. 

Az volt a válasz: „Akkor, hol fognak focizni a gyerekek?”.
Gonosz volt? Mindent megtett emberileg, hogy mi boldogok legyünk.
És mi a helyzet velünk?
Már a házasságom előtt átadtam az életem Jézusnak, és elhatároztam, hogy a gyermekeimet is így nevelem. Amikor egyedülállóként megtértem, olyan elveim voltak, hogy a leendő feleségem ne csak keresztény legyen, hanem égjen az Úrért. És a jó Isten megadta. Gonoszok lennénk? 

Mindent megtettünk, de nem csak emberileg, hanem imádkozva, hogy gyermekeink ne csak boldogok legyenek, hanem szeressék az Urat, Jézust. Akkor miért mondja, hogy „gonosz létetekre”?
Mi, akik Ádám és Éva gyermekeiként „Édentől keletre” nőttünk fel, nem azért vagyunk gonoszok, mert tudatosan gonoszkodunk vagy ilyesmi, hanem „bűnben fogantunk,” és még ha törekszünk is a jóra, követünk el hibákat. De szeretnénk, ha gyermekeinkből nagybetűs értelemben EMBER lenne. 

Olyan ember, mint akit Pilátus meglátott Jézusban, és ezt mondta „ECCE HOMO: ÍME AZ EMBER”. Ezért mondta Jézus, hogy „gonosz létetekre”.
Igen, emberileg igyekszünk mindent megadni nekik, ami a javukat szolgálhatja. 

És most, nagypéntek ünnepe után 2 héttel, húsvét után 10 nappal, és pünkösd ünnepe előtt 40 nappal, azt olvassuk a reggeli dicséretben, hogy ha kérünk Istentől, (és az tényleg megegyezik az Ő akaratával), akkor kapunk.
Hát, azt mondom, kedves olvasó, hogy kérjünk. Isten a „feltámadás erejét” (Fil. 3:10) akarja nekünk adni. ÁMEN!
(Soós Róbert)

Nem marad el!⭐

https://www.tiktok.com/@jezuskrisztusel/video/7629725101474221345

⭐Szembe kell néznünk azzal, hogy nem találjuk azt a bizonyos harcost önmagunkban, akire igen nagy szükségünk volna. 

Elbukunk és belefáradunk abba, amit Isten szeretne, hogy megtegyünk. 

Ilyenkor a legelső gondolat, ami eszünkbe jut, hogy egyedül maradtunk. 

Újra és újra megismétlődik ez az életünkben.Ismét tévedünk! 

Volt egy ember, akit nem igazán értettek meg a társai. Erre ő mit tett?

Elvonult, keresett egy olyan helyet, ahol egyedül lehet Istennel, és imádkozott. 

Úgy hívták, hogy Jézus.
Tehát ha úgy érzed magad, ahogy a fentiekben leírtam, akkor cselekedj úgy, mint Jézus, mert Isten soha nem marad el tőled, és soha nem hagy el téged.

Tudod, hogy Jézust hányszor utasították el? Hányszor nézett szembe azzal a ténnyel, hogy őt nem igazán értik meg. És ezek ellenére, amikor a kereszt cipelésekor leesett a porba, akkor is arra törekedett, hogy még egyszer talpra álljon. Mindezt kiért? Érted!

Az Istennel eltöltött idő megerősít, hogy bátor légy; felkészít, hogy erős maradj; emlékeztet, hogy Isten ígéretei örök érvényűek.
Tudtad, hogy ez az ige rád is vonatkozik, de nem csak rád, hanem családodra és gyermekeidre is.

 
Mert Isten soha nem fogja megengedni, hogy lent maradj a porban, hanem újra és újra, még egyszer és még egyszer üzenni fog neked: „Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem.” (Filippi 4,13)

Kifulladásig rohanva ✨🌹

https://www.tiktok.com/@jezuskrisztusel/video/7629330258361208097

,, ✨🌹De semmivel sem gondolok, még az életem sem drága nekem, csak hogy elvégezhessem futásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról.,, Apostolok Cselekedetei 20:24

Megfigyelted már a reggeli csúcsforgalmat? 

Szinte fizikai fájdalmat okoz az a tempó, amit a tömeg diktál. 

Futunk a busz után, rohanunk, hogy beérjünk a munkahelyre, hajszoljuk a határidőket, és közben egyre csak pörgetjük a mókuskereket. 

De ha este teljesen kifulladva beesel az ágyba, és felteszed magadnak a kérdést:

 „Vajon megérte a mai futás?”, mit válaszolsz? 

Mi az a cél, amiért nap mint nap az idődet és az életedet adod?
Pál apostol is futott. De az ő szavaiból egészen másfajta lendület és perspektíva sugárzik. 

Ő nem csupán a túlélésért hajtott, és nem is a társadalmi elvárásoknak akart megfelelni. 

Amikor ezeket a sorokat mondta, pontosan tudta, hogy a célja felé közeledve börtön és szenvedés vár rá. 

Az emberi logika ezen a ponton azonnal behúzza a kéziféket. 

Minek fussak tovább, ha a pálya végén garantált a nehézség és a veszteség?
A kereszténység hatalmas győzelme nem mindig abban mérhető, amit a világ sikernek hív. 

Sokszor azt hisszük – és vannak, akik ezt próbálják elhitetni velünk –, hogy a hitünk egyfajta védőoltás a problémák ellen, mintha az Istenbe vetett bizalom önmagában garantálná a sima, akadálymentes futópályát. De valljuk be, ez nem így működik. Pál szavai mélyen kijózanítóak: az életemnél is fontosabb az a cél, amit Jézustól kaptam. Nem a kényelem volt számára a mérce, hanem a hűség. 

Azt akarta, hogy élete egy élő bizonyíték legyen arra a felfoghatatlan isteni kegyelemre, amit ő maga is megkapott.
Kiben bízol, és merre tartasz a mindennapok taposómalmában? Isten nem azt kéri, hogy ma csomagolj össze, utazz el misszionáriusnak a világ végére, és mártírként add oda az életed. 

Neked azt a „futást” kell elvégezned, amit te kaptál tőle. Itt és most. 

Abban az irodában, abban az iskolában vagy abban a családban, ahová állított. 

A feladatod sokszor nagyon is hétköznapi, de annál fontosabb: megmutatni egy önző, rohanó világban, hogy létezik isteni szeretet. 

Egy váratlanul megbocsátó gesztussal, egy becsületesen elvégzett munkával, vagy egyszerűen csak azzal, hogy megállsz meghallgatni valakit, aki mellett mindenki más elrohan.
Ma reggel, indulás előtt kérd Istent, hogy adja meg neked is ezt a páli fókuszt. 

Ha tudod, kiért és miért futsz valójában, a legnehezebb hétköznapi akadály is egészen új értelmet nyer.

(Ömböli Krisztián)

Észak-Dél⭐

⭐Életünk folyamán vannak bizonyos helyzetek, amely nem igazán működnek. 

Bármennyire is szeretnénk, olykor szembe kell néznünk a valósággal.

Ábrahám (ekkor még Abrám) is hasonló helyzetbe került. 

Nagyon szerette volna, hogy Lót mellette maradjon, de az igazság az maradt, hogy a föld nem volt elegendő kettejük számára. 

Dönteniük kellett a megélhetés szempontjából. Végül, őszinte szeretettel ajánlja fel a választási lehetőséget Lót számára.
A fiatal férfi pedig egy gazdagon termő vidéket választ, ahol bőséges a termés és a megélhetés is sokkal könnyebb.

Ábrahám azonban nem csak az elválás gondolatával kellett szembenézzen, hanem a csalódás érzésével is. Mint idősebb fél, joga lett volna hamarabb választania. Sőt, Lót viszonozhatta volna ezt az őszinte, szeretetből fakadó döntést, de nem olvasunk arról, hogy ez valaha is megtörtént volna.
Bár, Ábrahám körülményei igen megváltoztak, egy dolog azonban változatlan maradt. 

Isten elhívta őt, az ő céljai nem változnak, és az Úr mindent meg fog tenni ezentúl is annak érdekében, hogy befejezze azt, amit elkezdett, ezért mondta Ábrahámnak: „Emeld föl tekinteted…”

Lehet, hogy csalódtál az emberekben; lehet, hogy változtatnod kellett valamin az életedben, és ez a változás csüggedést, szomorúságot okozott. 

Egy dolog azonban soha ne változzon meg: az Istenbe vetett bizalom és hit. 

Ábrahám talán egy kicsit szomorú volt, de hitével Isten csodás igéretébe kapaszkodott, ez adott neki erőt, hogy felemelje tekintetét, és lássa keleten, délen, nyugaton és északon Isten kibontakozó tervét az életére nézve.

Emeld föl tekinteted, ne csüggedj és higgy. Istennek terve van veled.

Maradj éber!✨🌹

https://www.tiktok.com/@jezuskrisztusel/video/7628982811554254113

,,✨🌹Mert amiképpen azokban a napokban, az özönvíz előtt, ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a napig, amelyen Nóé bement a bárkába, és semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem sodorta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is.,, Máté ev.24. fejezet 38-39. vers

Van egy reggeli szokásom, ami nélkül- főleg a tavasztól őszig tartó időszakban- nem indulhat el a reggel: az első utam a bejárati ajtóhoz vezet, kinyitom, kilépek az ajtó elé és veszek egy jó mély levegőt. 

Néha megállok és még ott kint hálát adok azért, hogy kaptam egy újabb napot.

E néhány perc után pedig beindul az igazi mókuskerék, amikor már automatizáltan mennek a feladatok és már néhány órával odébb tartok fejben, a testemhez képest és így lassan eltelik a nap és az egyetlen nyugodt pillanatom az a reggeli levegővétel volt. Lehetne ezt máshogy is csinálni?
Az Ige ma reggel egy apró, de annál fontosabb figyelmeztetést ad: ne vesszünk el a mindennapok sűrűjében.

 
Jézus példaként említi Noét és azt az időszakot, amikor úgy történt meg egy mindent megváltoztató esemény, hogy az emberek figyelmen kívül hagyták azt.
Megélték az éveket, az ünnepeket, a családi eseményeket, az örömöket, a gyászt és közben suhant mellettük az idő, amely egy fontos esemény felé közelített.
A probléma nem az volt, hogy ettek vagy házasodtak.
Hanem az, hogy nem vették észre. A lelki vakság volt az igazi veszély.
Noé prédikált, a bárka épült – Isten kegyelme látható volt, mégis figyelmen kívül hagyták.

Ez a kép ma is él. A világ zajos, gyors és figyelemelterelő. 

Könnyű elveszíteni a lelki éberséget, miközben minden másra jut időnk.
Jézus arra hív, hogy ne csak éljünk – hanem ébren éljünk.
Noé példája ma is beszél: ő hitt akkor is, amikor mások nem látták az okát.
Engedelmeskedett, amikor még nem volt eső.
Kitartott, amikor mindenki más közömbös volt.
Az ő élete egy csendes, de erőteljes felhívás: készülj, mert Isten ígéretei valóságosak.
Ne hagyd, hogy a hétköznapok elaltassák a lelkedet.
Amit ma teszel, azt örökkévaló perspektívából is számít, ezért maradj éber.

Áldott napot!
(Pörneki-Csomó Hajnalka)

KORA REGGEL⭐

https://www.facebook.com/reel/885329641188851

⭐Mi volt az első gondolatod, miután ma reggel felébredtél?
Legtöbbünk fáradtan ébred, már kora reggel elég alacsony az energia szintünk, és olykor alig várjuk, hogy este legyen. Az is előfordul, hogy felkelés helyett csak forgolódunk az ágyunkban és próbáljuk összeszedni az erőnket, gondolatainkat, kapaszkodva abba a reménysugárba, hogy a mai nap más lesz.

Dávid kérése nem-e lehetne a mi mindennapi kérésünk?
„Uram, kérlek, hallgasd meg a mai kérésemet.”

Dávid kijelenti, hogy „Uram, reggel eléd készülök”. 

Nem tétovázik, vagy keresi a lehetséges megoldásokat, vagy csak forgolódik hosszú időn keresztül fekvőhelyén, hanem Isten járul.

Döntés kérdése, hogy rendbe tesszük az Istennel való kapcsolatunk, helyet engedünk az Ő gondviselő keze munkájának már kora reggel vagy sem. Vigyáznunk kell, hogy ne térítsen el semmi az Isten útjáról, és ne kerüljön semmi az Istennek szánt időnk helyére.

A zsoltáros így fejezi be: „Várlak.”
Reménység és türelem.

Mert eljön az az idő, amikor teljes szívvel odajárulunk az Úr elé. 

Talán zokogva kérjük a változást, talán összeszorul a szívünk, ha a jövőnkre gondolunk, de egy dolog igenis változhat. 

Ha már odaadtuk az Úr kezébe kérésünket, akkor türelemmel várjunk. 

Úgy sincs kihez mennünk, csak egyedül az Úrhoz.

Szóval, mi is volt a legelső gondolatod ma reggel?
Járulj vele oda az Úr elé!

ITÁK⭐

Krónika II. könyve 20. rész 17.

,,⭐Nem kell néktek harczolnotok, hanem csak álljatok veszteg, és lássátok az Úrnak szabadítását rajtatok. Júda és Jeruzsálem, ne féljetek és ne rettegjetek! 

Holnap menjetek ellenök, mert az Úr veletek lesz.,,

A fejezet első felében mindenféle „iták” jöttek Jósafát király és Júda népe ellen: moábiták, ammoniták, meuniták. A Ószövetség más helyein a jebuzeusok, hitteusok, kananeusok voltak a bajkeverők. 

Ma másfajta itákkal kell szembe néznünk.
Félelem, betegség, stressz, bizonytalanság, elutasítás stb.
Feltettem magamnak a kérdést: Nem szálltak-e igen rám az iták?
Elhatároztam, hogy valahogy megszabadulnák ezektől az itáktól, ezért nagyon nagy tanulság volt nekem Jósafát története, aki ahelyett, hogy rájuk figyelt volna -akik el akarták pusztítani őt - Istenre irányította a figyelmet.
Először Jósafát megijedt, azután elkezdte keresni az Urat. Haditervre volt szüksége, és egyedül Isten adhatott neki garantált, sikeres haditervet.
Mi a helyzet velünk, akik ezt az üzenetet olvassuk? Nem tudom, hogy milyen itákat hordozol magaddal?
Milyen jó lenne, ha a következő kérdésre választ is kapnánk:
Hogyan szabadulhatok meg a problémáimtól csodálatos módon, 3 lépésben, 24 órák alatt?
A nehéz időket úgy emlegetjük, mint az élet viharait, amelyeket egymagunkban átvészelni megpróbáló lehet, sőt talán lehetetlen.
Istennek nem az a szándéka, hogy egyedül nézz szembe a próbákkal. Bízhatsz benne: melléd áll, és harcol érted.
„A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak.” (Róm 12:12)

https://www.youtube.com/watch?v=bw2ITmksY3Q

Nem a múlt határoz meg ✨🌹

https://www.facebook.com/reel/1320938699922385

,, ✨🌹Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem, de egyet teszek: 

ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának jutalmáért Krisztus Jézusban.,, 

Pál levele a filippiekhez 3. fejezet 13–14. vers

Pál nem úgy beszél, mint aki már mindent elért vagy mindent jól csinált. 

Inkább úgy szól, mint aki pontosan tudja, mennyi minden van mögötte, amin lehetne rágódni, 

amit lehetne szégyellni vagy magyarázni. Mégis hoz egy döntést. 

Nem engedi, hogy az határozza meg, ami már megtörtént.
Nem arról van szó, hogy ne emlékezne a múltjára, vagy hogy letagadná. 

Inkább arról, hogy nem engedi újra és újra ugyanazokat a gondolatokat pörögni magában. 

Mert amikor ebbe beleragadunk, és folyton visszanézünk, egyre kevesebb erőnk marad a jelenre.
Ismerős ez az állapot. Amikor valami megtörtént, és nem tudjuk elengedni. 

Visszatérnek mondatok, helyzetek, döntések, és észre sem vesszük, hogy ezek tartanak fogva. 

Lehet ez bűntudat, szégyen, vagy akár valami régi siker is, amihez ragaszkodunk. 

Mind képes visszahúzni.
Pál ezzel szemben azt mondja, hogy van egy pont, ahol el kell engedni ezt a belső kapaszkodást. Amikor arról beszél, hogy a cél felé fut, nem erőlködést ír le, hanem irányt. 

Nem a múlt felé néz, hanem arra, amit Isten készített számára. 

Ez a cél nem távoli és elérhetetlen, hanem egy élő kapcsolat, amely napról napra formálja az életet.
Ez az ige arra hív, hogy ne ragadjunk bele abba, ami mögöttünk van. 

Nem azért, mert nem számít, hanem mert Isten többet lát bennünk annál, mint ami már megtörtént. 

A múlt része az életünknek, de nem kell, hogy a jövőnk határa legyen.
Legyen ez a mai reggeled imája:
Uram, segíts elengedni azt, amihez túl erősen ragaszkodom.
Adj békét a szívembe a múltammal kapcsolatban.
Taníts megbocsátani magamnak is, úgy, ahogyan Te megbocsátasz nekem.
Segíts előre nézni, és meglátni azt az utat, amit ma készítesz.
Vezess, hogy ne a tegnap, hanem Te határozd meg a lépéseimet.
Ámen!

(Baksáné Szabó Anikó)

A választás napja ✨🌹

,, ✨🌹Tagjaitokat se állítsátok a gonoszság fegyvereiként a bűn szolgálatába, hanem álljatok Isten szolgálatába, mint akik a halálból életre keltetek, és tagjaitok az igazság fegyvereiként szolgáljanak Istennek.,, Pál levele a rómaiakhoz 6:13

Naponta megközelítőleg 35.000 döntést hozunk a szinte jelentéktelenektől az életbevágókig.

 Van úgy, hogy a lehetőségek sokasága majdnem megbénít. 

Megeshet, hogy nem kimondottan jó vagy rossz között kell kitalálni, merre is legyen az a bizonyos hogyantovább. Sok döntési helyzetben még az orrunk hegyéig is alig látunk, azt pedig, hogy mi lesz egyik vagy másik opció hosszútávú következménye, csak remélni tudjuk.

A Biblián is végigvonul egy választás története, a jó és gonosz küzdelme ott feszül minden egyes epizódban, még akkor is, ha az események nem egyszer annyira összetettek, hogy a kérdés végül a fekete-fehér helyett a szürke minden árnyalatában játszik.

Isten téged is választásra hív, és a döntéshez megadja a kellő segítséget, ez pedig nem más, mint a kereszt. Mert a két fél közül az egyik felállíttatta, míg a másik ott függött rajta, és az életét adta értünk. 

Az egyik tolvaj, akinek az a célja, hogy lopjon, öljön és pusztítson, míg a másik azért lett emberré értünk, hogy szabaddá tegyen minket. 

Az egyik fél önzésre és kizsákmányolásra hív, de a végén veled is ugyanígy bánik el, míg a másik annyit kér, hogy szeress úgy, ahogy azt tőle megtapasztaltad.

Ma reggel ez a hívás, azt hiszem, még inkább időszerű. 

Amikor demokratikus jogaiddal élsz, és elmész szavazni, akárkire is húzod be az ikszet, ma még fontosabb, hogy légy emberséges! 

Az országunk széttöredezett, családokon belül is hatalmas politikai ellentétek feszülnek, és a tagok 

nem tudnak békében beszélgetni egymással, estére pedig lehet, hogy egyikük ünnepelni, míg másikuk sírni fog. 

Ma és holnap és azután is dönts Isten kegyelme mellett, közvetítsd Krisztus szeretetét, elfogadását afelé az embertársad felé is, akivel eltérő állásponton vagytok! Légy emberséges!

(Szilvási-Csizmadia Andrea)