AZ IGE AZ ÉLET KENYERE💖

Minden ember különleges. Mindenkiben ott ragyog a fény. Benned is.

Ne hagyd, hogy a sötétség kioltsa a fényed.
Ne hagyd, hogy elhitessék veled, hogy kevesebb vagy, mint mások. Ne engedd magad korlátozni más emberek negatív véleményétől!

A világot is képes vagy megváltoztatni, ha igazán akarod. Erőd kifogyhatatlan, bátorságod végtelen. 

De csak addig, amíg el nem kezdesz kételkedni magadban. Nem akkor veszítesz, amikor másodikként lépsz át a célvonalon. Nem akkor van vége, amikor elesel. 
Emlékezz: Akkor veszítesz, amikor elhiteted magaddal, hogy vesztettél; ha úgy indulsz neki a küzdelemnek, hogy Te itt biztosan nem nyerhetsz. 
A gondolatnak óriási ereje van. Csak úgy, mint ahogy a hitnek is.

Higgy Istenben, higgy a sorsodban, de az önmagadba vetett hitedet ne add fel soha. 

Az önmagadba vetett hitedre is nagy szükséged van, nem csak neked és 

Istennek is! 

Hogyan tudna veled, vagy általad dolgozni ha te magadban nem hiszel?
Lepd meg a hitetleneket, hogy higgyenek ôk is általad; forgasd fel a világot. 

Merj különleges lenni! Tégy csodát! Szeress örökké! Tiszta szíveddel, tiszta lelkeddel! 
Te csak menj és hordozd a fényt a sötétségben! Élj úgy, hogy semmit se bánj. 

Nem számít, hogy hányszor esel el. Isten mindig lábra fog állítani. 
A lényeg, hogy mindig felállj, és küzdj tovább az örök életért, mások lelkéért, az álmaidért.

A lehetetlen csak a fejedben létezik. Az Istennél és Istennel nincs lehetetlen!

Isten áldása, szeretete, és fénye legyen benned, töltsön be téged bátorsággal, és erővel! Ámen💖

MINDENNEK ÁRA VAN!

,,Megáldalak téged és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszel ... a könnyhullatástól, mert meglesz a te cselekedeteidnek jutalma, azt mondja az Úr.,, 1 Mózes 12:2 HUNK

Mindennek következményei vannak. Pozitiv és negativ egyaránt. Mert, amit vetünk, azt is fogjuk learatni!
Szeretnénk kenetet, szeretnénk szolgálatba állni, vagy vágyódunk egy mélyebb kapcsolatra a szent szellemmel.
Elakarunk merülni Isten jelenlétében. Akkor fizessük meg elöször az árat. Ingyen semmit nem kapunk , (kegyelmet igen) hiszen csak gondoljunk arra hogy Jézusnak mekkora árat kellett fizetnie azért hogy megváltson minket! Néhányan azt hiszik hogy a keresztény élet könnyü, és mindent könnyen megkapnak, elég ha dicsérjük az Urat, és énekelgetünk. De ez nem igy van! Ez nem elég!
Az igazi keresztény élet, - ha tényleg fejlödni akarunk, és tovább jutni, közelebb istenhez, állandóan az Ö jelenlétében lenni - az egy kökemény munka, amit nem lusta embereknek találtak ki. Aki lusta már veszített is! Istennél úgy müködik hogy az áldás elött kell kifizetnünk az árat; - de utána! Utána megkapod ami téged illet csodálatos módon! Megnyílik a menny kapuja és áldás áldásra jön, anyagi és szellemi egyaránt! Az ördögnél fordítva van; ö szívesen eléd löki a világi javakat, sikereket, popularitást, pénzt, gazdagságot ad; De utána követeli az árat; a lelkedet adod el neki és az életeddel fizetsz. (Láttuk már sok sztár életében!) Nem elég inditék , hogy nemes terveink vannak az Ùr felé, vagy, hogy Isten velünk van hogy azt tegyük amit elgondolunk! Nem! Istent kell megkérdezni és azt tenni amit ö kíván! Az Ö akaratát teljesíteni.
Mert Ö a legjobbat akarja nekünk, és a legjobbat adja!
Mi az engedelmesség és a ragaszkodás gyönyörüséges gyümölcse? Azt mondja az Ùr: "Èn, a te Istened leszek neked örök világosságod, és én leszek a te ékességed, mert plántálásom vesszeje vagy, kezeim munkája az én dicsöségemre.
Adok néked ékességet a hamu helyett, dicsöségnek palástját a csüggedt szellem helyett. Fejedelmeddé teszem a békességet, és elöljáróddá az igazságot, az üdvösséget hívod köfalaidnak, és kapuidnak a dicséretet. Mindezt bizony meglátod, és ragyogsz majd az örömtöl, és remeg és kiterjed a szíved."
Igaz milyen csodálatos dolgokat tartogat számunkra az ÙR? Halleluja! Dicsöség legyen neki örökkön örökké aki szeret minket mindenek fölött és ragaszkodik hozzánk!
Fizessük meg az árat azzal hogy az Ö tetszésére élünk, hagyjuk magunkat vezetni és tanítani akkor is ha éppen egy olyan dolgon kell keresztül mennünk ami nekünk nem tetszik; és akkor is ha nem kapjuk meg azonnal amit akarunk.
Nem szennyezük be magunkat, jót cselekedünk, irgalmasságot gyakorlunk, szellemben vagyunk, és szellemben járunk mindenkor!
Adjon nekünk az Ùr elég eröt és kitartást, hogy engedelmeskedni tudjunk neki mindenben és mindenkor! Amen!

KI az én királyom?

Az én királyom egy fenséges király, semmihez sem hasonlítható a szeretetének határtalan nagysága!
Ereje nem múlk el, teljesen őszinte; Soha meg nem rendül, halhatatlanul kegyelmes.
Erőteljes mint egy császár, mindenkivel irgalmas;
Ő a legnagyszerűbb jelenség aki valaha megjelent ebben a világban.
Ő Isten fia! A bűnösök megmentője! A civilizáció központi alakja.
Páratlan, példátlan! Ő az irodalom legmagasztosabb eszméje;
Ő a filizófia legnagyobb személyisége!
Ő az igazi teológia alapvető tanítása.
Egyedül Ő alakalmas a “tökéletes megváltó” címre;
Ő ad erőt a gyengének; a megpróbáltatásban és kísértésben elérhető.
Együtt érez, és megment; megerősít és megtart; megőriz és utat mutat!
Meggyógyítja a beteget, megtisztítja a leprást, megbocsát a bűnösöknek, az adósságot elengedi, kiszabadítja a foglyokat, megvédelmezi a gyengét. Megáldja a fiatalokat, szolgál a bajbajutottak felé.
Tiszteli az időseket, megjutalmazza azt, aki szorgalmas. Megszabadítja az elnyomottakat.
Ő a kulcs az ismerethez, a bölcsesség kút-forrása!
A szabadítás kapuja! A békesség ösvénye, az igazságosság útja!
A szentség országútja, a dicsőség kapuja!
Az Ő élete egyedülálló! Jósága határtalan, irgalma örökké tart!
Szeretete soha nem változik. A szava elég!
Kegyelme elengendő, uralkodása igazságos, igája gyönyörűséges, és terhe könnyű!
Bárcsak leirhatnám ŐT, de leírhatatlan! Semmihez sem fogható, legyőzhetetlen!
Ellenállhatatlan, nem tudod kiverni a fejedből!
Nem tudsz előle elrejtőzni, nem élheteted túl ŐT. Nem tudsz nélküle élni!
A farizeusok ki nem állhatták, de rájöttek hogy megsem állíthatják.
Pilátus semmi hibát nem talált benne. Heródes képtelen volt megölni ŐT.
A halál nem talált fogást rajta, és a sír nem tudta fogva tartani!!
Ő az igazságosság királya, a korszakok királya, a menny királya, a dicsőség királya és az uraknak Ura.
Ő az én királyom!
Ismered ŐT?

Az Ige az élet kenyere: Az engesztelő áldozat

A hit nagyon fontos az üdvösséghez. A hit nem elméleti hit hanem az Isten igéjében való járás, amit cselekedni is kell!

Az engesztelő áldozat ( amit Jézus adott értünk a keresztfán ) nyitja meg az áldás, az erő, a kegyelem és az Isten jelenléte ajtaját.

Az ember olyan régóta él már nyomorúságban és bűnben hogy már el sem tudja képzelni milyen az igazi élet. Mikor hallja a jó hírt, hogy van jobb élet és boldogság is, már nem is tudja ezt elhinni, vagy elképzelni. Ezt a gondokkal, terhekkel tele életet adja át a gyerekeinek is, mert azt hiszi hogy ez a normális.

A Ò és az Új Testamentumban is Krisztus áll a középpontban.
Az ember csak Krisztuson keresztül találkozhat Istennel. Ö megakarja győzni az embert hogy szereti, vele van és megakarja áldani.

Az embernek  hinni és bíznia is kell! Bízni Istenben azt jelenti hogy jót várhatok Istentől; Pl. Betegség helyett egészséget..
A Biblia a bizalmat valóságra építi, és Jézus Krisztus magatartása mutatja meg ezt az egészet.
Isten áldása az Ö irgalmából szabadul fel, ezáltal szabadulnak fel az emberek a bűntől és a rossztól.

A bűn következménye a nyomorúság, a szegénység, kín, teher, nyűg, boldogtalanság.
Mindezek attól hátráltatnak, hogy tele légy Isten áldásával, jelenlétével.
Azért öregszünk mert az élet szökik tőlünk . Olyan az élet bennünk mint a pislákoló gyertya.

Jézus azért jött hogy elárasszon minket élettel. Jézus maga a szeretet, az irgalmasság, kegyelem, Ő maga az ÉLET! 
Ámen!

Az áldozathozás

Az áldozat két lényege az ön-alárendelés és az önzés legyőzése.

Ézsaiás már azt mondja az Úr nevében:
„..a tulkoknak,bárányoknak és bakoknak vérében nem gyönyörködöm”...
” ne áldozzatok hiábavaló áldozattal; a jóillattétel utálatos Énelőttem”...
"Tanuljatok meg jót cselekedni, igyekezzetek az igazságra,
szabaditsátok meg a nyomorultat, oltalmazzátok az árvát és az özvegynek ügyét karoljátok fel!” / Èzsa 1, 11-17/

Azok a szellemi és lelki princípiumok, amelyek az áldozat igazi lényegét teszik, lassanként meghomályosodtak, és formasággá alacsonyultak; és amikor az áldozat fogalma már teljesen elhomályosult, akkor jött a mi Urunk, Jézus Krisztus, az ember fia, a hibátlan elsőszülött, a hibátlan tökéletes Bárány, aki az ő testét áldozta fel. Ô volt az utolsó véres áldozat. Vele a véres áldozatok kora lezárult.

Szellemi és lelki áldozatával rámutatott az egyetlen igazi áldozati oltárra, amelyen áldozni lehet az Istennek: az emberi szívre.
Az áldozati oltár a te szíved! Mindent, ami téged a földhöz köt, ami a te érzékeidnek kedves, ami a te külső emberedet elvonja Istentöl, tedd arra az áldozati oltárra és égesd el azt örökké
égö áldozattal és gerjessz azzal jó illatot a te Uradnak, Istenednek. Hogy pedig azon az áldozati oltáron, a te szívedben, a tűz soha ki ne aludjék, kapcsold azt össze az Atyával, hogy az
Ô örök tüzébôl állandóan sugározzon alá egyetlen sugár arra a te áldozati oltárodra, a szívedre.
Az egyetlen gondolat, amely a szellembôl ered,az az, aki oda vágyakozik , akihez tartozik: Istenhez! Ez a gondolat az a láthatatlan vezeték, amely a tüzet a mennybôl aláhozza a mi szivünk oltárára.
Mert amikor azokat a haszontalan dudvákat a lélekből kitépjük és arra az örökké égô áldozati oltárra dobjuk, hogy ott elégjenek, akkor mi a saját lelkünk kertjét tisztítjuk ki, és tesszük illatossá,
virágokkal teljessé, kívánatossá, kellemessé mások elött és boldogítóvá önmagunk elött.

Mióta az Úr Jézus Krisztus az áldozatnak ezt a szellemi és lelki formáját megismertette az emberekkel, azóta az áldozat a jóakaratú,jóratörekvô emberek lelkében napról napra folyik, lobognak az áldozati oltárok, pusztul a giz-gaz, amit az “ellenség” vetett.

Miután az áldozásnak az alapja a lemondás, az alázatosság, az önalárendelés és az önzés legyôzése szellemi principiumok, ennek következtében az áldozásnak eredményei is szellemiek.
Az áldozás erôk elvonása a sátántól!!! /Ha pl. böjtölünk, akkor is áldozunk, és a sátánikus erôk megtörnek./
Minden egyes ember, aki megtanul szívbôl áldozni, hatalmas ellenségévé válik a sátánnak és meggyengiti az ô munkáját a földön!! Ezt ne felejtsük soha!
Minden ember, aki igazán áldoz, egy-egy munkása Istennek.
Minden egyes ember — ha még olyan kicsiny is, és ha az ô tevékenységi köre még olyan szük is — óriási munkát végezhet szellemben az áldozás révén, amely munka itt ebben a világban, a szellemi világban viszont olyan boldogitó eredményeket tár eléje,hogy megnémul a gyönyörûségtôl, és az egész lényét átjáró üdvösség elôízétöl, amikor majd ott az áldozásainak következményeit szemléli.
Az áldozás a bûn oldószere.
Még valamit, kedves embertestvéreim. Áldozni meg kell tanulni, mert aki még csak ott tart, hogy a maga elônyeit igyekszik érvényesiteni, aki még csak ott tart, hogy lelki vágyainak kielégülését keresi /és legyenek azok emberileg talán egészen kifogástalanok / az még messze van attól, hogy áldozni tudjon. Pedig áldozni meg kell tanulni egészen addig a határig, hogy amit a földön áldoznia lehet egy jelentéktelen szellemnek, mint amilyenek mi vagyunk, azt úgyszólván fájdalom nélkül tudjuk áldozatul hozni.
Mert Isten céljainak áldozatokra van szüksége.
Akik nem tanulnak meg áldozni, vagyis önmagukat megtagadni a végsôkig, és a szeretetért, az Istenért, Krisztusért, másokért, akiket szeretnek, nem tudják magukat feláldozni, azok nem használhatók Isten kezében, mert azok még puhák, azok még lágyak a kemény munkára, ellenben nehézkesek és érdesek a finom munkára. Csak aki megtanult áldozni, azaz megtanulta önmagát legyôzni anélkül, hogy azt gyôzelemnek tekintené, aki megtanulta, hogy az áldozati oltárt folyton-folyvást táplálja.
Csak az ilyen az, aki ebben a mi világunkban egy magasabb életszintre, egy magasabb tisztább szellemi szférába emelkedhet.
Adja az Úr, hogy ezt szívünkbe fogadjuk és hogy erőnk, bátorságunk és alázatosságunk legyen az áldozás tökéletes megtanulására!

Az Ige az élet kenyere-Áldott napot

Reggel mikor a nap még gyengéden ontja sugarait,
lágy tavaszi szellô suhan végig arcomom, és madárkák

édes kis dalai verik fel az éj csendjét…
akkor, igen akkor vagyok igazán boldog.
Mosolygó arccal, könnyekkel tele szemmel, boldogságtól
túlcsordult szívvel adok az én Istenemnek hálát
az életért és azért a sok gyönyörûségért amivel
megajándékozott minket.

Ne gondolj a rosszra, a gondokra, ne engedd a lelkedbe
a sötétséget. Istenben gyönyörködj!
Nézd a gyönyörû kék eget a fehér felhôivel, nézd a szebbnél szebb virágokat, a fákat, hallgasd a madárkákat, és örülj!

Örülj az életnek! Emeld a fejed az ég felé, és élvezd a nap
meleg sugarait az arcodon! Szeresd az Urat, és köszönd meg neki!
Tölsd fel lelkedet a szeretet és tisztaság fényével,

És megkeni a fejedet az Ùr a boldogság olajával!
Legyen áldott, és örömökben gazdag minden napod!

Az Ige az élet kenyere- KI az én királyom?

Az én királyom egy fenséges király, semmihez sem hasonlítható a szeretetének határtalan nagysága!
Ereje nem múlk el, teljesen ôszinte; Soha meg nem rendül, halhatatlanul kegyelmes.
Eröteljes mint egy császár, mindenkivel irgalmas;
Ö a legnagyszerübb jelenség aki valaha megjelent ebben a világban.
Ô Isten fia! A bûnösök megmentôje! A civilizáció központi alakja.
Páratlan, példátlan! Ö az irodalom legmagasztosabb eszméje,
Ö a filizófia legnagyobb személyisége! Ö az igazi teológia alapvetö tanítása.
Egyedül Ö alakalmas a “tökéletes megváltó” címre;
Ô ad erôt a gyengének, a megpróbáltatásban és kísértésben elérhetö.
Együtt érez, és megment; megerôsít és megtart; megôriz és utat mutat!
Meggyógyítja a beteget, megtisztítja a leprást, megbocsát a bûnösöknek, az adósságot elengedi, kiszabadítja a foglyokat, megvédelmezi a gyengét. Megáldja a fiatalokat, szolgál a bajbajutottak felé.
Tiszteli az idôseket, megjutalmazza azt, aki szorgalmas. Megszabadítja az elnyomottakat.
Ö a kulcs az ismerethez, a bölcsesség kút-forrása!
A szabadítás kapuja! A békesség ösvénye, az igazságosság útja!
A szentség országútja, a dicsöség kapuja!
Az Ö élete egyedülálló! Jósága határtalan, irgalma örökké tart!
Szeretete soha nem változik. A szava elég!
Kegyelme elengendô, uralkodása igazságos, igája gyönyörüséges, és terhe könnyű!
Bárcsak leirhatnám ÖT, de leírhatatlan! Semmihez sem fogható, legyözhetetlen!
Ellenállhatatlan, nem tudod kiverni a fejedböl!
Nem tudsz elöle elrejtôzni, nem élheteted túl ÔT. Nem tudsz nélküle élni!
A farizeusok ki nem állhatták, de rájöttek hogy megsem állíthatják.
Pilátus semmi hibát nem talált benne. Heródes képtelen volt megölni ÔT.
A halál nem talált fogást rajta, és a sír nem tudta fogva tartani!!
Ô az igazságosság királya, a korszakok királya, a menny királya, a dicsöség királya és az uraknak Ura. Ö az én királyom!
Ismered ŐT? Hívd be és fogad be a szívedbe!  Ámen💖

Az Ige az élet kenyere-TÖREKEDJETEK

"Ürítsétek ki magatokat hogy be tudjalak benneteket tölteni, hogy kútfejek lehessetek melyek a forrásomból merítenek! A ti világosságotok ragyogjon mint tündöklő nap a sötétségben!
Legyetek áldás az otthonotokban, a barátaitok között, a munkahelyeteken, és mindenhol ahol csak jártok! Használjátok amit tőlem kaptatok! Törekedjetek a szellemi fejlődésre, növekedésre!
Ne csak próbáljátok, hanem törekedjetek! Használjátok ki az életetek minden percét erre, mert az élet egy röpke pillanat az örökkévalósághoz képest.

Az életetek célja legyen mindig a szemetek előtt; a cél, és az Út ahhoz, pedig Én vagyok, KRISZTUS, az Igazság és az Élet!"

Rakjuk félre a saját Egonkat, legyünk az emberek felé érzékenyebbek, megértőbbek, türelmesebbek és segítőkészebbek. Törekedjünk a harmóniára, a békességre, a jóra, a szeretetre.
Ne csak a szánkkal, hanem a tetteinkkel is! Legyetek áldottak!

Mindig csak adni..

"A jó öreg kút csendesen ontja vizét
Így telik minden napja.
Áldott élet ez, fontolgatom:
Csak adni, adni minden napon.
Ilyen kúttá kellene lennem.
Csak adni teljes életemben.
Mindig csak adni?

Ez terhet is jelenthet!
Jó kút, nem érzed ezt a terhet?
Belenézek, tükre rám ragyog,
De hiszen a forrás nem én vagyok!
Árad belém, csak továbbadom,
Vidáman, csendben és szabadon.
Hadd éljek ilyen kút-életet,

Osszak áldást és sok-sok szeretetet!
Nem az enyém, Krisztustól kapom,
Egyszerűen csak továbbadom."

(ismeretlen)

Az Ige az élet kenyere

Vannak dolgok az életben amit se irányítani, se megváltoztatni nem tudunk.
Élnünk kell vele. Meg kell tanulnunk elfogadni.

"Adassék nekem annyi lelkierő, hogy mindazt elfogadjam, amin változtatni nem tudok, bátorság ahhoz, hogy mindazt megváltoztassam, amire képes vagyok, és bölcsesség ahhoz, hogy különbséget tudjak tenni a kettő között!" 

Amen –

Az Ige az élet kenyere- Az áldozathozás

Az áldozat két lényege az ön alárendelés és az önzés legyőzése.
Ézsaiás már azt mondja az Úr nevében:
„..a tulkoknak,bárányoknak és bakoknak vérében nem gyönyörködöm”...
” ne áldozzatok hiábavaló áldozattal; a jó illattétel utálatos Énelőttem”...
"Tanuljatok meg jót cselekedni, igyekezzetek az igazságra,
  szabadítsátok meg a nyomorultat, oltalmazzátok az árvát és az özvegynek ügyét karoljátok fel!” / Èzsa 1, 11-17/
Azok a szellemi és lelki princípiumok, amelyek az áldozat igazi lényegét teszik, lassanként meghomályosodtak, és formasággá alacsonyultak; és amikor az áldozat fogalma már teljesen elhomályosult, akkor jött a mi Urunk, Jézus Krisztus, az ember fia, a hibátlan elsôszülött, a hibátlan tökéletes Bárány,
aki az ő testét áldozta fel. Ô volt az utolsó véres áldozat. Vele a
véres áldozatok kora lezárult.
Szellemi és lelki áldozatával rámutatott az egyetlen igazi áldozati oltárra, amelyen áldozni lehet az Istennek: az emberi szívre.
Az áldozati oltár a te szíved! Mindent, ami téged a földhöz köt, ami a te érzékeidnek kedves, ami a te külső emberedet elvonja Istentöl, tedd arra az áldozati oltárra és égesd el azt örökké
égö áldozattal és gerjessz azzal jó illatot a te Uradnak, Istenednek. Hogy pedig azon az áldozati oltáron, a te szívedben, a tűz soha ki ne aludjék, kapcsold azt össze az Atyával, hogy az
Ô örök tüzébôl állandóan sugározzon alá egyetlen sugár arra a te áldozati oltárodra, a szívedre. Az egyetlen gondolat, amely a szellembôl ered,az az, aki oda vágyakozik , akihez tartozik: Istenhez! Ez a gondolat az a láthatatlan vezeték,
amely a tüzet a mennybôl aláhozza a mi szivünk oltárára.
Mert amikor azokat a haszontalan dudvákat a lélekből kitépjük és arra az örökké égô áldozati oltárra dobjuk, hogy ott elégjenek,
akkor mi a saját lelkünk kertjét tisztítjuk ki, és tesszük illatossá,
virágokkal teljessé, kívánatossá, kellemessé mások elött és boldogítóvá önmagunk elött.
Mióta az Úr Jézus Krisztus az áldozatnak ezt a szellemi és lelki
formáját megismertette az emberekkel, azóta az áldozat a jóakaratú,jóra törekvő emberek lelkében napról napra folyik,
lobognak az áldozati oltárok, pusztul a giz-gaz, amit az “ellenség” vetett.
Miután az áldozásnak az alapja a lemondás, az alázatosság, az ön alárendelés és az önzés legyőzése szellemi principiumok, ennek következtében az áldozásnak eredményei is szellemiek.
Az áldozás erôk elvonása a sátántól!!! /Ha pl. böjtölünk, akkor is áldozunk, és a sátánikus erők megtörnek./
Minden egyes ember, aki megtanul szívből áldozni, hatalmas ellenségévé válik a sátánnak és meggyengíti az ô munkáját a földön!! Ezt ne felejtsük soha!
Minden ember, aki igazán áldoz, egy-egy munkása Istennek.
Minden egyes ember — ha még olyan kicsiny is, és ha az
ô tevékenységi köre még olyan szűk is — óriási munkát végezhet
szellemben az áldozás révén, amely munka itt ebben a világban, a szellemi világban viszont olyan boldogító eredményeket tár eléje,hogy megnémul a gyönyörűséges, és az egész lényét átjáró
üdvösség elő ízétől, amikor majd ott az áldozásainak következményeit szemléli.
Az áldozás a bűn oldószere.
Még valamit, kedves embertestvéreim. Áldozni meg kell tanulni, mert aki még csak ott tart, hogy a maga elônyeit igyekszik érvényesíteni, aki még csak ott tart, hogy lelki vágyainak kielégülését keresi /és legyenek azok emberileg talán egészen kifogástalanok / az még messze van attól, hogy áldozni tudjon. Pedig áldozni meg kell tanulni egészen addig a határig,
hogy amit a földön áldoznia lehet egy jelentéktelen szellemnek,
mint amilyenek mi vagyunk, azt úgyszólván fájdalom nélkül tudjuk áldozatul hozni.
Mert Isten céljainak áldozatokra van szüksége.
Akik nem tanulnak meg áldozni, vagyis önmagukat megtagadni a
végsôkig, és a szeretetért, az Istenért, Krisztusért, másokért, akiket szeretnek, nem tudják magukat feláldozni, azok nem használhatók Isten kezében, mert azok még puhák, azok még lágyak a kemény munkára, ellenben nehézkesek és érdesek a finom munkára. Csak aki megtanult
áldozni, azaz megtanulta önmagát legyôzni anélkül, hogy azt gyôzelemnek tekintené, aki megtanulta, hogy az áldozati oltárt folyton-folyvást táplálja.
Csak az ilyen az, aki ebben a mi világunkban egy magasabb életszintre, egy magasabb tisztább szellemi szférába emelkedhet.
Adja az Úr, hogy ezt szívünkbe fogadjuk és hogy erônk, bátorságunk és alázatosságunk legyen az áldozás tökéletes megtanulására!

Az Ige az élet kenyere-Az egészség imája

Gondolkodj, érezz és beszélj pozitívan, hogy lelked éljen és egészséges legyen; mert ha a lélek beteg, a test is megbetegszik!

 

 

Az egészség imája

Fényben és áldásban fürdök.
Békés, kiegyensúlyozott, higgadt és nyugodt vagyok.
Isten tökéletessége életem minden mozzanatában megnyilvánul.
Egészséget , jólétet, szeretetet , áldást kívánok magamnak és másoknak.
Minden sejt Isten alkotása, és általa tökéletesen müködik.
A teremtô ismer bennem minden életfolyamatot és funkciót,
csodálatos gyógyító ereje áthatja a testemet,
éppé és egészségessé teszi.
Isten gyermeke vagyok, képes vagyok a jón gondolkodni,
a jót érezni , képzelni, cselekedni, és jól reagálni.
Ettöl a pillantattól a harmóniát, az egészséget, a békességet,
a bôséget, az isteni helyes cselekvést, a boldogságot,
és a szeretetet választom.
Tudom, hogy ezek a gondolatok olyanok mint az elvetett mag,
amiben ott rejlik a fejlödés programmja.
Hasonlóképpen a tudatalattim is tudja miként keltse ki
az elvetett gondolati magvakat.
Isten most meggyógyít engem, megôrzi egészségem.
Tudom, hogy a gondolataim , hitem,
érzéseim és szavaim alkotják a sorsomat, és örvendezem Isten kegyelmében, szeretetében és gyógyításában!
A Jézus Krisztus hatalmas nevében! Amen

Az Ige az élet kenyere-Aki mások életét akarja élni,

Aki mások életét akarja élni, önmaga által állított csapdába lép bele. Kétségbe esetten menekül attól , hogy szembesülni kelljen saját éltével. Talán fél, mit talál majd a lelke mélyén. Ezért inkább mások életével, problémájukkal foglalkozik, mások életét igyekszik élni, ezzel akarja figyelmét elterelni önmagáról; ez sokkal egyszerûbb, hiszen a saját életünkért felelsôsséget kell vállalni, szembesülnünk kell a rossz tulajdonságainkkal, és hibáinkkal, ami elég kényelmetlen lehet, és több idôt igényel. Ha viszont ezeket lenyomod a lelked mélyére, és próbálod figyelmen kívül hagyni, azzal nem fog eltünni; az ott lent el lesz raktározva. Megszabadulni akkor tudsz tôlük, ha a felszínre hozod , szembesülsz velük, és tudatosan dolgozol magadon.
Ha nem vagy öszinte magaddal szemben , süllyedsz lefelé. Mindenre figyelsz, csak önmagadra nem! Rohansz, anélkül hogy megállnál és megkérdeznéd magadtól hogy pl. mi az ami ennyire fáj, mire akarja felhívni a figyelmem. Mikor hogyan viselkedek, mire hogyan reagálok, miért viselkedek így,vagy úgy ha valami nem tetszik, és mi az oka hogy nem tetszik. Miért fontos az, hogy mindig más ember élete, viselkedése legyen a témám. Ki mit csinált, mondott, hogyan, és miért. Ülj le és nézz magadba, gondolkodj el magadon, figyelj a belsô hangra. Figyelj magadra!! Ez idôt igényel, és nem elég ha csak egyszer teszed meg ezt, hanem mindig és minden körülmények között szükséges. Ez egy hosszú folyamat, ami nem megy egyik napról a másikra.
Lehet, ezer álarc égett rád a múltban, és már azt sem tudod ki vagy. Játszod a szerepedet, ezt adod, és mutatod a külvilágnak; és ami legbelül van, jó mélyen, azt nem látja senki, még saját magad sem. Csak azt érzed hogy valami nincs rendben. Ezeket az álarcokat felismerni, és leszedni nem könnyü feladat. Viszont nagyon megéri!
Ha az ember hajlandó szembenézni önmagával, azzal esélyt ad a vátozásra, és ezzel egy sokkal jobb minöségû életre. Lebontja falait, megszabadul az áldozati szerepétöl, végre értelmet adva saját életének.
Önmagunk megismerése hosszú út, és rajtad kívül senki nem tud végigmenni rajta. Szembesülnöd kell saját magaddal, és ezt senki más nem teheti meg helyetted. Információkkal gazdagodhatsz mások tapasztalatai által, de ezek csak kis lámpások az életed útján. Neked kell vègigmenni rajta. Neked kell a mélybôl felhozni a megoldandó konfliktusokat, tapasztalatokat, szíved fel nem dolgozott fájdalmait. Isten ebbe egy nagyon nagy segítség! Végtelenül szeret téged, és szeretne segíteni neked, de nem fogja helyetted megtenni Ö sem. Segít nagyon sokat, viszont vannak olyan feladatok az életünkben, amikkel bizony nekünk kell konfrontálódni, saját magunk érdekében.
Amikor Jézus Krisztust a szívembe fogadtam, óriási belsô változásokon mentem keresztül. Attól a pillanattól kezdve elkezdett bennem munkálkodni egy emberi ésszel felfoghatatlan hatalmas jóságos erô. Azok a dolgok amik a felszínen voltak, rövid idôn belül eltüntek. Kisebb problémak szinte maguktól megoldódtak, és éreztem, tapasztaltam Isten gondoskodását az életemben. Az életem egyre jobb lett. Felnyitotta a szemeimet, és hirtelen megláttam az élet lényegét, és értelmét. Megmutatta hogy a rossz tulajdonságokat, fájdalmakat, rossz szokásokat, amik az évek során felgyülemlettek bennem, és csak nyomtam lefele a lelkem mélyére, nekem kell felszínre hozni , szembesülni velük, belátni , megismerni. Amikor ezek megtörténtek, akkor Ö azt onnan eltávolította a kérésemre. Ezáltal megamat is megismertem, és továbbra is folyamatosan fejlôdök, bölcsebb és tudatosabb leszek. Te is megtudod tenni! Istennel minden könnyebb, és szebb. Isten áldása legyen rajtad!

Az Ige az élet kenyere-Jézus üzenete

Kedves keresztény testvérek!

 

Ma éjszaka egy különös találkozásom volt az Ùr Jézus Krisztussal! 

Kérlek benneteket olvassátok végig és osszátok meg hogy minél több emberhez eljusson ez a fontos üzenet!
Ennek a találkozásnak az volt az oka, hogy egy üzenetet adjak át!
Èrdekes módon nem gyönyörü fehér ruhában volt, hanem úgy állt egy kuka mellett mint egy leprás koldus, szakadozott zsákruhában, a karja csupaszon volt, így látni lehetett a karján a betegséget. A családommal voltam, és mivel siettem valahova, mondtam hogy menjenek és segítsenek neki. De ahogy ezt kimondtam, az ember kinyújtotta a karját énfelém, nem beszélt, hanem gondolaton keresztül annyit mondott hogy téged akarlak. Abban a pillanatban szinte magától történt, kinyújtottam a karomat én is Öfelé, és mint egy mágnes, azonnal elkezdett magához vonzani. Kinyújtott karokkal egymással szemben, álló helyzetben elkezdtem felé repülni. Ahogy közeledtem felé, úgy ment ki a bensömböl az erö, minél közelebb kerültem hozzá annál jobban rogytam össze, a testem állt mert Ö tartott, de az egész bensöm teljesen összeomlott. Mikor már majdnem egymáshoz értek az ujjaink, szinte összeestem elötte akkora hatalom, erö, de egyben szelídség, szeretet és szomorúság áradt ki belöle. Akkor ismertem fel Öt , az arca el volt takarva, de mégis tudtam hogy az ÙR az, és a gondolatomban felkiáltottam hogy JÈZUS! Ö akkor ennyit mondott : MONDD MEG NEKIK, HOGY AZ ÉN VÉREM NEM JÁTÉK !!! Ahogy ezt kimondta eltünt minden.
Kedves Testvéreim, az Ùr Jézus annyit szenvedett értünk itt a földön; Minden rosszat Ö hordozott el, hogy a megfelelö JÒ a miénk lehessen! Jézus szegénnyé lett a mi szegénységünk által, hogy gazdagok lehessünk az Ö gazdagsága által ! Ezsaiás 53,2-5 : Felnőtt, mint egy vesszőszál Őelőtte, és mint gyökér a száraz földből, nem volt néki alakja és ékessége, és néztünk Őreá, de nem volt ábrázata kívánatos!
Utált és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerője! Mint aki elől orcánkat elrejtjük, utált volt; és nem gondoltunk vele.
Pedig betegségeinket Ő viselte, és fájdalmainkat hordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől!
És Ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az Ő sebeivel gyógyulánk meg.
Emberek!!! ezeket a szavakat soha ne felejtsük el! Véssük az elménkbe és a szívünkbe! Soha ne legyünk az áldozati Bárány vérével közönbösek, adjuk meg a teljes tiszteletet és alázatot!! Az Ùr Jézus szent vére nem valami játékszer! Az a baj hogy sokan már teljesen rutinszerüen "kezeljük" az Ùr Jézus Szent Vérét, és már sokszor bele se gondolunk abba hogy mekkora jelentösége van, és a rutinosság által elveszítjük a kellendö tiszteletadást! Nem lehet tiszteletlenül és komolytalanul bánni a szent vérrel! Ez az Ùr üzenete hozzánk drága testvéreim!
Minden áldás, erö, hatalom, tisztesség és dicsöség az Ùré örökkön örökké! Amen