Hogy váljak jobb emberré💓?

,,💓A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény.,, Galatákhoz 5. fejezet 22-23. versei

Sokan felteszik ezt a kérdést, akik elégedetlenek magukkal és hisznek a személyiség fejleszthetőségében.
Minden bizonyára helyénvaló is.
A Biblia is egyetért azzal, hogy sohasem szabad arról lemondanunk, hogy jobb emberekké válhatunk.
Az evangélium lapjain, még azt is elolvashatjuk, hogy maga, Jézus Krisztus is kifejezte ebbéli meggyőződését több alkalommal. Például, amikor új nevet adott Péternek, vagy megváltoztatta a "menydörgés fiait".
Azt is megmutatta mindezzel, hogy Neki semmi sem lehetetlen.

Személyiségünk fejlesztésében fontos szerepet játszhat az önismeret és a reflexió. 

Hiszen fel kell tárnunk jellemünk vakfoltjait, a hibáinkkal szembe kell néznünk, hogy lássuk saját gyengeségeinket, amikkel kezdenünk kell valamit.
Jó, ha odafigyelünk az érzelmi intelligencia kérdéseire is. 

Ha figyelünk másokra anélkül, hogy azonnal a saját válaszunkon gondolkodnánk.
Ha megpróbálnánk tudatosan gyakorolni az empátiát, hogy mások helyzetébe is belegondoljunk, különösen konfliktushelyzetekben.
Odafigyelhetünk érzelmeink kezelésére is, hogy megtanuljunk uralkodni az indulatainkon, mint például a düh, a harag, vagy az elkeseredés.

Hinnünk kell a pozitív változás lehetőségében (Növekedés szemléletmód) úgy magunk, mind mások kapcsán.
Megértve azt, hogy ehhez el kell fogadnunk a kritikát is, mert az nem támadás ellenünk, hanem lehetőség a fejlődésre.

És még sorolhatnám a pszichológia ide vonatkozó érveit.
De van egy, ami nekem különösen tetszett.
Az értékrend alapú cselekvés messzemenően kihat személyiségünk fejlődésére. 

Vagyis az, ha meghatározzuk valódi értékeinket és ha azokhoz mindig hűen cselekszünk.
Mert az integritás nagyon is meghatározó azzal kapcsolatban, milyen emberré válunk a végén.

Pál ezen értékek meghatározásában akar segíteni a gyülekezetnek a levelében azzal, hogy meghatározza mik ezek:A szeretet, az öröm, a békesség, a türelem, a szívesség, a jóság, hűség, szelídség, mértékletesség, vagyis önmegtartóztatás.

De ennél még többet is mond.
Azt állítja, hogy ezek összhangban vannak Istennel, mert a Lélektől származnak.
Vagyis Isten, aki a legfőbb Jó, átadja az Ő értékeit nekünk, hogy mi is jók legyünk.

De ennél is tovább megy az apostol.
Mert ezeket az értékeket a Lélek gyümölcseinek tekinti.
Vagyis nem csak arról szól a történet, hogy megismerhetjük Isten legfőbb értékeit, hanem arról is, 

hogy Ő maga hoz bennünket összhangba azokkal!
Hiszen a Lélek gyümölcsiről köztudomású, hogy végül azok bennünk, a mi lelkünkben, gondolkodásunkban, sőt cselekedeteinkben is megjelennek.

Hát nem csodálatos! Ha felismertük, hogy jobb emberré szeretnénk válni, ha szeretnénk, 

hogy jellemünk fejlődjön, kapcsolatban kell maradnunk Istennel és engednünk kell, hogy Lelke által munkálkodjon bennünk!

(Restás László)

Ne a körülményekre nézz❣️

,,💓Közösségben van az Úr az őt félőkkel, szövetségére tanítja őket. 

Szemem állandóan az Úrra néz, mert ő szabadítja ki lábamat a csapdából.,, 

25. Zsoltár 14-15.vers

A mai világban sok ember vágyik arra, hogy legyen valaki, akiben teljesen megbízhat. 

Dávid azonban egy különleges kapcsolatról beszél: Isten „közösségben van” azokkal, akik félik Őt. 

Ez nem rettegést jelent, hanem mély tiszteletet, szeretetet és engedelmességet.

Milyen csodálatos gondolat, hogy a mindenség Teremtője nem csupán uralkodni akar felettünk, 

hanem meg akarja osztani velünk akaratát és terveit! Isten nem távoli, közömbös hatalom. 

Barátként közeledik azokhoz, akik keresik Őt. Megérteti velük szövetségének igazságait, 

vezetést ad döntéseikben, és bölcsességet nyújt életük útvesztőiben.

Dávid ezután saját magatartását is megfogalmazza: „Szemem állandóan az Úrra néz.” 

Ez a hit titka. Nem a körülményekre, nem a nehézségekre, nem az emberek véleményére tekint, 

hanem Istenre. Amikor a tekintetünk Krisztuson marad, a félelem veszít erejéből, a kísértések pedig elveszítik vonzerejüket.

A „csapda” képe az élet csapdáira utal. Sokszor nem látjuk előre a veszélyeket, de Isten látja. 

Ő képes megszabadítani bennünket olyan helyzetekből is, amelyeket egyedül nem tudnánk elkerülni.

Van-e olyan terület az életedben, ahol inkább a problémára nézel, mint Isten ígéreteire?
Gondolkodj ezen és legyen áldott napod!

(Pörneki-Csomó Hajnalka)

A halálról és dicsekvésről💓

,,💓Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka; 

nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.,, Efézusi levél 2:8-9

Szoktál dicsekedni? Mire vagy büszke? Hogyan, mivel dicsekszel, amikor dicsekszel?
Érdekes kérdés a dicsekvés kérdése. Egyrészről ott van a jól végzett munka öröme. 

Megelégedéssel tölt el, amikor valamit elkészítettünk, jó eredménnyel befejeztünk. 

A befektetett idő, energia meghozta gyümölcsét. 

Másrészről ott vannak az elbukások elrettentő történetei, kezdve Luciferrel (Ezékiel könyve 28:12-19), vagy Babilon királyával (Dániel könyve 4. fejezete), amelyek gyökerénél ott van az önfelmagasztalás, büszkeség, öndicsőítés…

A Biblia arra emlékeztet, hogy minden hátterében ott van Isten kegyelmének ajándéka, ezért legyünk hálásak, és dicsőítsük Istent. Hálánk és dicsekedésünk többet árul el a kegyelemhez való viszonyulásunkról, mint gondolnánk!
Te miért adsz hálát, kit magasztalsz ma?

Legyen áldott a napod!
(Hites Gábor)

Milyen a hangod, Uram?💓

,,💓Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik báránybőrbe bújva jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek meg őket. 

Tüskebokorról szednek-e szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét? 

Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem.,, Máté ev. 7:15-17

Annyi zaj vesz körül minket a nap minden percében, annyian mondanak véleményt rólad, állítják, hogy Istennek ez kedves és amazt gyűlöli, hogy ez a zene az ő szíve szerint való, a másik pedig maga az ördög találmánya. 

Könyvekről, filmekről, irányzatokról, kezdeményezésekről mondanak véleményt a te nevedben. 

Történelmi eseményeknél, természeti katasztrófáknál és mindennapos történéseknél nyilatkoznak arról, hogy mi a te akaratod.

De miért mi akarjuk megmondani innen a Földről nézve, hogy mégis mit gondol a Mindenható? 

Miért akarunk a magunk megalkotta korlátok közé szorítani téged, a végtelen Teremtőt?
Igen, ezernyi történet van a Bibliában, amiben beszélnek rólad, de valljuk be, nem mindegyik egyértelműen fekete-fehéren. 

Mit kezdjünk azokkal az elbeszélésekkel, melyek népírtásról, erőszakról szólnak? 

Honnan tudjam, milyen vagy?

Ma közelítsük meg a kérdést onnan, amiről ez a rövid példabeszéd szól!

Nézzük a gyümölcsöket, a tetteket! Isten legmonumentálisabb tette az, hogy emberré lett értünk. Krisztusban lejött közénk, eggyé vált az emberiséggel, élt, alkotott, meghalt és feltámadt, tökéletesen bemutatva, milyen is Isten valójában.

Nézzük ezen a gyümölcsön keresztül a bennünk lévő kérdéseket! 

Legyen Krisztus élete a fókuszban, mert ilyen az Isten. És aki mást mond, az nem állít igazat. 

Ez az Isten szeret, elfogad és hazavár minden pillanatban. 

Ez az Isten a végsőkig elmegy érted, és sose nyugszik meg azzal, hogy „jóvanezígy”, majdcsak lesz valahogy. Ennek az Istennek a saját élete sem túl drága érted.
Kérdéseink mindig is lesznek, és ez így van jól. 

De legyen a fókuszban a kereszten függő Isten, így talán könnyebb továbblépni akkor is, ha nem értjük.

(Szilvási-Csizmadia Andrea)

Isten nyomában❣️

,,💓Keressétek az Urat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van!,, 

Ézsaiás próféta könyve 55:6

Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas biokémikusunk pontosan 85 évvel ezelőtt, 1941. június 13-án jelentette be, hogy felfedezte, miként lehet magas C-vitamin tartalmú készítményeket előállítani.

Ez azért számított forradalmi felfedezésnek, mert a tudomány akkor már évszázadok óta próbálta megtalálni és előállítani azt a rejtőzködő anyagot, amelyről tudták, hogy alkalmas többek között a skorbut nevű betegség megelőzésére és kezelésére.

Számos tudós próbálta már kinyerni ezt az akkor még ismeretlen anyagot azokból a gyümölcsökből, főleg citrusfélékből, amelyekről tudták, hogy tartalmazzák a vegyületet.

Mindeközben Szent-Györgyi, egy egészen más, mellékvesével kapcsolatos kutatásai során előállított, és általa hexuronsavnak nevezett vegyületről állapította meg, hogy az valójában a tudósok által hőn áhított C-vitamin.

Szent-Györgyi végül azt is felfedezte, hogy nem a citrusokból, és nem a káposztából, 

hanem a paprikából lehet a legegyszerűbben előállítani ezt a vitamint.

Ezek a felfedezések juttatták el őt, és az egész orvostudományt általánosan is a vitaminok felfedezéséig és előállításáig, ami végül az emberek általános egészségének javításához, 

valamint azóta is számtalan élet megmentéséhez vezetett.

Az élet nagy kutatóival, felfedezőivel rendszeresen megtörténik az, ami Szent-Györgyi Alberttel is történt.
Kutatásaik során talán nem is gondolják, lesz-e eredménye a sok munkának, és időnként az is kiderül, hogy az, amit keresnek, talán végig elérhető volt számukra, vagy a birtokukban volt.

Ugyanígy működik ez, amikor egyszerű, hétköznapi, mégis kíváncsi, eltökélt emberként Istent keressük.
Talán nem is gondoljuk, milyen eredménye lesz kutatásainknak, és maga a Biblia is azt mondja, 

hogy sokkal közelebb van hozzánk, mint gondolnánk. 

És mikor végre megtaláljuk, felfedezzük őt, nem csak a saját életünk, de potenciálisan számos körülöttünk élő ember élete örökre megváltozik.

Keressük hát az Urat minden nap, mert ő megtalálható a legegyszerűbb, leghétköznapibb dologban is, és talán még nem is tudjuk, de már a birtokunkban van!

(Cserpán Ádám)

“Lenni vagy nem lenni! Ez itt a kérdés💓”

,,💓Jézus ekkor ezt mondta neki: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?,, János ev. 11. fejezet 25, 26. v

Van a Boney M. együttesnek egy játékos dallamú kis karácsonyi éneke. Ez a „Mary's Boy Child”.

A dalocska refrénje nyers fordításban így hangzik: „Mária fiú gyermeke megszületett karácsonykor, hogy az ember örökké élhessen a karácsony napja miatt.”

Bármilyen élethelyzetben, kultúrában élsz, egyszer szembe kell nézned a mulandóság kérdésével, amelyre épp attól függően, hogy milyen kultúrában élsz, van egy válasz.
1. „Darwin gyermekeiként” mi a majommal közös ősök utódai, amíg fiatalok vagyunk, úgy érezzük, „sose halunk meg”. Azonban ahogy öregszünk, szembe kell néznünk a mulandóság tényével. 

De ez természetes. Élünk és meghalunk.
2. Isten gyermekeiként viszont a fenti ige lép érvénybe: „ha meghal is él”.

Utazunk az élet vonatán. És a vonat megáll. Kinézünk az ablakon, és az állomás neve: „Halál”. 

Ez természetes, ez része az életnek. De az a kérdés, hogy ez a végállomás, vagy a vonat tovább megy. Darwin vonatja nem megy tovább, de a JÓ ISTEN vonatja tovább megy a mennybe fel.

„>Kell ott fenn egy ország >Mely talán ránk is vár >Kell ott fenn egy ország >Amit senki nem talál >Kell ott fenn egy ország >Mely bárkit átölel >Kell ott fenn egy ország >Amit sosem rontunk el…”

Énekli Zorán szép dalában. De kinek van igaza? Apukám immár 16 éve, hogy elaludt, mint Lázár. „Boldogok a halottak, akik az Úrban haltak meg. “ (Jel. 14:13)

Mondja János Jelenések könyvében. Miért boldogok? Mert, „ha meghal is él”.
Félek a haláltól? Igen De van egy reményem. Hogy ez nem a végállomás.
„Mert tudom, hogy az én megváltóm él!”( Jób 19:25) ÁMEN

(Soós Róbert)

Teve-evangélium✨🌹

,,✨🌹Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges.,,Lukács ev. 18. fejezet 27. vers

 Néhány éve Szentendrén kirándultunk barátokkal és teljesen véletlenül találtunk rá a Mikrocsodák Múzeumára. Egy sikátor eldugott kapualjában, egy régi pincében kapott otthont egy ukrán szobrász, Mykola Syadristy néhány láthatatlan műve. Illetve, ez így nem teljesen igaz – a szobrok nem teljesen láthatatlanok, viszont segédeszközre van szükségünk, ha meg akarjuk csodálni őket: egy mikroszkópra. A teremben található két tucat mikrominiatűr szobrot a művész saját kezével és az általa kifejlesztett, legyártott szerszámokkal készítette el. Van köztük valóságos mákszembe komponált fecskecsalád, a világ legkisebb, teleírt, lapozható könyve (mindössze 0,6mm méretű) amit a szobrász pókfonállal fűzött össze.
Van köztük megpatkolt bolha és vannak mikrominiatűr festmények is, de a kedvenc művem pont a mai alapigét juttatta eszembe a kiállítás megtekintése közben: ezen a szobron négy tevét, egy pálmafát és egy piramist helyezett a művész egy valóságos tű fokába. Érdekes megnézni az interneten található fényképeket a műről, egészen elképesztő!
A gazdag ifjú történetét olvasva (Lukács evangéliuma 18. fejezet 18-27. versek) könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy Jézusnak valami baja van a gazdagokkal. Hiszen mi más lenne a történet tanulsága? Egy nap odalép hozzá egy előkelő ember, hogy mit kell tennie, hogy örök élete legyen? 

A klasszikus kérdés! Jézus erre elmondja neki, hogy tartsa meg a törvényeket, és ha már mindet megtartja (ahogy állítása szerint a fiatalember gyerekkora óta teszi) akkor már csak egy dolog van hátra: ossza szét a vagyonát a szegények között.
Miután emberünk elszomorodva elment, Jézus elmondja a jól ismert példáját: könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdag embernek bejutni a mennyek országába. Egyértelmű a tanulság, nem?
Azért annyira talán mégsem az, mert ezt követően történik még valami: az esemény szemlélői szintén felteszik a klasszikus kérdést. Ki üdvözülhet akkor mégis?
Jézus pedig egyértelműen válaszol: Senki.
Lehetetlen.
Az embernek, legalábbis. De Istennek? Neki semmi nem lehetetlen. Ő képes minden embert (akik nem üdvözülhetnének másként) üdvözíteni.
Ez a történet erről szól. Hiába tartja meg a gazdag ifjú az összes törvényt, hiába osztotta volna szét a vagyonát – az üdvösség lehetetlen az ember számára. 

Isten számára viszont nem az. És ez az evangélium.
(Ömböli Krisztián)

Ami csak tompít✨🌹

,,✨🌹Ne nézd a bort, milyen vörösen csillog, hogyan gyöngyözik a pohárban, milyen simán csúszik le! 

Végül úgy mar, mint a kígyó, és úgy csíp, mint a vipera.,, Péld. könyve 23. fejezet 31–32. vers

A Példabeszédek könyvének ez a része meglepően mélyen látja az ember működését. 

Salamon az alkoholról beszél, de fontos meglátni benne azt is, hogyan kezdünk el vonzódni valamihez, ami először megnyugtatónak, kellemesnek vagy ártalmatlannak tűnik, később viszont lassan uralni kezd bennünket. A mai pörgős világban rengeteg feszültséget és szorongást hordozunk, ezért könnyen nyúlunk olyan dolgokhoz, amelyek gyors enyhülést ígérnek. 

Csakhogy ami pillanatnyilag megnyugtat, nem biztos, hogy valóban gyógyít is.
Érdekes, hogy az ige nem a részegségnél kezdi a figyelmeztetést, hanem sokkal korábban. 

Ott, amikor az ember még csak nézi a bort, csodálja, ahogy gyöngyözik a pohárban. 

A megkötözöttségek sokszor nem hirtelen kezdődnek, hanem apró, kellemesnek tűnő lépésekben. 

Valami enyhíti a belső nyomást, tompítja a fájdalmat vagy kikapcsol egy időre, az ember pedig egyre gyakrabban nyúl vissza hozzá.

Ugyanez történhet mindazzal, amit feszültségoldásra használunk. 

Evéssel, azzal, hogy túl hamar nyúlunk nyugtatókhoz, görgetéssel, vásárlással, állandó munkával, kényszeres takarítással vagy más pótcselekvéssel. 

Ezek gyakran nem azért jelennek meg, mert gyengék vagy rosszak vagyunk, hanem mert valami belül túl sok lett, és gyors enyhülést keresünk. Isten azonban nem azt szeretné, hogy csak elnyomjuk a tünetet, hanem hogy odaengedjük őt a fájdalom gyökeréhez.
Ő nem megfosztani akar bennünket az örömtől, hanem megóvni attól, ami lassan átveszi felettünk az irányítást. Nála nem tompítást kapunk, hanem valódi gyógyulást.
Legyen ez a mai reggeled imája:
Uram, segíts felismerni, mihez menekülök, amikor túl sok bennem a feszültség.
Taníts nem elnyomni a fájdalmamat, hanem Hozzád vinni.
Adj józanságot és mértékletességet a döntéseimben.
Gyógyítsd azt, ami bennem nyugtalan, és rendezd a lelkemet.
Ámen!

(Baksáné Szabó Anikó)

Újra látni ✨🌹

,, ✨🌹Mit kívánsz, mit tegyek veled? Ő így szólt: Uram, hogy újra lássak. Jézus ezt mondta neki: Láss! A hited megtartott.,, Lukács evangéliuma 18:41-42

Valaha láttam. Láttam az emberek mosolyát, a párába borult folyót a felkelő nap derengő fényében. Láttam, ahogy hullanak a fákról a sárgás-vöröses falevelek, és táncot járnak az őszi szélben. 

Láttam a hófödte hegycsúcsot, a rianást, ahogy végigszalad a befagyott tó jegén. 

Madarak reptét, pillangók libbenő szárnyát, sárgálló búzamezőket, tarka réteket.

Láttam az aggodalmat, a félelmet, a kételyt és a reményt az emberek szemében. 

Láttam, milyen a szerelem, hogyan sajog az árulás, és milyen a büszkeség egy anya arcán, aki gyermeke első lépteiben gyönyörködik. Láttam, milyen a fájdalom és a kiábrándultság, és hidd el, láttam az örömöt is. Felismertem ezer közül. Láttam a célomat, a terveimet és a hozzájuk vezető út első néhány lépését.

De most minden homályba veszett, nincs már különbség a színek között. 

Nincsenek arcok, fény és árnyék, csak az állandó bizonytalanság. Az Ő arcát is elmosta a szűnni nem akaró sötétség.

Mindennél jobban szeretnék újra látni. Látni apám szeme csillogását, anyám ősz hajszálait, az eső után a szivárványt, az elfogadó szeretetet, barátom felém nyújtott kezét.

Hiszem, hogy neki van hatalma erre. Tudom, hogy beteljesítheti életem legnagyobb vágyát, sőt, még ennél is többet tehet. Nemcsak újra, hanem igazán láthatok. 

Láthatom az Ő arcát a mások áltat ráaggatott maszkok nélkül, kitartó kegyelmét, mely képes ezerszer is megbocsátani. Láthatom újra a színeket, az esőfelhők mögül előtörő nap sugarait, a teremtett világ csodáit. Láthatom, ahogy két ember szereti és nem gyűlöli egymást, és mernek egymásra támaszkodni. Láthatom Isten munkáját gyermekei életében, hogy minden kihívás és nehézség és szenvedés ellenére mégiscsak szép ez az élet.
Hiszek Benne, hogy meggyógyulhatok. 

(Szilvási-Csizmadia Andrea)

A fügefa ágai közt ✨🌹

,, ✨🌹Jézus így felelt neki: Ma lett üdvössége ennek a háznak, mivelhogy ő is Ábrahám fia. Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.
Lukács evangéliuma 19:9-10

Zákeus hallott a Mesterről, aki szerint érdemes megkeresni száz juh közül azt az egyet, amelyik elkószált, aki szerint érdemes felforgatni az egész lakást egyetlen garasért, és megéri akár egy egész életet is várni arra a hálátlan fiúra aki eltékozolja apja vagyonát.
És amikor Zákeus hallotta ezeket a történeteket, ő értette, hogy a Mester szóhasználata túlmutat az egyszerű úttévesztésen, eltévedésen. Jézus azokról beszélt, akiket emberi nyelven csak úgy tudnánk jellemezni, hogy megtalálhatatlanul elveszett, teljesen reménytelen, javíthatatlanul tönkrement, végleg elromlott.
És Zákeus magára ismert. Hiszen ő volt az, aki büszke nemzeti örökségét hátrahagyva az ellenség szolgálatába állt, kizsigerelte, meglopta honfitársait, egykori barátait, testvéreit. Mindent megtagadott, ami korábban érték volt az életében, míg végül teljesen reménytelenné, javíthatatlanná, megtalálhatatlanná vált. Legalábbis mindenki más így tekintett rá.
De Jézus, ez a Jézus valami egészen mást látott.
Felette, a fügefa tetején Ábrahám elveszett fia kapaszkodott az ágakba.
Az a fiú, aki titokban a lehetetlenre vágyott.
Jézus felnézett, és Isten gyermekét látta, aki igazán nem is tud elveszni, és nem tud tönkremenni.
Hiszen ő, az Emberfia arra specializálódott, hogy megtalálja azt, akit nem lehet megtalálni, megjavítsa azt, ami végleg elromlott, és helyreállítsa azt, ami teljesen reménytelen.
Ha Zákeussal meg tudta ezt tenni, gondolj bele, mire képes veled!

(Cserpán Ádám)

Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!✨🌹

,,✨🌹Uram, nem fuvalkodik fel a szívem, nem kevély a tekintetem. 

Nem törekszem arra, ami túl nagy és elérhetetlen nekem. Inkább csitítottam, csendesítettem lelkemet, mint anya a gyermekét. Mint a gyermek, olyan most a lelkem.  Bízzál, Izráel, az Úrban most és mindörökké! Zsoltárok könyve 131:1-3

Erőnk, képességeink, anyagi erőforrásaink, lehetőségeink végesek, ezért nem tudunk mindenhová eljutni, ahová szeretnénk, mindenben részt venni, amit jónak tartunk, nem tudunk mindent elérni, megvalósítani, megvenni. Ugyanakkor az is bennünk van, hogy szeretnénk mindig többet, jobbat, nagyobbat, újabbat, szebbet, és így tovább.

Ez a megfelelő keretek között rendben is van, hiszen bennünk van az elveszített teljesség iránti vágy. 

Ha azonban ezen a mértéken túlmegy az igyekezetünk, és többre vágyunk, mint amire képesek vagyunk, vagy többet tulajdonítunk magunknak, mint akik vagyunk, akkor jönnek a bajok. 

Megromlanak a kapcsolataink, az egészségünk, az anyagi körülményeink, sőt, eltorzulhat a jellemünk (lásd pl. a zsoltárban: felfuvalkodottság, kevélység, nagyravágyás), az önértékelésünk; és akár a hitünk is rámehet!

Úgy tűnik, hogy Dávid király is küzdött ezekkel az érzésekkel. 

Királyként többre értékelte magát, mint pásztorként (ez talán érthető...), és mivel a lehetőségei megnőttek, még többet és többet akart. 

Csitítania kellett magát, hogy ne a vágyai vegyék át az uralmat a gondolkodása, a lelke fölött, és ne akarjon olyat, ami túlmegy a képességein, a lehetőségein - pedig ő még nem is a fogyasztói társadalom varázsában élt! Végül terveit és kívánságait Isten kezébe tette le, ahogy egy kisgyermek rábízza magát édesanyjára.

Ezt érdemes nekünk is megtanulni, mert így sok feszültséget, álmatlan éjszakát, felesleges konfliktust megspórolhatunk, és nagyobb békességben élhetjük mindennapjainkat, mert így (és csak így!) megtalálhatjuk és betölthetjük azt a helyet, amit Isten nekünk szánt.
Mondjuk mi is Dáviddal együtt: már nem vagyok nagyravágyó, mert benned bízom, és nálad békességet és megelégedettséget találtam, Istenem!

(Simon Csaba)

Kincs ami van ✨🌹

,, ✨🌹Ezért is szenvedem ezeket, de nem szégyellem, mert tudom, kiben hiszek, és meg vagyok győződve, hogy neki van hatalma arra, hogy a rám bízott kincset megőrizze arra a napra.,, Timóteushoz írott második levél 1. fejezet 12. vers

Életem egy rövid tapasztalata. Amikor Andit elvettem feleségül, számunkra legfontosabb volt az a munka, amit Isten ránk bízott. Ez volt az a kincs. Két fontos terület volt ezen belül.

1. Isten Igéje.
Bibliaköröket szerveztünk. Igyekeztünk minél több emberrel megismerkedni, nekik bizonyságot tenni.
Az előző vers az evangéliumról beszél. Ez lehet az a kincs, amit Pálra bízott. 

De könnyen előfordulhat, hogy a kincs nemcsak az evangélium, hanem azok az emberek is, akik megtértek Pál és az evangélium hatására.
A Mennyei Háromság megőrzi ezt a kincset Jézus eljöveteléig. “Ez az a nap.”
Jézus azt mondja, hogy az Atyának van hatalma, amit a feltámadás után Jézusnak adott. Jézus pedig nekünk szeretné adni, ha kérjük. (Mát. 28:18-20; Ján. 1:12)

2. Ehhez nagyon jó eszköz volt az egészséges életmód.
Egy keresztény író azt mondta, hogy ez az evangélium jobbkeze. Miért? 

Minden ember beteg, vagy van beteg családtagja. Bámulatos, ahogy a magas vérnyomás normalizálódik néhány egészségügyi alapelv betartásával. Ez egy “hétköznapi” csoda. És ha ez megtörténik, akkor elkezdenek kérdezni. 

Mi ilyenkor Istenről és a Bibliáról beszélünk. Mivel a jó Isten lehetőséget adott arra, hogy tanuljunk az Egyesült Államokban kimondottan az egészséges életmódról, így amikor nyílt egy életmód központ, hívtak, hogy menjünk oda dolgozni. Sok szép tapasztalatunk volt ott. Igazi megtérések. 

De emberi okok miatt eljöttünk. Azonban a lelkészi munkát nem tudtam folytatni (létszám stop miatt), ill. én folytattam, csak pénzt nem kaptam érte.

Kőbányára hívtak, ahol gyülekezet alapító munkát végeztünk. 

Az első évben első gyermekünk, Benjámin pici baba volt, így kaptuk a "Gyed"-et, és semmi mást. Ennyi volt az összes jövedelmünk. 

De szolgáltunk, és a jó Isten “napról napra” kirendelte azt, amire szükségünk volt. 

Havi 60e. albérlet. Autófenntartás. A sok-sok pelenka. Étel… stb. “De nem vált pénzkéregetővé az igaz.”

(1)Mi lehet az a kincs, amiről itt Pál beszél?
(2)Melyik napra gondolt Pál, amikor azt írta, hogy "arra a napra"?
(3)Ki az, akinek van hatalma megőrizni ezt a kincset?

(Soós Róbert)

Szuperhatalom✨🌹

,,✨🌹Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül, aki az ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja a mi gyarló testünket azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindeneket.,, Filippi 3:20-21

Amikor valahol háborús helyzet alakul ki, akkor az ott tartózkodó külföldi állampolgárokért az anyaország mindent megtesz, hogy kimentse, evakuálja őket. Minél erősebb egy ország, annál nagyobb erőket mozgósít az akcióhoz, annál jobb esélye van a bajba került polgárainak a szabadulásra…

Jézusé minden hatalom. Amikor elfogadjuk őt, akkor a menny polgáraivá leszünk, Ő pedig eljön, hogy evakuálja az övéit. “Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk szabadítóul…”

Mennyire más így gondolni Jézus második eljövetelére!
Te hogyan tekintesz előre erre az eseményre?

Legyen áldott a napod!
(Hites Gábor)

Van aki a pártodat fogja✨🌹

,,✨🌹Gyermekeim, ezt azért írom nektek, hogy ne vétkezzetek; ha pedig vétkezik valaki, van pártfogónk az Atyánál: az igaz Jézus Krisztus…,, János apostol első levele 2. rész 1. verse

A gyermekkor tele van kisebb-nagyobb csínytevéssel, legalább is az enyém ilyen volt. 

Könnyen találtunk egymásra a rosszaságban, az izgalmak keresésében. mindezt az is megkönnyítette, hogy abban az időben, a mi falunkban szabadabbak voltunk talán, mint a mostani gyerekek. 

Szüleinek, ha megkérdezték: - Hova indultok? Hova mentek? 

- Válaszként elég volt a barátunk nevét mondani. Ismerték ők is, hogy ki kinek a "fia-borja" és a szülőkről megítélve a társaságot, nyugtázták magukban, nem lesz baj. 

Mi pedig boldogan indultunk együtt felfedezni a nagyvilágot, hogy aztán kikössünk valami izgalmas helyen. Keresztapám csűrjében szénába ugráltunk a tetőről, a focipálya mellett felmásztunk a Körtvélyesi kút melletti fa tetejére, ami a környéken a legmagasabb volt és kunsztnak számítottak már az első lépések is. Hiszen kapaszkodó ág nem volt, így a kiálló bordás kéreg segített, hogy eljussunk az első ágig. Visszafelé meg ugorni kellett úgy két-, két és fél méterről. 

Mindez a sok élmény összekovácsolt minket, mindig igaz cimborák voltunk jóban is, rosszban is, kiálltunk egymásért minden körülmények között. Amikor valamiért verekedés tört ki a csapatban, mert összevesztünk valamin és jöttek az igazságosztó szülők, egytől egyig védtük a másikat is a büntetéstől még akkor is, ha a csatában épp az ellenkező oldalon harcolt velünk szemben. 

Nagy dolog a barátság, no meg a betyár becsület is.

Amikor ezt az igét olvasom reggel, és János megszólítását hallom: "Gyermekeim!" - ezek a gyerekkori emlékek jutnak eszembe. 

A szülők, akik mindig bíztak bennünk, hogy jók leszünk, vagy legalább annyira jók, mint a többiek. 

Az ő intelmük cseng a fülemben és az elvárásaik, aminek azért mindig igyekeztünk megfelelni. 

Egyszer aztán, az egyik focimeccs komoly vitába torkollott. 

Egy vitatott szabálytalanság adta rá az okot. 

Az lett a vége, hogy a tesóm végül megrúgta az igen erősen érvelő, súlyemelő gyereket, akinek mindig igaza volt, mert féltek tőle a híre miatt. 

Mivel azonban a rúgás úgy sikerült, hogy gyomortájt kapta, el is terült a földön egy kis időre. 

Mivel azonban a bátyám egy fejjel magasabb is volt, meg egy évvel idősebb is, lett nagy felháborodás. A hirtelen meggyógyult delikvens úgy döntött, hogy minden barátját segítségül híva igazságot követel a kapunk előtt. 

Össze is gyűlt ott egy egész gyerek sereg és kérték, hogy apukám jöjjön ki és tegyen igazságot. 

Ő ki is jött, és meghallgatott mindenkit, pedig nagy volt a hangzavar, de csak addig, amíg meg nem kérte, hogy egyesével meséljük el, mi történt. 

Már nem emlékszem pontosan, végül mit mondott, de arra igen, hogy nyugodtsága és határozottsága lecsendesített mindenkit. A probléma megoldódott és mi másnap már vígan ugyanúgy együtt fociztunk, mintha mi sem történt volna.

Visszatérve a szöveghez. Isten olyan, mint a mi kedves apukánk. 

Pontosan tudja, mit várhat tőlünk, mert tudja, milyenek vagyunk. 

Elvárása, hogy jól tegyük a dolgunkat és ha nem sikerülne, akkor is tudja, mit tegyen. 

Nem bíróként áll elénk. Nem szigorúan hirdet igazságot és sújt le ítéletével. 

A mi Urunk, Jézus pártfogó, aki a nehéz helyzetünkben, amikor mi hibáztunk, akkor is a pártunkat fogja, de úgy, hogy a dolgok elrendeződjenek, az igazság ne sérüljön, a bűnös belássa tettét és végül helyre álljon a béke.

(Restás László)

Az élet végső iránya✨🌹

,,✨🌹Mindezt hallva a végső tanulság ez: Féld Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez minden embernek kötelessége! Mert Isten minden tettet ítéletre visz, minden titkolt dolgot, akár jó, akár rossz az.,, Prédikátor könyve 12. fejezet 13-14. vers

A Prédikátor könyve sok mindent végiggondol, amit mi is gyakran forgatunk magunkban. 

Mi értelme van a munkának, a sikernek, az örömnek, a tudásnak, a sok küzdelemnek, 

ha közben minden múlandó? Néha az ember úgy érzi, mintha az élet tele lenne igyekezettel, fáradtsággal, félbemaradt vágyakkal és kérdésekkel, amelyekre nincs egyszerű válasz.

A végén mégsem az a tanulság, hogy minden mindegy. Éppen ellenkezőleg. 

A Prédikátor azt mondja, hogy az élet akkor kerül a helyére, ha Istenhez igazodik. 

Nem félelemből való rettegésről van itt szó, hanem arról a mély belső józanságról, amely tudja, 

hogy nem én vagyok a világ közepe, nem az érzéseim az utolsó igazságok, és nem a pillanatnyi vágyaimnak kell vezetniük.

Istent félni azt jelenti, hogy számolok vele. A döntéseimben, a kapcsolataimban, a szavaimban, 

a titkos gondolataimban is. Ez nagyon erős üzenet a lélek számára is. 

Az ember akkor kezd rendeződni belül, amikor nemcsak sodródik, magyarázkodik vagy túlél, 

hanem megáll, és megkérdezi, mi az, ami valóban jó irányba viszi az életét.

Az ige azt is kimondja, hogy Isten látja a rejtett dolgokat is. 

Ez nemcsak félelmetes, hanem vigasztaló is. Látja azt is, amit más nem vesz észre. 

A csendes küzdelmeidet, a kimondatlan bocsánatkérést, az erőfeszítést, amikor nem vágtál vissza, 

a döntést, amikor a könnyebb út helyett a tisztábbat választottad.
Ez a reggel arra hív, hogy ne a káosz, a megfelelés vagy a pillanatnyi hangulat adja meg a napod irányát, hanem Isten jelenléte. Nem kell mindent értened. Elég ma újra Hozzá közeledni.

Legyen ez a mai reggeled imája:
Uram, segíts, hogy ne sodródva éljek.
Taníts úgy félni téged, hogy közben békességre találjak Benned.
Mutasd meg, mely döntéseim visznek közelebb Hozzád.
Őrizd a szívemet a rejtett önáltatástól, és vezess az igaz élet útján.
Ámen.

(Baksáné Szabó Anikó)

A proaktív Isten✨🌹

,,✨🌹Jónátán tehát ezt mondta fegyverhordozó legényének: Gyere, menjünk át ezeknek a körülmetéletleneknek az előőrséhez! Hátha tesz valamit értünk az Úr, mert az Úr előtt nincs akadály: akár sok, akár kevés ember által szerezhet szabadulást.,, 1Sámuel 14:6

Ahány ember annyi hozzáállás és viselkedés. Ám alapvetően két tipust tudunk megkülönböztetni. 

Az első a reaktiv ember, aki csak akkor cselekszik, amikor már történik valami probléma, külső inger, de nem készül fel előre. Nagyon sokat mondó bibliai alakja ennek Saul király. 

Izrael és a filiszteusok között patthelyzet alakul ki. Saul testesiti meg azt, aki várja, hogy történjen már valami a gránátalma fa alatt üldögélve. Az a tipusú személy,aki például csak akkor viszi szerelőhöz az autót, ha már nem indul. 

A külső körülmények irányitják, problémafókuszú és védekező gondolkodásmód jellemzi.
Második működési mód a proaktiv ember, aki előre gondolkodik, tervez, cselekszik, mielőtt esemény történne. Nemcsak reagálni tud a környezetére, hanem kezébe veszi az irányitást, a történéseket.

Saul legidősebb fia, aki Izrael koronahercege igazán előrelátóan és eredményesen támadta meg váratlanul a filiszteusi portyázókat. Jonatán még épp időben lépett, pozitivan befolyásolva fegyverhordozóját. Jonatán aktivan formálta saját országának, népének jövőjét. 

A megoldásfókuszú és tervező gondolkodásmód segithet bennünket is abban, hogy ne csak a problémáinkon keseregjünk, és szomorkodjunk azon, hogy megint elrontottuk ezt az elmúlt hetet is. 

Hanem a megoldáson fáradozzunk, vagy megelőzzük az esetlegesen elkerülhető bajokat. 

De van még ezen felül még valami elképesztő üzenet ebben.

Tudod, hogy Jonatánnak ez a története kire, mire emlékeztet engem még az evangéliumból?
Jonatán neve azt jelenti Isten ajándéka. Bámulatos, hogy Isten ajándéka nem várja meg, hogy parancsoljanak neki vagy utasitsák arra, hogy menjen. 

A proaktiv Jézus Krisztus aki előbb szeretett minket, mint hogy mi egyáltalán tudomást vettünk volna Róla, az idegen területre lépve az előőrshöz ment, hogy mi győztes, proaktiv életet élhessünk. 

Minden passzivitásom, félelmem, merevségem ellenére ajándékba kapom a Koronaherceg védelmét, előre gondoskodását, “mert az Úr előtt nincs akadály”.

(Rábai Szabolcs)

Hasonló a hasonlóhoz✨🌹

✨🌹Krisztus lakjék szívetekben a hit által, a szeretetben meggyökerezve és megalapozva képesek legyetek felfogni minden szenttel együtt: mi a szélesség és hosszúság, magasság és mélység; és így megismerjétek Krisztus minden ismeretet meghaladó szeretetét, hogy Isten mindent átfogó teljességére jussatok.,, Efézus 3:17-19

Jól megfigyelhető jelenség, hogy a hasonlók vonzódnak egymáshoz. 

A nyugis gyerekek a hasonlókkal játszanak szívesen, és a mindent felforgató kópék is megtalálják egymást. 

A fiatalok és a felnőttek is keresik és megtalálják a hasonló érdeklődésűeket, így jönnek létre a sport, autós, néptánc, horgász satöbbi klubok, egyesületek, vagy akár a bibliakörök. 

A hasonlók felismerik, és könnyebben megértik egymást, mint azok, akik különböznek, mert hasonlít a természetük, és egy rugóra jár az agyuk.

Hogyan ismerhetjük meg Istent? Hogyan ismerhetjük meg őt igazán, mélyen, olyannak, amilyen? 

Ez egy olyan kérdés, ami régóta foglalkoztat sok embert. 

Pál apostol az Isten megismeréséhez vezető utat mutatja be az előbb olvasott mondatokban.

Isten legalapvetőbb tulajdonsága a szeretet, annyira, hogy János apostol egyszerűen így fogalmaz:

 „az Isten szeretet”. Ennek a szeretetnek a mélysége, végtelensége, mindent átölelő volta titok a számunkra, alig értünk belőle valamit. Ugyanakkor hisszük és tapasztaljuk bizonyos mértékig, ezért el tudjuk mondani, hogy Isten nagyon szeret minket; ez a szeretet erőt, biztonságot, reményt ad, kisegít a gödörből, amikor ott vagyunk, és még sok mindent tudhatunk róla, amit átéltünk, de teljes mélységében nem tudjuk felfogni.

Egyféleképpen juthatunk közelebb Isten, a Szeretet megértéséhez: ha hasonlóvá válunk hozzá. 

„A szeretetben meggyökerezve és megalapozva képesek” leszünk „felfogni... 

Krisztus minden ismeretet meghaladó szeretetét”. Sőt, így „Isten mindent átfogó teljességére” juthatunk.

A szeretet tesz hasonlóvá hozzá, és így ismerhetjük meg őt egyre mélyebben. 

Mert így hasonló lesz a természetünk és a gondolkozásunk az övéhez. 

Enélkül alapos tárgyi ismeretünk lehet a Biblia tanításairól, mint amilyen az írástudóknak és farizeusoknak volt Jézus korában, de „Krisztus minden ismeretet meghaladó szeretetét”, tehát magát a Megváltót, nem fogjuk megismerni. Kérjük tőle ma is ezt az Istent megismertető szeretetet!

(Simon Csaba)

Elmúlik✨🌹

,,✨🌹Ezt mondja az Úr: Ne dicsekedjék bölcsességével a bölcs, ne dicsekedjék erejével az erős, ne dicsekedjék gazdagságával a gazdag! Aki dicsekedni akar, azzal dicsekedjék, hogy érti és tudja rólam, hogy én vagyok az Úr, aki szeretetet, jogot és igazságot teremtek a földön, mert ezekben telik kedvem – így szól az Úr!,, Jeremiás próféta könyve 9. fejezet 22-23. vers

Egy ősi történet szerint egyszer egy indiai hercegnő az édesapjától kapott gyűrűvel felkeresett egy hindu bölcset. Azt kérte tőle, hogy véssen a gyűrűbe olyan bölcsességet, mely a szomorú napokon vigasztalja, a nehéz helyzetekben bátorítja, a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti. 

A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyűrűt, és csupán egyetlen szót vésett bele:
ELMÚLIK

Görgeted a Facebookot. Az egyik ismerősöd most vett új autót.

 "De jól megy egyeseknek, hogy még ilyen ínséges gazdasági helyzetben is van mit kidobni az ablakon…" Aztán tovább görgetsz, és azt látod, hogy más ismerőseid egyik napról a másikra elveszítették a munkájukat, egészségüket, akár az életüket is.

Nem új jelenség ez, a közösségi média csak előtérbe helyezi: látjuk a dőzsölést és a szenvedést. 

Látjuk, amikor valaki azzal dicsekszik, hogy sok van neki, és azt is, amikor azzal küszködik, hogy elfogyott. A közösségi média érzéketlenné tesz bennünket, és ugyanakkor a feje tetejére állít bennünk valami nagyon fontosat: a prioritásainkat. Ami fontos volt, az nem számít, ami értéktelen volt, most mindenki azt akarja. Kifordult a világ.

Lehet, hogy te nem szoktál dicsekedni, mert te jó keresztény vagy, de én szoktam. 

Elmondom, akinek csak tudom, azokat a jó dolgokat, amik történnek velem: milyen jól megy sorom, milyen új kütyüt vásároltam, milyen sokan nézték meg a legutóbbi TikTok videómat... 

És tudom, én ennek a generációnak a gyereke vagyok, nem is lehetnék más, és ez a szociális háló, amiben manapság élünk, kihozza belőlünk ezt.
Igen ám, csak ez mind...
ELMÚLIK.

Elmúlik a bölcsesség, elmúlik az erő és a gazdagság is. Az új autó hamarosan régi lesz, a szép ház vakolata lepereg. Elmúlik a nyaralás és a szépség is. Éppígy elmúlik a szegénység és a szenvedés is.

Ami viszont örökre megmarad, amivel tényleg érdemes dicsekedni, az Isten ismerete. Tudni Róla azt, hogy igazságos és szerető isten, aki a javamat akarja a legnehezebb helyzetekben is és ez a nagyvonalú jóindulat és kegyelem még szórakoztatja is őt! Ezzel igazán lehet büszkélkedni!

(Ömböli Krisztián)

Lecke a szeretetről✨🌹

,,✨🌹Ha valaki azt mondja: „Szeretem Istent”, a testvérét viszont gyűlöli, az hazug, mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát. Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is.,, János első levele 4. fejezet 20-21. versei

Volt, hogy azt gondoltam, a szeretet egy érzés. Meglátsz valakit, aki tetszik, aki kedves és szimpatikus, aki barátságos és már szereted is. Van, akit egy pillanat alatt sikerül, míg mások rövidebb-hosszabb ideig érik el, hogy szeressem őket. Ebben a képletben jórészt a másikon múlott, hogy szeretem-e őt.

Volt, hogy azt gondoltam, szeretni muszáj. 

Hiszen vannak rokonok, testvérek és esetleg még szülők is, akiket nem mindig könnyű szeretni. 

Nem szerettem a bátyám, amikor nem vitt magával, mert koloncnak tartotta a három évvel fiatalabb öccsét. 

Nem szerettem a húgomat, mert a kedvenc indiános katonámnak mindig el kellett vennie a babáját, 

ha szerettem volna, hogy játszon velem. 

Nem szerettem apámat, ha túl szigorú volt velem, de anyukámat sem, ha nem tudtam igazodni a hangulatához. 

Nem szerettem őket ilyenkor, pedig muszáj volt, hiszen hozzájuk tartozom.

Így kezdődött el a szeretet tanulásom. Meg kellett tanulnom őket szeretni annak ellenére hogy... 

És ez a titok nyitja mások felé is. Mert amikor Istentől tanulunk meg szeretni, akkor látjuk me, 

hogy Ő mindennek ellenére szeret minket. A rokonainknál, a vérünknél ez természetesen működik, 

mert őket "muszáj" szeretnünk. De mi a helyzet másokkal, akiket nem kötelező?

Van egyáltalán olyan ember, akit nem kell szeretnem? Jézus leckéje megdöbbentő és sokáig elfogadhatatlan volt nekem. Néha ma is nehezen megy. Miért? 

Mert Ő azt mondja, még az ellenségeinket is szeretnem kell. No, megint, a muszáj! 

Bibliaismerő emberként mára megtanultam, hogy ez a kötelesség nem mások, magam miatt fontos. Isten maga a szeretet. Országának alaptermészete is az. 

Ha ott, és örökké akarok élni, csak azt megvalósítva lehet. Sőt, már ezen a földön is csak úgy érdemes.

Volt, hogy azt gondoltam, tudok szeretni. Tudok jó férj, jó apa, jó barát lenni. 

De mára tudom, mindezt tanulnom kell minden nap. És Tőle kell tanulnom, mert Ő tud valóban szeretni. Így a végén eljutok oda is, hogy Őt Magát tudom majd szeretni...

(Restás László)

Te mire nézel❓

,,✨🌹Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk, mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.,, Második korinthusi levél 4. fejezt 17-18. vers

Pál apostol tanítása nem elméleti oktatás, hanem gyakorlati tapasztalat. 

Az ő életében az üldözés, a nélkülözés és a magány aktívan jelen volt, mégis azt mondja, hogy ezek csak pillanatnyi szenvedések. A ő megpróbáltatásai nem percekben és órákban voltak mérhetőek, mégis pillanatnak érezte, sőt a bosszankodás és a bánkódás helyett, más perspektívába helyezte ezeket.

Sokszor mi is leginkább a jelen nehézségeit látjuk. Érezzük a betegség nyomorító jelenlétét, a csalódásokat, az elvesztegetett lehetőségeket és a lelki harcokról még nem is beszéltünk. 

Isten egy más perspektívába szeretné helyezni az életünket és a megpróbáltatásainkat. 

Szeretné, hogy ne csak a fizikai valóságot figyeljük, hanem próbáljunk meg hit által látni, hogy tovább lássunk annál, mint amit a szem érzékel. A hétköznapok robotmódja arra tanít, hogy csak azt vegyük számításba és figyelembe, amit ismerünk vagy bizonyíthatunk. 

A Biblia ezzel ellenététben azt tanítja, hogy a legfontosabb dolgok valójában láthatatlanok. Ilyen többek között Isten jelenléte az életünkben, Jézus Krisztus közbenjárása vagy az örök élet reménysége.

Pál apostol nem csak a túlélésről beszél. Nem a bosszankodás, a csüggedés vagy a kilátástalannak tűnő helyzetet erősítette. A próbák nem elvesztegetett idő és energia. 

A próbáink által formálódunk és így készít fel bennünket Isten az örök életre.

Hiszem, hogy egyszer minden rossz végtér, minden könny felszárad és a földi fájdalmak elmúlnak. 

Éppen ezért nézzünk ma Isten ígéreteire és ne a látható körülményekre.

Áldott napot!
(Pörneki-Csomó Hajnalka)